Pesti Divatlap, 1845. január-március (1-25. szám)
1845-02-09 / 12. szám
109 NEMZETI SZÍNHÁZ. Télhó 31-bén. A karszemélyzet javára: Bá 1 éj. Opera Aubertól. Az előadás általán véve kielégítő volt, s a bálban előfordult tánczok a színházi táncziskola növendékei által elrejtve, többnyire tetszésben részesültek. Télutó 1. Legjobb az egyenes út és Fiatal férj. Több mint egy hónapi elnyomatás után (mert nem egyéb volt,) sikerült végre valahára nagy ügygyel, bajjal kivívhatnia Dobsának , hogy ismét fölléphessen. Nem képzelhetem , több más vándorszínész, alig ért Pestre, tüstént kapott szerepet, mért kell hát Dobsának látnia , futnia fűhöz fához, hogy egy hónapban egyszer nagy nehezen valami szerephez jusson? — Még nem való Pestre? de hisz eddigi mindkét előadását sokkal nagyobb tetszéssel kíséré a közönség , mint akármely mostanában itt megfordult vidéki színészét. Biz, uraim , nem ártana több figyelemmel lenni egy kétségtelenül nem mindennapi tehetségre mutató ifjú iránt, annyival inkább sem, mert nem látunk épen gombamódra feltünedezni oly kezdőket, kiktől csak valamit is várni lehessen e pályán. — Ma Dobja a Legjobb az egyenes útban a candidatust — Egressy G. híres szerepét — adás mind jelenései közben , mind a játék után zajosan tapsoltatott meg. Azt nem engedék meg neki, hogy a második darabban is játszhassék , pedig kár, mert azon szerep magában csak félérdekű. Reméljük, hogy nem kell ismét egy hónapig várakoznia legközelebbi szerepére. — A fiatal férjben Egressy gyönyörködtetett bennünket; csak azt nem szerettem , hogy nagyon sokat rángatta kabátja szárnyait. PETŐFI. — 2. Mátyás diák. -- 3. Barta javára . Szökött katona. — 4. Báé j. — 5. Kisfaludy Károly emlékünnepe. Ezen ünnepély a Császár Ferencz által irt, s Them által zenére tett operának tetszéssel fogadott nyitányával kezdeték. Ezután előadatott ,,A magyar szinköltészet apotheosisa“ czimü csinos, költői becsű allegóriás előjáték Garaytól, mellynek személyei a Szinköltészet (Priell Cornelia), Nemzetiség (Egressy Gábor), Kelemen L. az első magyar színész (Udvarhelyi), Kisfaludy Károly (Lendvay) voltak. Ezek, Kisfaludy kivéve, sok szép dolgokat elmondtak a nemzetiség, színköltészet és művészetről, közben az írók kara erősen énekelt, s a dicsőség csarnokának oszlopai közt, (melylyeken számos, a színi ügy körül érdemeket szerzett hazafiak neveit láthattuk), végre Kisfaludy K. szoborszerű túlvilági alakja tűnt fel, s ezen nagyszerű tünemény több ízben volt kivilágítva a görög tűz dicsőítő varázsával. A kiállítás rendezés, kivéve azt, hogy az első magyar színész oldalán kard lógott, igen csinos, meglepő volt, pedig az illy cerimoniák, ügyetlenség által, nagyon könnyen nevetségessé válnak. — Ezt követé Kisfaludy Károly Kérők czimü vigjátéka, és a Fáncsy által ügyesen rendezett némaábrázolat, mellyhez Lendvay szavaló az ,,Eprész leányt“; játék közben Galanthai Balog Lőrincz, táblabiró ur hegedült két magyar változatot, s jó szándékú működése zajos tapsokkal kísértetett a nagy közönség által.— — BUDAPESTI SZEMLE. — Még mindig van némi böngészni való a múlt farsangi mozgalmak körében. A többi közt e tárgyban egy igen örvendetes tudósítás küldetett be hozzánk. Tessék csak olvasni.