Pesti Divatlap, 1845. április-június (1-13. szám)

1845-06-26 / 13. szám

iránti tiszteletlensége valóban botrányos, kivált miután pesti jövedelmük legnagyobb részét a magyarságnak köszönhetik. — A természettudományi társulat több tagjai, múlt szombaton igen vígan lakomáz­­tak a zugligetben, tehát a természet egyik legszebb helyén. Kiktől e szép czélú egyesület felvirágzását, éltetését várni jogosítva vagyunk, a pécsi püspök t­amlsá­­ga, Bugát Pál orvostanár és egyetemi tanító ur, s több jelesek és jók egészségéért , majd ünnepélyes komolyságok, majd elmés, kedélyes áldomások mondattak, s fogy­­tig magyaros szellemű , fesztelen társalgás derité fel e lakomát. — Czakó Zsigmond a szép tehetségű drámairó, bevégezvén színpadunkon nem adható „László király“ czim­ü színművét, ismét uj darabon dolgozik , melly jeles színészünk Szentpétery jutalomjátékául van szánva. — — Miután azon úr, ki lapunk mai számában Kassáról levelet ír, kérdést intéz hozzánk: várjon Nagy Ignácz ez évnegyedben miért nem írt a P. Divatlapba humo­­ristikus czikkelyeket, mint az előre hirdetve volt?: önigazolásunk végett ki kell jelen­­tenünk, hogy mi Nagy Ignácz urat ígérete teljesítésére sürgetni épen nem akartuk, miután ő a „Falusi casinóra“ vonatkozó hirharangi aljas jegyzetében e lapok szer­kesztőjét olly méltatlanul megsértő. — — A városligetben Tomala úr által rendezett nagy népünnep, múlt vasárnap sok­kal jobban ütött ki mint a tavalyi asperni csatázás. A Herminakápolna, m­ellyről már csak a födél hiányzik, zászlókkal volt elborítva; több katonai zenekar hallata ma­gát mindenfelé, s mint búcsújáráskor szokott lenni, igen sok vásáros bódé volt egy­más mellett felállítva; itt ott varázslók, kötéltánczosok is mulattaták a népet; a rög­tönzött vendéglők sűrűn álltak egymás mellett, nagy bőségben szolgálván frissítő ételek-italokkal. Egy tévés hely közepén Egressy B.­ujdonnan alakult derék zenész­kara gyönyörű harmóniával zengedeté a válogatott jó magyarokat, míg túlfelől egy arenai szinpadocskán verbunkos katonák kék ing-és gatyába öltözve nyalkán lették a toborzót, melly gróf Sz. Istvánnak is annyira megtetszet, hogy a friss magyar el­járása után azonnal megajándékoza őket. Ezen toborzók közt egy eredeti magyar dudást is lehet látni. Szóval, Tomala urnak e nagy népünnep rendezése igen sike­rült. Jövőre nézve csak azt ajánljuk neki, hogy e sok szerencsejátékot ne állítsa fel, a sok katona helyett inkább városi rendőröket használjon, és minél több nemzeti ele­mű mulatságot tüntessen fel, hogy ezen idegen ajkú roppant néptömeg, minél inkább megkedvelje s magáévá tegye a magyarságot! — Lapunk valamellyik számában már említek , miszerint honunk lelkes­ hölgyei a „Himfy szerelmei“ írójának, a nem rég elhunyt, s élte utósó pillanatáig lángszivü aggastyán költőnek emlékezetét megakarják örökíteni. E szándékhoz naponta dúsabb remények csatlakoznak. Az állítandó emléket, melly egy nagyszerű, s jeles Szent­­péterünk műhelyében készítendő allegóriás szobrocskát képezne, a museumba szán­dék tétetni. Előleges költségvetésül 5000 p.frt számittatik, melly öszszeg, lelkes hölgyeink számához mérve olly csekély , hogy annak begyű­lendése egyelőre is ké­­tségbevonhatlan. Az aláírási ívek honunk azon lelkes hölgyeinél vannak letéve és köröztetve, kiket büszkék vagyunk mieinknek nevezhetni, és kik szinte büszke önérzettel tanúsítók több ízben , hogy szellemdús hölgyei ébredező honunknak , s annak emelése forogván szóban , tettben s segélyzésben fukarkodni nem szoktak. — Azon társulat, melly a földmivelésnek zsidók közti meghonosítását feladatul fűzé, alapszabályait már a helytartó tanácsnak felterjesztette. Ha e terv az életbe átmegy — mihez már is nagy reményünk lehet — s szép elméleti irányszabályai, a gyakorlati élet mezején, gyümölcsözés nélkül nem maradandanak : általa egy az emancipatio pártolói ellenében, eddig megvíhatatlan sziklaként meredezett közfal

Next