Pesti Divatlap, 1845. január-március (1-25. szám)
1845-03-23 / 24. szám
munkáját dalolta zongora mellett. A lelkes férfi annyival nagyobb dicsőséget érdemel , mivel ő az első, ki megmutatá , hogy a selmeczi hangversenyben magyar dalt is lehet énekelni, mi eddig még soha nem történt. Éljen és tapsok közt hagyá el a zongorát. Az innppek után ismét hangverseny van készülőben Schosztál karmester felügyelése alatt; reményiem, a czél üdvös leend , mellyre a bejövő pénz fog fordíttatni. — Az utczai koldulásokról és cseh-tót műkedvelőkről, ha pár sorom kedvesen veendik. szerkesztő ur, a jövő számban. Székesfehérvár. Színészet. Színészetünk által márt. 6-án adatott Lorenzino. Legjobban betöltő helyét Ujfalusi (Mihel) s a játék végén elő is tapsoltatott. Fina (Lorenzino) meglehetősen működött, de nem egész sikerrel , nem úgy mint egyszer azt Hegedűstől láttuk. 18-án Ezred leánya, Hetényi Josepha jutalomjátéka tömött színházban adatott, s a jutalmazott mint ezred Zeénya meg is érdemlette nemcsak édes dalai, de kellemes játékáért is. Általában mondhatni róla , hogy enyelgő szerepekben otthonosabb , mint pusztán komolyakban. — 9-én. Két pisztoly. Tömött teremben megbukott. *) — 11. Csalódások, vígjáték. E darabban annyi csalódás van , hogy elvégre várakozásában a néző közönség is csalódik. Szorgalmas színészünk Szilágyi (Lombay) jeles s Hetényiné (Lucza kisasszony) ban vitt játékán kívül figyelmet a többi nem érdemelvén. — 13-án Korona és vérpad. Kevés dé válogatott közönség előtt adatott, Kecskésné (Holvard Katalin) helyén volt. — 15-én. Kalmár és Tengerész, Szilágyi jutalomjátéka lett volna, ha inkább a pénz mint a terem kongott volna s ha a csekély tisztajövedelem (22 váltóforint) olly iparkodó jeles színésznek minősz, jutalomnak mondható. E részvétlenségnek bármi volt oka , mindenesetre sajnálandó, annyival inkább pedig mert ma is Szilágyi (Kelendfi kereskedő) daczára a terem kongó ürességének igen jól játszott, Ujfalusy Arthur jellemét jól fogá fel, s azt igen híven személyessé , átalában kielégítőleg játszottak. — 16-án Szökött katona. E darab még mindig meggyűjti közönségét, mi annak jele , hogy az színi életre való. Igen szeretnénk, ha a szerző úr hármas figyelmeztetésünket méltánylaná . 1-öt gyalog katona helyett huszárt állítana színpadra, mert a dalok mind kardról és lóról zengvén ép úgy hangzanak, mint Hári bátyánk bakafántos beszédje szép pejlováról, mellyen gyalog katona korában nyargalózott. E változtatás a darabnak is új érdeket fogna adni, sor azon dal helyében „Nem vagyok én oka semminek“ sokkal alkalmasabb lenne e dal következő verse: „Katona vagy rózsám , a lettél ; Nékem ugyan nagy bút szerzettél. Felkötötted rózsám kardodat, Viselje az isten gondodat, mellyre aztán ,,a kard az oldalamon“ igen következetesen jöhetne. Mor az „eszre jött a parancsolat“ nem a rendes és igen-igen szép áriáján danoltatván , lenne hajlandó amazt alkalmazni, ha közelebb meg nem kapná, mi is örömest közlendjük azt vele. —Egyébiránt a darab előadása jól ment kivéve, hogy Széchenyinek a pisztoly kora elsütése életbe léptetett. Isten velünk. tiboldv.**) A .. . Y. *) Azaz talán az előadás buktatá meg. — A szerk. **) Tárgyaink halmaza miatt tudósítónk kivonatának nem tehettünk eleget. — A szerk.