Pesti Divatlap, 1845. július-december (14-39. szám)
1845-11-13 / 33. szám
1104 téli estvében, jobb kalauzt nem vehet elő. Míg legtöbb útlekónk nagyobbára reflexiókkal , elmélkedésekkel árasztja el könyvét — mi a maga nemében szinte helyes —, Tóth L. a látott és tapasztalt tárgyakat, igen világos, jó előadással részletezi, élénk színekkel festi, s figyelmünk fonalát mindenre elvezeti, mi a tud- és látványát ingerli, s érdeket képes gerjeszteni maga iránt. S az illy részletes , elemező útleírás nemcsak az utazni akarókat, de azokat is érdekelheti, kik csupán szellemileg utazhatják be a nagy világot. T. Úti tárczájában a hasznos, és tanulságos, jelesen párosul a mulattatóval. — Végre, midőn ez alkalommal van szerencsém kegyednek, Petőfi „Szerelem gyöngyei“ czimű legújabb költeményeit megküldeni, lehetlen azt némi eszmekiséret nélkül kegyed gyöngéd kezeibe juttatnom. — Jól tudjuk mindnyájan, hogy Petőfi az ellene intézett legújabb megtámadásokat, szó nélkül hagyá, hanem közelebbről ismerve őt, azt is jól tudom én , miként a méltatlan kisebbítések nyílzápora közepett, nagy dolgot forralt magában, s épen ekkor lobbant fel szívében a szerelem legtisztább lángja egy olly derék hölgy iránt, kiben a külső szépséggel ritka honleányi lelkesedés párosul, ki a közügyek, különösen irodalmunk iránt — épen úgy mint kegyed , a legnagyobb részvéttel viseltetik. És ezen hölgy megismerése szolgált a felingerlett kedélyű költőnek legjobb álkalmul, nagyszerűen bebizonyítani azt, hogy olly magasan repülő költői geniussal bir, melly előtt a sárga irigység elpirul, s a szőrszálhasogató bírálat rágalomszava elnémulni kénytelen. Azon, az Irodalmi őrben megjelent alaptalan vádat , melly Petőfi sülyedését, alábbszállását említi, költőnk mivel sem czáfolhatta volna meg jobban , mint ezen legújabb művével, melly felül áll minden gáncsoló bírálaton , s az ifjú költő iránt mindenkit, barátot és ellenséget egyformán, a legnagyobb csodálatra ragad. A Szerelem ezen gyöngyei, egytül egyig a legérezőbb kebel tengerének mélyéből felhozott nagybecsű gyöngyök , — mintha maga a szerelem istene sírta volna azokat ki legszebb öröm- és fájdalomkönyviben ; — olly gyönyörű , tarka játszi színezetű , drága gyöngyfüzér ez, melly csak az első tündér, vagy csak a legszebb és legjobb hölgy kebelére illenek. — Ezen gyöngyökben a legragyogóbb phantazia, a legkülönbözőbb eszmék s érzelmek dúsgazdag csapongása, a legfinomabb gyöngédség, mondhatlan kedves naivság, kellem, báj, erő és lágyság, minden legkisebb beteges érzelgés nélkül, kedélyes öröm és sötét fájdalom , szóval a lángoló phantazia és érzés tömérdek sokoldalúsága csodálatos módon öszpontosul. E gyűjteményben minden vers új és eredeti, s majd a legmagasabb lyrai szökellés, majd ismét játszi éles epigrammi fordulat tűnik fel bennök sajátosan meglepőleg. A legmelegebb szív habzó és forrongó véréből merültek föl e gyöngyök , s épen azért olly szívhezszólók. — Gyöngyei lehetnének azok nem csak a magyar , de a műveltség bármilly magas fokán álló irodalomnak.— Legyen áldott azon lelkes honleány, ki költőnk szíve fenekéről a Szerelem ezen dicső Gyöngyeit — napfényre hozá. Ismerve kegyed gondolkodásmódját, érzelmeit, egy pillanatig sem kétkedem , hogy nézeteim , kegyednél viszhangra fognak találni, s mások ítéletével mit sem gondolok. — Jövő levelemben Kelmenfy „Meghasonlott kedély“ czímü regényéről is fogok szólani. SZEVERIN. NEMZETI SZÍNHÁZ. Őszutó 2. Szökött színész és katona. Haray Victortól. E mű, úgy látszik sokkal tovább feltartja színpadon magát, semmint sokan jósolák , de ezen csodálkoznunk