Pesti Divatlap, 1845. április-június (1-13. szám)
1845-05-15 / 7. szám
elüttök s az : a haza felvirágzása. Versenyezzenek egymás közt, ki a jobb polgár? ki a jobb hazafi? s bár különböznek ruháink, barátságosan nyújtsunk kezet egymásnak, hiszen egy hazának szolgálunk. D. ERDÉLYI HÍREK. Az erdélyi szépirodalom merő pangásban vesztegel. Jelesebb tehetségű költőink már régóta hallgatnak s egyedül Kemény Zsigmondira van vetve minden reményünk kitől, nem soká, az Érd Hiradó Tárczájában, egy regény fog megjelenni. A hallgatást bár fájlaljuk, de csak tűrni tudjuk, azonban lehetlen nem bosszankodnunk, az oly költők éneklésén, mint Zeyk János és Patakja Mihály. Az elsőnek összes lyrai művei a napokban kerültek ki sajtó alól. Nagy része alkalmi vers. Ki látni akar pefffeszkedő, dagályos stylt, ügyetlen képzelemjátékot, érzeményhidegséget, az olvassa el e gyűjteményt. Jó lenne Zeyk urnak művét szétosztani ifjú íróink közt, hogy tanulják meg, mint nem kell írni. Versekről szólva , ének jut eszembe. A napokban érkezett Kolozsvárra Conkur Pestről s a k. m. conservatoriumban énektanító lett. Zeneigazgatóra is lenne szükség, mert annak, hogy a conservatorium iránt nincs semmi részvét nagy részint, a zeneigazgató az oka. A szini előadások Kolozsvárit vég felé közelednek, közelebbről több új művek kerültek a színpadra mint Varázsfátyol Tótdtól; Párisi szerencsevadászok; Letorieres Vicomte, írta Bayard Dumonoir fordította Bereczki Zsigmond. E kétutolsó a közönségtől kitűnő tetszéssel fogadtatott. Telepi eltávozott s ködfátyolképeit most Deezsen mutatja, hol fölötte jól fogadák. Hunyadmegyében alakult a védegylet, s már posztógyár is van keletkezőben. Itt egy valaki roppant vitzet csinált a védegyletre. Rosz paraszt szekérbe még roszabb lovakat fogott kender kötelekkel, fölült reá, s kiragasztotta a szekérből felnyúló léczre: honi. Szép, szép különösen az, hogy a természet mind a három országa képviselve volt. Beszterczén nagy készületeket tesznek a honismertetű társulat gyűlésére , míg Szebenben az okszerű földmivelés terjesztésére társulat alakult. Bizony, bizony a szász atyafiak ma holnap elhagynak. M. Vásárhelyről eltávozott a Kilényi társasága, nem sokkal azelőtt adtak két új eredeti színművet a „Mostohát“ Szász Ádámtól és a „Szíjgyártó mint fejedelmet“ Nagy Páltól. Mondják az első mutat némi tehetségre csak hogy nincs semmi irodalmi, és művészi műveltsége szerzőjének. Ez utolsó pedig nem sokat ér. Bár ne volna igaz. SZÍNYEY. EPERJES. Tavavaszutó 2. (Petőfi. A magyar társaság). Tegnap hagya el városunkat szeretve tisztelt Petőfink, innen a Kárpát vidékeit beutazandó Kerényi barátjával, miután társaséletünk körében,— szeretetet s tiszteletet vívott ki magának. — — A helyben létező iskolai magyar társaságot is meglátogató, mellyben Vörösmarty „szép Ilonka“ czimű művét,önkénytesen ajánlkozva,meghatóan,jelesen szavalá. — Nem hagyhatjuk szó s köszönet nélkül a Pesti Divatlap szerkesztőjének szívességét, — mellynél fogva, magyar társaságunknak, mint ennek egykori tagja, lapját ezentúl ingyen küldi meg. — Lukács Pál, jeles gyermekbarátunk Mesék Írásával, Tompa Mihály pedig összes műveinek rendbeszedésével foglalkozik. Valaki. KECSKEMÉTEN. A tervezett kisded-óvó intézet alaptőkéje növesztésére folyó hó 12-ik, később 15-ikére kitűzött , de a jász-kun százados ünnepélyre elfoglalt helybeli katonai zene ki nem pótolhatása miatt elhalasztótt — sors-nyereményes tánczvigalom folyó tavaszutó 30-ikán — egyszersmind felséges királyunk névnapja ünnepélyesbitésére, — fog megtartatni. — — KÜLFÖLDI SZEMLE. (Enthusiasmus a színpadon.) Versailles-ban ápril 10-dikén Clarisse k. a. magát a színpadon megmérgezé, miután l. i. „Rebecca“-ból Gianina szerepét nagy