Pesti Divatlap, 1846. január-június (1-26. szám)
1846-04-23 / 17. szám
324 jön isten belőlük minél többet a szegény magyar hazának. Alig lehet a magyar nőnek egy-egy szebb feladata mint e fényes tulajdonokkal diszló sajátos nemzeti jellemet tiszta épségében fentartani, megörteni, s a nemzeties műveltség által hiányait pótolva, a tökélynek lehető legmagasabb fokára emelni. (Folytattatik.) Vahot Imre* Felhő és csillag. Mikor isten a férfit teremte, Homlokára szállt sötét ború. Nem tudom mért?... csakhogy e borúból Lett a felhős égiháború. S mikor isten a hölgyet teremte, Örömében sírva fakadott’. Most is látni ez örömkönyeknek Csepjeit, a sok szép csillagot. Búm és örömem. Nincsen olly bú Mint az én búm. Oh , ha én busulok ! Keblem egy oroszlánbarlang, S szivem benne bárány . Szaggatják az éhes oroszlánok Fogaikkal , körmeikkel. Vérét isszák, Csontját rágják, És velőjét szítják E szegény báránynak Az éhes oroszlánok.-------Ollyan öröm sincs, Miilyen az én örömem , Oh, mikor én örülök ! Keblem egy éderi kert, S rózsa e kertbe’, szivem. Napsugarakkal, Tarka lepékkel Játszik e rózsa, S zeng körülötte A csalogány. Es jön egy angyal, Es leszakítja a rózsát, S illeti csókkal, S keblire tűzi, S véle az égbe repül. 1Petőfi: KÉZFOGÁS VENDEEBAN. (Franczia novella.) Ama nemeslelkü férfiak közt , kik a franczia lázadás korában, a királyi szék jogait Vendéeban annyi elszántsággal s példanélküli önfeláldozással védték, Dalrval Bau deot főszerepet játszék. Egykor, bizonyos majorudvarban, a kékek egyik osztálya által meglepetett. Tüstént összegyüjté maga körül embereit sigy szólt hozzájok: — Barátim! a ház körülvétetett. Fussatok mind ! Vigyétek magatokkal a nőket s gyermekeket; menjetek velök vezérünk,Catherineauhoz. Én itt maradok, tíz perczig eléggé védhetendem magam. Alant háromszázan állanak, kik mindnyájunkat megfojtanának. Isten veletek, vitézim ! Ne feledkezzetek rólam ! ma rajtam a sor, s holnap ti áldozhatjátok fel magatokat A lázadás ép olly iszonyú mint rendkívüli időszakában mi sem való bámulat tárgya; még azon sok hős jellemvonásokra sem volt figyelem, mik olly gyakorta felfeltünedeztek. Baudelot katonái vezérüket igyen hallván beszélni, azt hivék , hogy egész komolysággal beszél, s szintolly egyszerűn engedelmeskedének, mint parancsoló. A fedélzeten kiszöktek, a nőket s gyermekeket is magukkal vivén. Ezalatt Baudelot az ajtónál maradt, kiabált, lármázott, fegyverét csörgette, szóval, olly zajt ütött, mintha legalább is negyvenedmagával volt volna ben. Azt kell hinni, hogy egész ezred tartózkodik azon teremben és tüzelni kész.