Pesti Divatlap, 1845. július-december (14-39. szám)

1845-08-21 / 21. szám

660 kiknek főleg különös szakmánk a nők vizsgálata , nem győztük eléggé csodálni a termé­szet ezen gyönyörű remekeit, s én valóban legkevésbbé sem tudnék bámulni , ha minden nőtelen természetvizsgáló Pécsett kapott volna kedvet a nőszülésre. Méltányolva kell kie­melnem néhány lelkes hölgyet, kik ezen tulnyomólag idegen elemű tánczvigalomban nem feledkezének meg az édes anyanyelvről; ez volt itt a legszebb nemzeti zene , mellyre szi­vem olly jó kedvvel járta a friss magyart, hogy majd kiugrott a telkemből. Nyárutó 13-kán szakülések tartattak, s a legjelesebb értekezéseket, vitatkozásokat rö­viden kiemelni el nem mulasztandom. Délután kirándulás történt a szabolcsi kőszénbányába, melly tömérdek lámpával lévén kivilágítva, meglepő látványúl szolgált. Ugyanitt a pécsi káptalan gazdagon vendéglé meg a természetvizsgálókat. Estve hangverseny volt a csinos kis városi színházban. Amtmann jeles fuvolás és baranyamegyei is rendezé azt. Ő maga és a vak Waidinger híres tagot­­virtuóz, kitűnő játékaikkal elragadák az igen nagy számú közönséget. H. kisasszony két ízben énekelt, s erőteljes szép hangjával, valamint R. kisasszony is szabatos zongorajáté­kával tetszést vívtak ki. Barna Ignácz úr Vörösmarty Szózatát lelkesen szavaló. Én ma­gam egy kis alkalomszerű humoristikai elmefuttatást olvastam fel „a természetről“. — Igen szerettem volna ha a versenyadó A. ur, e hangverseny szép jövedelmének legalább 3-hát valami jótékony vagy hazafias czélra fordítandó. Én akarok Pécsett illy czélű akadémiát rendezni, de a mulatságok helyei már előre is annyira be voltak töltve, hogy el lehet mon­danom, miként egészen kikoptam a helyből, s talán az időből is. Jövő alkalommal e tudó­sítást Siklós várába s a harkányi fürdőbe tett kirándulásunk leírásával folytatandom. Milly fényesen, milly nagyszerűen fogada­­tt bennünket lelkes hazánkfia , gróf Batthyány Káz­­mér, azt egy pár hideg szóval előadni nem lehet. (Folytattatik). VAKOT IMRE: NEMZETI IRODALOM. LAPSZEMLE. Életképek 7. sz. aug. 16. Rivuli Dominarum. (Népmonda Pálffy Alberttól.) Nagy-Bánya városa régi latin­neve , itt azonban inkább egy mellette fekvő várkastély értetik alatta. Eleje, melly a tá­jat, népet akarná jellemzeni, kissé hosszúkás, ott azonban, hol a Rivali Dominarum kastély mondája kezdődik , középkori modora s esése miatt felette érdekes. Visegrádi dalok, Császártól. Jeles két kis dal, gondos összeállítás, verdesett, csi­nos nyelv, nemes tartás, s az eszme a mi benne fekszik, különösen ajánlják. A sok rész vers után szinte jól esik egy jól sikerült dallal találkoznunk. Szív ábránd. Szemere Miklóstól. Szinte jó , érdekes költemény. Szemere művét, már maga azon sajátságos modor ajánlja , melly mind azon , mi tőle kerül, elömlik. Ez, sze­rintünk, az alkotó lélek, az eredeti költői év egyik ismertető jele, és ezt fiatalabb költőink­nél, az egy Petőfit kivéve, híjában keressük ; mindeniknek verse egy kaptára van húzva, a gondolat-, vagy inkább versfolyamat, szó, kifejezés, fordulat mindenikben ugyanazon egy ; olvasd egyikét, olvasd másikét, harmadik-, negyedik-, ötödikét sat. sat. sat. o­lyan mintha egyenruhás katonaezred léptetne el előtted — mindenik egyforma. Ez igen rész, mert nem egyébre mutat, mint betanult, eltanult, elsajátított, elrablott phrasisokra, esz­me , gondolat, költői ér , teremtő tehetség nélkül. Ez az oka a mai időben fel és letűnő reménytelen sok rész versnek; az irás szava szerint: sokan vannak a hivatalosok, de ke­vesen a választottak. A táblabiró. Irinyi Józseftől. Vége következik.

Next