Pesti Divatlap, 1845. január-március (1-25. szám)

1845-01-19 / 6. szám

tartatott. Az egész elég fényes volt, bár a vendégek számát kissé nagyobbnak óhajták. Fájdalom, a honi kelmékből készült öltönyök igen gyéren tűntek föl, előtánczosnőnk S. L. dicséretes kivétel volt* *). Sokak előtt az igaz nevetséges comédiának tetszik az egész védegyleti história, ne essünk kétségbe, uraim! hol a nemzetben enynyi lelkesülés van is, mint a­ magyarban, ott az elveszés­től még félni nem lehet.­­ Tegnap volt a védegyleti választmányi gyűlés is ; mondjuk, védegyleti tánczvigalom is leend jövő hó elején. Én úgy hiszem e do­log majd szaporítandja a tagok számát­, sokat tesz a külsőség.*—Hallottam mesterembereinktől a magyarországi bánásmód ellen is a mesterlegényekkel , a bor itt is megtermé gyönyörű gyümölcseit. Mondják, a gácsi posztógyár is illy ok miatt alacsonyult le. Reméljük, hogy a XIX-ik Század szelidebb szelleme letörlendi e szennyet hazánkról is. E dologra , melly az iparüzőket tőlünk elriasztja , érdemes figyelni. ALPÁR. GYöNGYös­ről Írják, hogy itt a honi ipar leginkább a férfiak által pártoltab­b s a nőktől kevésbbe. — Tehát Gyöngyös gyöngyei mint nem valódi gyöngyök akarnának csillogni a honleányok füzérében?! —Bár minél előbb jobb hírt ve­hetnénk felőlük! PozsON­ból írják, hogy a jogászbálra megkért háziasszony (Jankó alispánné) kérdést ten: várjon nem ellenkeznék-e a tánczvigalom szellemével, ha ő véd­egyleti ruhában jelennék meg? mi nagy örömmel fogadtatott; a jogászok ter­mészetesen nem­mel feleltek, és tanácskoztak a fölött, vájjon a magyar véd­egyleti öltönyben megjelenendő házi­asszonyt magyar vagy német ruhás ifjak fogadják-e ? Ugyan­ezen levél írója így végzi sorait: Önnek itteni előfizetői na­gyon meg vannak elégedve a divatlappal, mind külsejére, és főleg béltartal­mára nézve, s azt egyhangúlag, a most létező magyar divatlapok legjeles­­bikének mondják. — Ha épen barátjai volnánk az öndicséretnek , lapunkban számos illy szellemű nyilatkozatot közölhetnénk, melly igen nagy ellentétben van a Nemz. Újságnak nem rég lapunkra vonatkozott ál­lításával, noha ezt is csak egyes egyéni véleményeknek lehet tartani. GYÖNGYÖS. Télhóban. Színészet. Casino. Honderű. Tel­epy. Mi­vel e lapok múlt évi számai hirdetők, hogy Gyöngyösön egy szinésztársaság létezik, melly csupán eredeti müvekkel édesgeti hallgatóit, helyén lesz annak működését tárgyazó tudósításunkat be is végeznünk. Komáromy Debreczenbe menetele után Sepsy vette által az igazgatást, ki azt nemzeti irányában híven vezérlé. Az előadott müvek között feltünőbbek voltak Örökség, Neme­sek hadnagya, Két pisztoly, Szökött katona **), Szülők titka, dráma 2 felv.,ez utóbbi itt helyben íratott N. F. által; a darab stylje ellen nincs szavunk, de a cselekvény benne csakugyan titok maradt, azért szerző jövő drámá­jában az eszméket jobban összefűzze és kifejtse, ha drámaíró akar lenni. Mint értesültünk, a Farsangi iskola is tanultatott, s csak az okból nem hozák színre, mivel már egy társaság itt adta, bár pedig illy sikerült műveket vándorainknak nem ismételni, főleg farsang küszöbén. Végre f. hó 6-kán a Két pisztolylyal be­fejezők itteni pályájukat, mikor is Sepsy meleg szavakban nyilvánítá a társa­ság háláját a szives pártfogásért, Gyöngyös szépei pedig, mint több ízben em­lékül virág bokrétákkal halmozók a búcsúzót. — Rám és a Honderűre pedig **) Az illy derék honleányokat hajlandók vagyunk nyilvánosan is megnevezni. *) Az író nem neveztetett meg a szinlapon.

Next