Pesti Divatlap, 1846. január-június (1-26. szám)

1846-03-05 / 10. szám

198 egy valódi tökéletes, valódi remek rajz kiállítása ezerekbe kerül, s magas becsénél lógva csak képcsarnokba való ; miután tudva van, hogy olly művész, mint például Barabás, kinek annyi, s olly jövedelmes munkája van, a vidékre bizony nem fog utazni egyes tájképek és népviseletek rajzolása végett, s hogy e munkát leginkább csak műkedvelők szokták elvállalni, kiknek netalán hiányos rajzait a metsző ügyessége pótolja, így van vállalatával Vakot is; ő,mint tudom,több ügyes műkedvelőtől igen érdekes táj- és népviseleti képeket, vázlatokat szerze meg folyóirata számára , s azok kidolgozását legjelesebb kömetszékre bízza, s milly jó sükerrel, azt az első füzetnek, bár nem a tökély non plus ultráján álló, de eléggé híven talált, helyesen rajzolt, s szépen nyomatott képei, a Tátra, a kassai templom, s az egri népviselet kőrajzai tanúsítják, különösen a karpali nagyszerű hegylánczolat, s a góthizlésben épült pompás Erzsébet-egyház előtére igen jó álláspontból van fölvéve , s a tánczoló, mulatozó egri nép csoportozata helyesen van összeállítva ; én azonban a népviseleteket inkább rézre , mint köre metszetném. Azonban e folyóiratnak mégis erősebb oldala — a fölvett tárgyat alaposan , kimerítőleg ismertető , tartalomdús szöveg. Az „előszó“ első statistikusunk Fényes Elektől , egyszerű, de igaz lelkes szavakkal emeli ki azt, hogy csak az szeretheti valódilag hazáját, csak az kész ezért minden áldozatra, ki hona történetét, állását, viszonyait jól ismeri; s miután e folyóiratnak czélja a tanulságost mulattatóval, a száraz adatokat, költői leirássokkal összekötni, hogy így a nők előtt is kedves olvasmány legyen, Fényes igen jól jegyzi meg, miként e tekintetben a szépnem számára még igen kevés íratott; pedig igaz marad az , — úgymond — hogy mig hölgyeink idegenek által, idegen szellemben neveltetnek , addig számos erényes, honszerető polgárokra számot ne tartsunk; mert én nemzetünk sülyedése, demoralizátiója legfőbb okául, a magyar nőnem nevelésének elhanyaglását hiszem és vallom.“ — A második czikkben „Magyarország általános statistikája“ kezdetik meg, melly Fényes nagy kiterjedésű statistikájának mintegy lelkét,rövid kivonatát tartalmazza, tekintettel lévén az e mű megjelenése óta történt nevezetesebb változásokra. A harmadik czikk a Tátrát ismerteti meg, részint költői leírásban, melly a Kárpátok nagyszerűségét, szépségeit magasztosan rajzolja, s mellyhez egy két gyönyörű rege, népmonda czélszerűen van kapcsolva ; részint jeles, tudományos osztályozásban , s könnyen érthető nyelven részletezi a Kárpátokra vonatkozó érdekes geographiai, s topographiai adatokat. — E két czikket, miután név nincs alatta, hihetőleg maga a szerkesztő állitá össze, mi nem kis munkába kerülhetett.— A harmadik czikkelyben dr. Henszlmann Imre ismerteti Kassát történeti és statistikai tekintetben, egyaránt alaposan, tertelmes tárgyismerettel, s a mélyebb búvárkodás kitűnő nyomaival. Mit a Kassa magyarosodására befolyással lévő tényezőkről feledett említeni, azt a szerkesztő , egy rövid függelékben helyesen pótolja ki. — Az utósó czikkben Sávoly Lajos az egri nép jellemét, szokásait írja le, eléggé érdekesen, de a többi szövegtől kissé elütő darabos nyelven. — Az első füzet tehát úgy van kiállítva, hogy ez biztos reményt nyújt, miként a többi is hasonló tartalomgazdagsággal lependi meg a közönséget, melly mint eddig, úgy ezentúl inkább meleg részvétet fog e vállalat pártolásában tanúsítani, mert a füzetek bolti ára igen jutányos, s az előfizetés példátlanul csekély, s az illy munkát nem csak a tanulóifjúság , de átaljában egy műveit honfi és honleány sem nélkülözheti. — E tárgyra vonatkozólag mint érdekes újdonságot írhatom kegyednek, hogy a második füzetben, a most közfigyelemre méltatott magyar tengerpart, a regényes Murányvár, s a hortobágyi puszta , s egy alföldi csikós hit rajzai fognak közöltetni; s a harmadik füzet képei Eperjes föutczáját, a gyönyörű diósgyőri völgyet, s a gömöri palóczok népviseletét fogja feltüntetni. — Jövő levelemből megértendi kegyed, milly véleményben vagyok Vachott Sándor, és Petőfi verseiről, s Tompa M. Népregéiről. — SZEVERIN. NEMZETI SZÍNHÁZ.