Pesti Divatlap, 1845. április-június (1-13. szám)

1845-05-15 / 7. szám

elüttök s az : a haza felvirágzása. Versenyezzenek egymás közt, ki a jobb polgár? ki a jobb hazafi? s bár különböznek ruháink, barátságosan nyújtsunk kezet egymás­nak, hiszen egy hazának szolgálunk. D. ERDÉLYI HÍREK. Az erdélyi szép­irodalom merő pangásban vesztegel. Jelesebb tehetségű költőink már régóta hallgatnak s egyedül Kemény Zsigmondira van vetve minden reményünk kitől, nem soká, az Érd­ Hiradó Tárczájában, egy regény fog meg­jelenni. A hallgatást bár fájlaljuk, de csak tűrni tudjuk, azonban lehetlen nem bosszan­kodnunk, az o­ly költők éneklésén, mint Zeyk János és Patakja Mihály. Az elsőnek összes lyrai művei a napokban kerültek ki sajtó alól. Nagy része alkalmi vers. Ki látni akar pefffeszkedő, dagályos stylt, ügyetlen képzelemjátékot, érzeményhidegsé­­get, az olvassa el e gyűjteményt. Jó lenne Zeyk urnak művét szétosztani ifjú íróink közt, hogy tanulják meg, mint nem kell írni. Versekről szólva , ének jut eszembe. A napokban érkezett Kolozsvárra Conk­ur Pestről s a k. m. conservatoriumban ének­­tanító lett. Zeneigazgatóra is lenne szükség, mert annak, hogy a conservatorium iránt nincs semmi részvét nagy részint, a zeneigazgató az oka. A szini előadások Kolozs­várit vég felé közelednek, közelebbről több új művek kerültek a színpadra mint Va­rázsfátyol Tótdtól; Párisi szerencse­vadászok; Letorieres Vicomte, írta Bayard Dumonoir fordította Bereczki Zsigmond. E két­utolsó a közönségtől kitűnő tetszéssel fogadtatott. Telepi eltávozott s ködfátyolképeit most Deezsen mutatja, hol fölötte jól fogadák. Hunyadmegyében alakult a védegylet, s már posztógyár is van keletkezőben. Itt egy valaki roppant vitzet csinált a védegyletre. Rosz paraszt szekérbe még roszabb lovakat fogott kender kötelekkel, fölült reá, s ki­­ragasztotta a szekérből felnyúló léczre: honi. Szép, szép különösen az, hogy a ter­mészet mind a három országa képviselve volt. Beszterczén nagy készülete­ket tesznek a honismertetű társulat gyűlésére , míg Szebenben az ok­szerű földmivelés terjesztésére társulat alakult. Bizony, bizony a szász atyafiak ma holnap elhagynak. M. Vásárhelyről eltávozott a Kilényi társasága, nem sokkal azelőtt adtak két új eredeti színművet a „Mostohát“ Szász Ádámtól és a „Szíj­gyártó mint fejedelmet“ Nagy Páltól. Mondják az első mutat némi tehetségre csak hogy nincs semmi irodalmi, és művészi műveltsége szerzőjének. Ez utolsó pedig nem sokat ér. Bár ne volna igaz. SZÍNYEY. EPERJES. Tavavaszutó 2. (Petőfi. A magyar társaság). Tegnap hagya el váro­sunkat szeretve tisztelt Petőfink, innen a Kárpát vidékeit beutazandó Kerényi barát­jával, miután társaséletünk körében,— szeretetet s tiszteletet vívott ki magának. — — A helyben létező iskolai magyar társaságot is meglátogató, mellyben Vörös­marty „szép Ilonka“ czimű művét,önkénytesen ajánlkozva,meghatóan,jelesen szavalá. — Nem hagyhatjuk szó s köszönet nélkül a Pesti Divatlap szerkesztőjének szí­vességét, — mellynél fogva, magyar társaságunknak, mint ennek egykori tagja, lap­ját ezentúl ingyen küldi meg. — Lukács Pál, jeles gyermekbarátunk Mesék Írásával, Tompa Mihály pedig összes műveinek rendbeszedésével foglalkozik. Valaki. KECSKEMÉTEN. A terv­ezett kisded-óvó intézet alaptőkéje növesztésére folyó hó 12-ik, később 15-ikére kitűzött , de a jász-kun százados ünnepélyre elfoglalt helybeli katonai zene ki nem pótolhatása miatt elhalasztótt — sors-nyereményes tánczvigalom folyó tavaszutó 30-ikán — egyszersmind felséges királyunk névnapja ünnepélyesbitésére, — fog megtartatni. — — KÜLFÖLDI SZEMLE. (Enthusiasmus a színpadon.) Versailles-ban ápril 10-dikén C­la­risse k. a. magát a színpadon megmérgezé, miután l. i. „Rebecca“-ból Gianina szerepét nagy

Next