Pesti Divatlap, 1845. július-december (14-39. szám)

1845-10-23 / 30. szám

pályadij-, s előadási részilletőségre beküldött, s folyó évi September 3-áról rév szerint közzé tett 14 pályaszinmü bírálata, az illető választmány által bevégeztetvén , az ered­ményről következőkben értesittetik a t. ez. közönség, u. m. Habár a pályázásra bocsátott 14 szinmü némellyike, egy vagy más tekintetben, némi csekély figyelmet gerjeszteni bizt is , a legnagyobb rész azonban minden bírálaton alul lévén , kettőben öszpontosult különösen a választmány figyelme , mellyek , ha a bírálók várakozásához képest, művészeti szempontból véve, teljesen kielégítőknek nem találtattak is, némi tekintetből előadatást, s ennél fogva a pályahirdetés értelmében, ju­talmat is igényelhetőknek tekintettek. E két színmű tehát, névszerint: a 7-dik számú: A két gyám. Népszínmű 4 fölvonásban. Jelige: Linea recta est brevissima ; és a 8-dik számú: Az obsitos. Népies színmű dalokkal 4 szakaszban. Jelige: Katona vagyok én , kiszolgált katona, Csak káplár sem voltam, mindig közka­tona. (Petőfi) — utóbbi vizsgálat végett, ülésben élőszóval fölolvastatván , a bíráló választmány, noha a „Két gyám“ czimü népszínműnek életből vett néhány jól sike­rült képei, találó satyrája, élénk beszédfolyama, s komikai színezete által örömmel győ­ződött is meg szerzője némi hivatásáról, de jelen művének a jutalomhirdetéssel egyenes ellentétben álló több rendbeli szó és cselekvénybe szőtt durvaságai, kövekezetlen jel­lemzései , továbbá felette hiányos szini szerkezete miatt, azt nem csak jutalomra , de jelen alakjában előadásra sem vélte föltétlenül ajánlhatónak, s így fölötte az elsőbbsé­get általános szótöbbséggel. „Az obsitos“ cziműnek adván, ennek , mint amannál jóval tisztább , s jelen közéletünkből vett élénk színezetű képei, — követke­zetes és okszerű jellemfestései — továbbá — némi gyarlóságai mellett is — több szini hatást ígérő szerkezeténél fogva előadásra méltónak , az 50 arany pályadíjt s előadás­­beli részilletőségeket is odaítélte. Ezután fölbontatván a pályanyertes m­ű jeligés levele, kitűnt, hogy szerzője: Kovács Pál, Győrött. A többi 13 szinmü jeligés levelei fölbontatlanul elégettetvén , maguk a művek, a ju­talomhirdetésben nyilvánított szabály szerint, a nemzeti színház könyvtárába letétettek. A pályanyertes szerző pedig műve eredménye s a jutalom átvétele iránt hivatalosan ér­­tesíttetett. Költ Pesten , october 14-én 1845. A választmány megbízásából FÁNCSY LAJOS, a nemz. szinh. igazg. ügyvivője, s e választmány egyik tagja , s jegyzője. Őszhó 14. Királynő és kalandorok. Laure műve. — 15. Márkanézés. Vigj. Marsanotól. — 16. Vadon fia. Drama Halmtól. — 17. Az árva fiú és a londoni koldusok. Francziából ford. Egressy Béni. Említést érdemel a mai előadásban az , hogy Smike szerepét Komlóssy Ida igen jelesen adá ; most játékán épen nem lehete észrevenni azon hibákat, mikkel őt részint igazsá­gosan, részint túlzólag vádolták; szerencsésen kiesve az éneklő modorból, tisztán, ter­mészetesen beszélt, s különösen a gyöngéd , naiv érzelmeket nagy bensőséggel fejezé ki. Azon jelenete , midőn Nikleby Miklóssal a vendéglőben találkozik, s öt térden csúszva kéri, hogy ne űzze el magától, különös kitüntetést érdemel, s a közönség ré­széről is átalánosan kitörő tetszéssel fogadtatott. Csak ez egy jelenetből ítélve is, min­den elfogulatlan műbiró , szép jövendőt ígérhet a tehetséges fiatal színésznőnek, s mi

Next