Pesti Divatlap, 1845. július-december (14-39. szám)

1845-07-17 / 16. szám

509 nyelven rendeltettek kinyomatni- S mindezekről a Pécsett összegyűlendő természetvizs­gálói társaságnak jelentés lesz teendő. — Ad vocensi Pécs! Hírlik , hogy mielőtt a természetvizsgáló-társulat Pécsett üléseit megkezdené , annak némelly tagjai — a mohácsi gyász-hirü harezmezőt m­eglátogatandók — Mohácsra hajózandanak. A bevégzett ülések után pedig a Pécs közelében fekvő har­kányi fürdőt fogják meglátogatni, a­hol a hazafiságról s tudományok iránti szerete­­téről ismert gr. Battyányi Kázmér, mint gazda szives vendégszeretettel látandja el a tár­sulatot. •­­ Csoda is történik városunkban ! Bizonyos vidéki ár 1200 ftot tartalmazó pénzes tár­ozóját elveszítvén, másnap azt egy inastól, mint annak becsületes megtalálójától visszakap­ta, miért az inas 100 pft jutalmat von. Mi, nem annyira az inas egyenes lelkén — mert illyes­mire több példát tudunk •—mint inkább a tulajdonos méltányosságán csodálkozunk! És hisszük, hogy ha e vidéki úr csak pár hónapig is pesti német házi ur volt volna, megelégel­te volna részéről egy hideg köszönetét nyilvánítani pénze romlatlan szivü megtalálójának. — Petőfi Sándor falura vonta magát, hogy egy, az Egressy Gábor jutalomjátékául maj­dan adandó színmüven — mellynek czime „Zöldmarczi“ leend — annál nyugodtabban s háborutlan csendességben dolgozhassák. — Az ipartanodákban megkívántaib kézi könyvek írására a magyar tudós társaság né­melly tagjai felszólítanak; — s e felszólítás következtében a szükséges dolgozatok mie­lőbb világ elébe jövendenek. — Egy hölgy szülei házától a múlt napokban eltűnt. Darab ideig holléte felöl semmi körülményt nem lehete kipuhatolni; hosszas utánjárás után a józsefvárosi temetőn élettelen találtatott meg , holott ereit megnyitván , orvosi segély nem léte miatt el kelle vérzenie! Ugyan mi ok inditható e valóban szánandó hölgyet illy öngyilkolási merényre ? ! ! — Alkalmunk volt e napokban , jeles művészünk Barabás nyári lakában, az általa ké­szített zentai oltárképet megtekinteni , melly Sz. István királyunkat ábrázolja, a mint ez .Mária lábai elébe teszi a magyar koronát. — Ezen mű a legnagyobbszerüek­ s legjobbak­hoz tartozik , mellyeket valaha a művész készített. A compositio, kivitel, szintet egya­ránt szép, kitűnő. Különösen Mária mennyei szelidségü bálarcza, Sz. István jelemzetes alakja, s ennek valóban művészi tökélylyel festett köpenye, igen meglepőleg hat a nézőre. — E nagyszerű képet e hét végéig a művész nyári lakán (Budán a városmajor utczában) és jövő héten pesti műtermében lehet megtekinteni. Ajánljuk azt a műkedvelő fővárosiak fi­gyelmébe. — *— Az idei műkiállítás megnyittatván, igen változatos és gazdag tartalmú. Nem sokára bővebben fogjuk ezt megismertetni olvasóinkkal. — — Vasárnap a budai hegyek közt, Erdélyi Jánosnak kü­lföldrőli szerencsés megérkeztét, néhány baráti és tisztelői szives magyar lakomával ünnepelték. — Lászlóim asszony (De Cau Mari), mint halljuk, ismét tagja lesz a nemz.­szinháznak s a szép tehetségű énekesnőt bizonyára örömmel üdvözlendi a közönség. — — — VIDÉKI SZEMLE. Tárgyhalmaz miatt, következő levelek csak kivonatilag adhatók : SOPRON, nyárelő 28-dik. Evang.­lyceumunkban már 55 év óta virágzó „magyar társaság“ az idén is megtartó örömünnepét, melly főleg hölgyeket illetőleg, olly nagy­számú közönségnek örvendett, minőnek eddigelé még sohasem. A szavalók kizárólag ön­­dolgozataikkal léptek fel, mik között folyóbeszéd és vers , iig és komoly darabok, olly he­lyesen valónak vegyítve, hogy­, ha a munkák füzére kevésbé volt volna is érdekes , a vál.

Next