Pesti Divatlap, 1845. július-december (14-39. szám)
1845-07-10 / 15. szám
Vahot Imre ur Szigligety magánylevelével bebizonyítja , hogy Sz. vásári alkalommal kétszer kapott negyedrészt. Cáfolja meg ennek igazságát F. ur ha bírja ! Az orsz. főigazgató hírlapok útján kihirdette a díjazási föltételeket. Ha F. nyerni akar, bizonyítsa be , hogy nincsenek díjazási feltételek, vagy vannak ugyan , de nyilvánosan visszahuzattak, vagy ha vissza nem huzattak, hírlapok útján közzétett záradékot szúrtak bele , miszerint az íróval lehet egyezkedni a negyedrész vagy száztók iránt. Ezt bizonyítsa be, ha bírja , mert aki ezt bebizonyítja , az a nyertes. De most, midőn a díjazási feltételek teljes erőben állanak, változtatás nem történt rajtuk , záradékot nem szúrtak közbe , mert az országos főigazgató gr. Ráday jelleme sokkal ismeretesebb, mintsem akár nevét odaadná takarózónak valami nemtelen czél kivitelére , akár ez egyszer adott szó szentsége iránt képes lehetne csak egy pillanatig is ingadozni, és ha a körülmények szükségesítnék a változtatást, azt nem házi szabályok által tenné, hanem olly nyilvános útón, miilyen nyilvános útón hirdette ki a díjazási feltételeket. Azt is legyen szabad megemlítnünk miszerint a színház most nincs olly mostoha körülmények közt, hogy kényszerülve volna az Írók díját csökkenteni, mert az orsz. főfelügyelő úr becsületből, minden díj nélkül viseli nehéz hivatalát, és a Bartaytól eddigelé nagy érdemetlenül húzott fizetés is, mintegy 12.000 pft. a színház pénztárában marad. Vagy talán Fáncsy úr csak nem akarná ez összeget különféle czím alatt nemszínházi czélokra fordítani ? De ezt föl sem tehetjük felőle, mert ő előtte mindig első volt és lesz az ügy. — F. ur azzal is menti magát s daróczos modorát, hogy ő nemcsak színész, hanem ember is. Csakhogy különböztetni kell: Fur e pörben úgy áll mint színész, és nem úgy mint ember, hanem mint színész vétkezett a journalismus s közönség ellen. A szemle köréhez képest hosszúra is terjedt beszédünket azon nyilatkozattal vagyunk kénytelenek berekeszteni , miszerint e pár újra napfényvilágosságba állítja azon tényt, hogy a színházban addig rend, béke, egyetértés nem is gondolható, míg a színészek egyesegyedül a játszásra nem szoríttatnak, és ideje is már valahára a sok botránynak , rakonczátlankodásnak azáltal eleit venni, hogy a színészek az igazgatásból egyáltalában kirekesztessenek, és csupán a játékra szoríttassanak, különben semmi hatalmat nem akarván magok felett ismerni, a színházban soha sem szűnik meg a zűrzavar ! — SZEMES GYŐZŐ. CÁFOLAT. PÁPÁRÓL nyárelő 21-kén, Proszt János zeneoktató úr, Algazár ellen, egy hosszadalmas cáfolatot külde be hozzánk. Ezen A. a Pesti divatlap 10- ik számában, a békési vízkárosultak számára Proszt úr által adott zeneakadémia jövedelméből, az azok felsegélésére fordított 5 ezüst forint összeget kevessé , s kijelenté, hogy miután a kivilágítás és ajtóőrökön kívül semmi más költekezések nem voltak szükségesek , az illető teremet pedig a fogadás a jótékony czél iránti melegségből,egy pftért engedé át. illy körülmények között az érintett 5- pf. öszveg az akadémiarendező urnak csak szégyenére válhatik. —E pontra vonatkozólag I . ur cáfolatában azt mutogatja, mikép az elmondott költségeken ktivül, még sokkal nagyobb s fontosabb kiadásokat is kelle tennie. De áljanak itt saját szavai! — ,,Tudja meg — Úgymond — A ur, hogy a teremen s a világításon, mellyért 8 sor. 20. kr. v., és az örök fizetésén 2 ft. 30 krön kívül, hangversenyem előadatásakor, mellőzhetlenül szükséges vala tudósitólapokat is nyomatnom, mellyek szétosztásukkal együtt 17 ft. 30 krba kerültek; szükséges vala előadási helyül egy deszkaemelményt állitatnom, melly az építők díjával együtt 9 ft. 21 krba került; d e kivül két zongorának a helyszínére vitetése 4 ft. 30 kr., fel-