Pesti Divatlap, 1845. július-december (14-39. szám)
1845-12-11 / 37. szám
1262 vivő-, lovagló- úszóiskola. Győrött egy lap is jelenik meg „Vaterland“ czím alatt, mellynek szerkesztőjében egy értelmes , és szilárd jellemű férfiút ismertem meg, s épen azért csodálom , hogy nem a magyar hazai érdekek, nem a győri magyar közönség, hanem csupán egy parányi német töredék, egy a magyar nemzetiség iránt elfogult, előítéletes philister clubbocska orgánumául használja már csak nevénél fogva is magasztos hivatásos lapját, meily ha a magyar haza érdekeinek, jobb ügyeinek buzgó tolmácsa volna, kétségkívül nagyobb pártolásban részesülne mint jelenleg. — Győr utczái eléggé csinosak, tévések , s egyes épületei közt legkitűnőbb a váralaku püspöki lak , székesegyház, a carmeliták törökös modorban épült tempoma, a benczék kolostora , az evangelicus iskola , a zárdából átalakított megyeház, a nagy kávéházzal összekapcsolt reboutterem, s a városon kívül egy szép kis szigeten magánosan álló színház. Ugyancsak e szigeten van az igen csinosan rendezett sétatér, környezve a Rába és Rábcza folyamtól. Melegebb napokon itt szokott a győri közönség összegyűlni, mulatozni, s igen nevetséges volt hallanom azt, miként a sétatér felsőbb részét az ügynevezett előkelő világ, az alsóbb részét pedig a közép- és alsóosztálybeliek foglalják el . Győr erősség lévén azelőtt, csak még a franczia háborúkor is falak- és sánczokkal volt környezve; de most már ezek több helyt lerontvák, s a kapuk közül is csak egy kettő áll még fenn épségben. Az övező vastag falakat most is folytonosan bontják, s maholnap egészen leveszik Győrről az egykor olly hatalmas kőpánczélt, mi arra mutat, hogy a győriek nem igen kívánnak ismét ujjat húzni a francziákkal, noha ezek által többen meggazdagodtak közülük. A városon kívül eső majorok és újváros felöl, Győrt néhány napig lövödüzte ágyúival a franczia, mig végre, egy része elégvén annak, feladta magát. Még most is áll azon két emeletes ház, mellyben a nagy Napoleon 24 óráig szállva volt. S e különös megtiszteltetés dicsősége a magyar városok közt egyedül Győrnek jutott. Győrbástyáiról igen szép kilátás nyílik a nyulasi, pannonhalmi, szentmártoni hegyekre, s másfelől a kis Dunára , melly tömérdek gabonahajóval van bosszant ellepve, s mellyen túlsó partján Révfalu áll, hol a győriek közül többen mezei gazdaságot, s kerteket bírnak. — Bent a városban legnépesebb mulatóhely a piaczon lévő nagy kávéház, melly csinosodását leginkább a Vaterland sullyongálásainak köszönheti, s mi a Vaterland szerkesztőjének is 400. forintjába került miután a város megbüntette őt azért, mivel a kávést megtámadása ellen háttérrel védte magát. E kávéházban legtöbb magyar fordul meg, s mégis több német lap van itt mint magyar ; egyébiránt egyikből sincs elég; pedig a kávés már igen meggazdagodott.— E kávéházon kívül még 8 van Győrött, mellyek közt a nádorvendéglő alatti legdiszesebb. A győri olvasóegylet több mint 200, minden rend- és osztálybeli taggal bir ; e derék egylet kizárólag lap-és könyvolvasás-, s a műveltebb társalgásnak van szentelve; könyvtára 3000-re szaporodott, mellyben a szépirodalmi munkák leginkább keresletnek. Az egylet tevékeny könyvtárnoka, Damián, (ki szives volt velem Győrnek minden zegét-zugát, csinját bínját megismertetni) az állitá, hogy könyvtárukból Sue regényeit, s Petőfi verseit legtöbben veszik ki olvasás végett; jobb volna ha az utóbbit kivevés helyett inkább megvennék minél számosabban. Az egylet elnöke, ismeretes írónk, Kovács Pál, ki mint homeopathaorvos kis adagokat nyújt betegeinek , s mint buzgó hazafi Győr idegen elemeit, mint kórságot, eddigelé a magyarosítás nagy adagú , s jósikerű gyógyszereivelgyekezett orvosolni.-------Az újvárosi casinó tagjai többnyire kereskedők , vagyonos magyar polgárok , kik a fentnevezett biztosító egylet gyűléseit is ugyanitt szokták tartani. Győrnek két osztály polgárkatonasága van , mindkettő magyar egyenruhát visel, mindkettő magyar kormányszavakkal vezéreltetik :egyik osztály zöld atilát, s hamuszin nadrágot, a másika nagyobb, az erősebb kék atilát, s veres nadrágot, s fehér forgós ve-