Pesti Divatlap, 1845. július-december (14-39. szám)

1845-07-17 / 16. szám

V 499 Az Életképek eddigi „Hírlapi mehet“ „Hírlapi ör“ válja fel. Az Életképek jelen száma mellett „Irodalmi ör“ is jelent meg féliven , melly ezután minden két hétben szinte féliven fog megjelenni, s irodalmi nevezetesebb szüleményinket bírálni. Honderű i. sz.­ Nyárhó 8. 1845. Szózat költészetünk érdekében. Jodoktól. Arra nézve egyetértünk Jodokkal, hogy a költészetet pártolnunk, még pedig lehetőleg pártolnunk kell; azt azonban költőink­től megkívánjuk hogy tartalomdús versek által tegyék magukat méltókká a pártolásra, mert most a pártolást tekintve , aligha nincs inkább költőinkben a hiba , mint a közön­ségben , melly darab idő óta a középszerű műveket is pártolja. Mikor Jodok a költészet haszna fogalmairól szól, metaphysical magasságba lép , mi tárgyának épen nem használ. Mennyivel máskép szól Kölcsey a költészet hasznáról mondván:“ Akarjátok-e hogy csak az érdemeljen figyelmet, a mi gyermekeitek kenyerét bőven adja meg? Oh úgy — az egyszeri szó szerint­ a kerekes rokka felta­lálója minden Hőmérők felett fog állani“ Rajta hát !s pártoljuk a költészetet, a melly nemzetet lelkesít az ének hangja (nem operát értünk), a melly nemzetnek Rákó­­czy-indulója s énekei vannak , az semmi résztől nem félhet. Az ünneprontók. Néprege Tompa Mihálynéi. Tompára nézve átalánosan azt kell megjegyzenü­nk , hogy tehetség benne van , de előtte a szép zengzetü, visszahangzó nagy szavak elannyira minden , hogy azok miatt nem igen szokott a lélekre, tartalomra ügyel­ni. E jelen népregét illetőleg , a versnem roszul van választva , és igy roszul előadva , s az egészben kevés a költői gondolat. Ki­állításunkon kétkedik utasítjuk Kisfaludy „No­sza, hajdú jel vadászni“ népregéjére. A népregét nem az teszi népregévé, hogy néhány népi szót, s kifejezést belenyomjunk, hanem hogy az egész előadási modor népi, eleven, virágos, és — a mi itt sem maradhat el — a rege tartalmas is legyen. *) Négy tarka. Alföldi történet. Gaáltól. (Folyt. köv.) Őszvirágo­k. Idához. L. Képmás. Vers Andalytól. Lapkiegészitö sorok. Egy nótelen. Frescokép Laknertöl, mondva csinált szakmánymunka párisi metsze** lekhez. A többi frescoképpel egy húron pendü­l „mind csak hijábavaló.“ Viszonkérdés a Honderűhöz. Mert a Honderű olly beteg, hogy csak hálni jár belé a lélek ? Mert a gazdája is — lázár. — •—— _ EREDETI LEVELEZÉS KÜLFÖLDRŐL. VERONA , Nyárelő 16. 1845. A város szinkörépü­lete —melly a világ nevezetességei között is nem utósó helyet foglal — e nyáron zárva van ; de mielőtt akát megtudnék, vessünk egy pillanatot e köszírt épü­let alakjára ; nagyszerű ez , nagyszerűbb mint a mondák óriása. Egy kies tér — melly­­nek neve :piazza brá‘ — keleti sarkán fekszik , vagy — helyesebben áll, mert tekintete zordonabb mint Ulisses óriásáé, midőn az, kiégetett homlokszeme iszonyú fájdalmában talpra ugrik. . . ha ez menni tudna, elsülyedne lépte alatt a föld. Fekete mint az ó­kor, és lerombolhatatlan mint annak emléke. . . Alakja gömbölyű; 72 egymás vállaira támaszkodó nagy kapuval van körülvéve, mellyeknek földszinti boltozata alatt aesculápok ütöttek mű­helyt. Első pillanatra inkább tömlöcz mint Thalia templomának vélnéd; durván faragott nagy kövekből emelvék kapuoszlopai, mellyeknek vállairól, a kölcsönös biztosítás légiti­ *) Mi nem vagyunk egy véleményben szemleiróval, sőt Tompa ezen költeményét igen szépnek találtuk. — Szerk. 32**

Next