Pesti Divatlap, 1846. január-június (1-26. szám)
1846-01-29 / 5. szám
95 DEBRECZENI MICSODÁK. 1. Micsoda rettentő gonosztévők lehetnek ezek itt a városháza udvarán, mellyek nyakaiknál fogva olly borzasztóan ki vannak lánczolva ? — „Ezek a barna madarak, uram?“ Igen. — „Hát ezek bizony a csodák, hogy a n. váradi hóhér fisülje meg őket, — hogy egy szegény embernek három font sertiért, egy rosz bicskával elnyiszálták a torkát.“ 2. Micsoda kert ez itt, hugocskám ? — „Liba-kert“. Ollyan szárnyasoké, vagy pedig amollyanoké ? — „Amollyanoké.“ 3. Micsoda könyvet tanulsz , kis öcsém ? — „Német grammatikát.“ És magyarul tudsz-e jól ? „No bizony“. Ki a tanítód ? — „Tom is én.“ 4. Micsoda furcsa szokás az itt, kérem, hogy az asszonyhalottaknak nem harangoznak? „Mivelük életükben úgy is eleget harangoztak.“ 5. Hová hová, agg nene ? — „Egy kis gezemiczéért, édős lelkem“. Igen, de micsoda az a gezemicze ? — Hát csak ollyan fonnyatt mismás lesz az, édes lelkem.... Tüzelő“. (Geremicze és aggnenö!) 6. Micsoda gyönyörű darab ez, mit olly olvadó érzéssel játszik kegyed, szép hölgyecske ? „Ez a kedves?“ —Igen. „Petőfinek „A szerelem, a szerelembe. 7. Micsoda iszonyú posványság ez itt az utcza közepén, hallja kigyelmed? — „Ez uram, kövesse meg magát, nem posványság , hanem — kanáli.“ — Hisz, kanálinak nagyon széles? — „Éppen az utczához való“.8. Micsoda kis neheztelés történt legközelebb hölgytársai közt, szép kisasszony ? —• „Semmi ollyas“. De mégis? — „Hát egyik társunk azért aprehendált meg, hogy — grisz dikk Gottal fogadtuk“. Szabad-e tudnom szép nevét? — „K. L.“ No a szerelem istene áldja meg őt minél elébb egy derék, rokon érzelmű, isten áldjános férfiúval. 9. Micsoda állványok ezek a magas kalitkaformák, itt a szőlős kertekben, földi ? — „Hát a mikre a pásztorok fölhágnak uram, hogy onnan, a szőlőre vigyázzanak, meg osztán galacsinokat hajigáljanak szét a verebek után“. Miféle galacsinokat ? — „Hát ollyan apró sár golyóbiskákat, uram.“ 10. Micsoda furcsa dolog az, szép kisaszszony, hogy kegyed kettőt is szeret egyszerre ? — „Micsoda ? Hát csak úgy próbálom, hogy mellyikhez pászolnék jobban“. 11. ,Micsoda ez, mamám ?‘ „Pocsolya , fiacskám“. — ,És vannak ebben a pocsolyában halacskák?^ „Már hogy volnának, fiacskám, — hiszen már többször mondom hogy csak az ollyan vizekben élnek halacskák , mellyek sohasem száradnak ki“. — ,Hiszen ez sem szárad ki, mamám.4 (Utczai történetke). 12. Micsoda hivatalban van kend, földi? — „Én-e, uram?“ Igen. — „Sertéspásztor vagyok“. Nem tudja kend merre van itt a Cső-