Pesti Divatlap, 1845. április-június (1-13. szám)

1845-05-08 / 6. szám

175 UTAZÁSI VÁZLATOK. FRANKFURT MAJNA MELLETT. (Vége.) A városi színház czélszerüen van építve, elég csinos és kies. A bécsi Saphir, ép akkor tartott benne nehány humoristikai felolvasát. A ház izraelitákkal kiket a bécsi elménczkedések kaczajra csiklandoztak, tömve volt.— Többen azon­ban elégedetlenül hagyák el azt. Szép dolog az elmélkedés, ha annak ide­jében alkalmaztatik; de mikor egy witzhalmaz összesorozva felmondatik, s az elmélkedés csupa szójáték körül erőködik, akkor hatása épen olly cse­kély, mint becse. — A Senkenberg által alapított természettani museum­ban ér­dekes czikkek találtatnak, különösen Aegyptusból, Nubiából é s Rüppel által gyüjtvék.— Úgy szinte a Siedel alapítványából keletkezett nyvgyüjteményben nem kis becsű festvények szobrok s. a. t. láthatók. Megemlítendő még Reth­mar privát museuma, mellyben Danneckernek gyöngyörű compositiója, — egy párduczon ülő Ariadné, különös figyelmet igényel. A természet hű utánzása a tagok alkotásában, a méltóságos nyugalom, mely Ariadne képéröl lesugárzik, bájolók. — Azon házat is meglátogattuk, mellyben a német költők legnagyob­bika Göthe született. Ez egy 3 emeletes, az útszára 5 ablakkal nyíló s jó kar­ban álló ház, a lóvásárpiacz közelében. Itt fog a Münchenben Stieplmayernél készülő brons­-szobor, emlékére felmeh­etni.—Guttenbergnek s Nagy-Ivároly­­nak szinte a város más terein emlék­szobrok fognak állitattni.— A frieden­­bergi kapu mellett, egy kőtömegből összerakott egyszerű emlék látható, mel­­lyet IIyik Vilmos porosz király emelt az itt 1792-ben elesett derék Hessek emlékére. — A szép nyári lakok, s ezeket környező kertek közt, különös lá­togatást érdemel Rothschild kertje, s báró P. itt lakó dérek hazánkfiának nagybecsű camelia-gyű­jteménye.— Megemlítendők még Frankfurtban a ven­déglők, mellyekben legnagyobb kényelem, pompa, s fényűzés látható, mint szállásolásra úgy étkekre nézve is; s mellyek eddig iskolái voltak a többi európai hoteleknek. — Midőn egy nap, a várost környező faültetvények közül kiérve, a szabadban tovább folytatom sétálásomat, véletlenül, egy négyszögbe foglalt nagy kőfal kerítéshez érkeztem. Nem sokára egy nagyszerű kapu öt­lött szemembe, mellyett, roppant kőoszlopok terméskőből—dáriai stylben­eke­­silének; ezek fölött a homlokzat falán, a halál, és föltámadás angyala, csak hamar sejteték velem e hely rendeltetését. — Sirkert volt. — A kapu mind két oldalán egy egy hoszas épület nyúlik el, egyike ezeknek csinosan kiéke­­sített kápolna, hol temetési szertartások s halotti beszédek tartatnak; másik a felügyelő laka. Ha a kapun beléptünk, gyönyörű kertben találjuk magunkat. A kápolna és lakó­ház hosszában egész erdeje, a legszebb virágoknak csere­pekbe átültetve, s ízletesen fapolczokra elrakva, gyönyörködtetik a szemet. Az előttünk elterülő bekerített tér mind­két oldalán süni faültetvények emel­kednek, a középrész zöld gyeppel van borítva, mellyen túl szabad kilátás­nyi.

Next