Pesti Divatlap, 1845. július-december (14-39. szám)

1845-08-07 / 19. szám

sajtó alatt van; a második füzet Vakot ínyének „Védegylet, Sorsjáték, Régiségbuvár , és Találkozás az Oregkertben“ czimű­ 1 fvonásos vígjátékait hozandja ; a harmadik füzetben Petőfi, „Zöld Marczita“ fog megjelenni, melly bár a játékszini választmány által előadás végett nem fogadtatok el: a Szinműtár két szerkesztője, Obernyik és Vahot I. által, némi módosítások mellett, egyhangúlag elfogadtatott, s jónak, kiadhatónak találtatott. Hiába­ különbözők a vélemények és sympathiák! minél fogva a Honderű iszonyú kudar­­czot vallott, irigy, és alaptalan kárörvendésivel! — — F. hó 19-én lesz Szentpétery Zsigmond jutalomjátéka, s egyszersmind színészi pályá­jának 60 éves ünnepe. Ő azon ritka szerencséjű­ férfiú, kinek nagy tökélyre vitt művésze­tét osztatlan méltánylás, érdemelismerés kiséri, kinek a színészi pályán nincs irigye , s ki ugyanitt senki tehetségét s érdemeit nem irigyli; ő az, ki nem csak közönsége, de társai, barátai szeretetét is legnagyobb mértékben bírja. Ő azon tiszta jellemű férfiú, ki mint egy­szersmind jó hazafi is, felülemelkedve az önzés csábjain, egyedül az ügy szentsége által lelkesülve , semmiféle színházi ármánynak, cselszövénynek nem részese ; ő az , ki minden zúgolódás nélkül legtöbbször, s a legnagyobb szorgalommal működik, s ki mind a mellett is, hogy a közvélemény kegyében olly magasan áll, szerény és igénytelen. Illy és ennyi érdemekkel tündöklő művész hazánkfiának jutalomjátékára kétségkívül igen nagy számú közönség fog egybegyűlni, annyival is inkább, mert ez­úttal egyszersmind alkalmunk lesz 30 éves színészi érdemeit is méltányolni. — Az említett művész felszólittatván e lap szerkesztője által, hogy engedné meg magát valamelly kedvelt szerepében e lap szinpadi képei közé soroltatni, ő az általa olly reme­kül ábrázolt Burmann alakját választó az Országgyűlési szállásból, s ezen, Barabás által művészileg kiviendő szinpadi képet, bizonyára örömmel veendik előfizetőink, valamint Schedel Ferencz és Erdélyi János , jeles íróinknak még ez évben adandó arczképeit is.­­ — Múlt héten egy víg szellemű társaság Pestről Gödöllőre rándulván ki, miután a másfél napra 20­0 forintért felfogadott bérkocsis­ lovak 5 óra alatt csak Kerepesig bír­ták őket a legnagyobb kínok közt elvonszolni: a társaság első gyakorlati kísérletet adva az állatkínzási egylet szabályainak megtartásából, a fáradt lovakat nem akaró tovább kí­nozni , hanem Kerepesről éjféli 12 órakor gyalog sétált el Gödöllőre, s a lovakat csupa philantrópiából visszaküldő Pestre. — — Nem sokára két nagy ünnepély fogja a hosszas egyhangúság által eltikkasztott iker­városi közönséget fölvidítani. Egyiket Tomala úr fogja rendezni a ránk jövő Sz. István napjára , a budai bástyán. Ez ünnepély „legszebb budai kép“ vagy­is „nagyszerű termé­szeti panoráma­ nevet viselend, s záradékául a „vezúv kitörése“ fog tűzi­játékban adatni. A bástya ez alkalommal minden lehető ékítményekkel feldiszesítve, s körülbelül 15,000 lámpa által fölvilágitva, olly forma tekintetet nyerend , mintha a csillagos ég közepéből lenne kikanyaritva. Egyszóval mind fény, mint rendezés tekintetiből, ez est egyetlenegy lesz a maga nemében, annak egész jövedelme a Hermina-kápolnára fogván fordítatni, mellynek építése körül a rendező úrnak már eddig is olly sokat lehet és kell köszönnünk. Megemlítendő, miszerint a pesti asztalosczéh, e jótékony czél iránt kegyeletből, az ezen ünnepélynél megkivántatandó körülbelől 1000 ftnyi asztalosmunka elkészítését, önkényte­­sen s minden dij nélkül ajánló teljesitni. A másik ünnepély — mint hallók — a városliget­ben fog rendeztetni, s jövedelme a gyermekkórház javára lesz fordítandó. Óhajtjuk, hogy — ha már csakugyan ünnepelnünk fog kelleni — a tervezett ünnepélyek minél több nem­zeti jellem, s fesztelenség bélyegét viseljék magukon; s hogy mind a kiadások mind a be­vételek rovata, annak idejében — hírlapok utján közönségesitessék , — mi fájdalom ! más alkalmakkor elmaradt. — A közoktatás darabos pályáján naponkint egy egy fokkal magasabbra csúszunk. E mondat igazságáról alkalmunk vala múlt hé­szén a József- árva-intézet nyilvános próba­tételén meggyőződnünk. Ez intézetnek még kevés idővel ezelőtt egészen tót ajkú tanítvá-

Next