Reggel, 1933. január
1933-01-01
^ JjSibX& 1 gLfflrAffir * iBf I 13 elei Cta — Pénzt takarít Tőkét gyűjt ! Ha a „REGGELY” előfizetés kiváltja a „Franco Romans'1 bist kötvényét 20.000 lej utáni Havi 103.— lej 80.000 lej utáni havi 258.— lej húzás januárban Kisebbségi gondok — kisebbségi vágyak ' i ■* -x:? ' >J ?:■ <■ Magyarabblkj esztendőt kívánunk mindannyiunknak! — A világválság magva itt van közvetlen közelünkben, a családban, az üzletben, a hivatalban, a városban, a megyében, az országban — Félre a törtetőkkel ! — A városnál például alig van már magyar tisztvislő - Rendkívül fontos, hogy kit választunk meg érdekeink képviseletével Radikálisabb magyar politikát a magyar ifjúság érdekében Arad, a Reggel jelenti magyarabb ujesztendőt, sokakal magyarabbat, mint az utolsó 14 esztendő volt! Mert valljuk be, mi magyarok nem vagyunk eléggé magyarok. Sem vallásunkban, sem nemzetiségünkben nem vagyunk eléggé magyarok! Magyarabb Ujesztendőt magyarok! "•vr. ?■ be Kezdjük és lefeküdtünk ebbe a rettenetes világválságba. Mint valami nyoszolyában, úgy elterpeszkedtünk benne. Arra várunk, hogy kirántsa valaki alólunk az ágyat, hogy megint talpra állani igyekezzünk. Hát mi közünk van nekünk a világválsághoz ? Azokhoz az okokhoz, amelyek a világválságot előidézték? Tettünk mi valamit a világválság megszületése érdekében? Okai vagyunk mi a világválságnak ? És ha minderre megadjuk őszintén a választ, nem feleltek-e meg nyíltan arra a problémára is, hogy mit tehetünk a világválság megoldása érdekében? Ugyebár épp oly keveset, vagy olyanokat, mint az előidézésében. Semmit! A válság megoldását nem Anglia, Franciaország, meg Amerika gondjával kell megkezdenünk. Mi attól egyszen nyugodtan hajthatjuk nyugovóra a fejünket, hogy Franciaország nem fizet, Amerika meg nem kap pénzt a urunktól. Tessék elhinni, nekik sem a mi fejünk fáj. A válság magva itt van közben közelünkben, a családban, az űrben, a hivatalban, a városban agyében, az országban. Otthon a tsádban kezdjük azzal, a ga fdas újjáépítést, — hogy : ' A!. JU* * í*i egész jövedelmünket , költsük #1, é? fektessük bel Ne takaréko*l' =v.jiunk de ez nejt» jelenti v,Ho gy jjA/áwIjmík Ne rakjuk élére a garast oktalanul. A pénz ma nagyon drága, •— holnap már per> vakAjit ’yjhatja szét a szót. A pénzre csak az az értéke van, amit vakolhatunk rajta,a pénznek csak adtiijf v*» érték«- arms* ártéksttóríy ir.J.g <íS*sk&S« A iffffiouuutií. De ha kevés a pénzünk, — ne költsünk többet, mint amennyi van, — ne csinálunk adósságot. A takaró elve most uralkodik igazán! Addig nyújtózkodj... — de nyújtózkodj addig! A másik jelszó: Adj munkát! Minden háztartásban, üzletben, hivatalban, műhelyben, üzemben, gyárban akad még munkaalkalom.Ha ezt generálisan megszervezik és ha szekrény fizetés»*! is, b. no • véljük A vásárlóképesek letört táborát, a magunk helyzetét is javítjuk! Minden újabb munkáskéz — c, munkaadó életbiztonságát erősíti! Ezt aznban meg kell szervezni, — és itt jutunk ki a családból, a hivatalból, az üzletből — a közéletbe. Ekkor látjuk meg, milyen fontos az, kit választunk meg városatyának, „állandó bizottsági tagnak", képviselőnek szenátornak. Itt láthatjuk, hogy azok, akiket megválasztunk,a maguk önös kis érdekeit igyekeznek képviselni és a választások után elfelejtik a választókat.Ezt a luxust megengedhetik maguknak a többségi pártok. De a magyarságnak nem telik ilyen fényűzésre. A magyarság nem engedheti meg, hogy az ő képviselői is an, szégyentelen e?úekkot képviseljék, hogy földig görnyedjenek az éppen „fór“-ban levő többségi párt előtt és jó állásokat verekedjenek ki maguknak. Csak saját maguknak ! Hogy ne tegyenek különbséget azon, milyen párt van uralmon, mindig ugyanazok a személyek képviseljék a maguk érdekeit. Igen! Nem vagyunk elég magyarok ! Nemcsak azért, hogy ' élősködőket tűrünk el hátunkon, hanem főként azért, mert nem törődünk a magunk közös magyar érdekeivel semmit sem. Nézzünk körül a városnál! Van magyar alpolgármesterünk, magyar bizottsági tagjaink, — ,de mi örömünk benne ? A városnál alig van már magyar tisztviselő, a törvényszéken már egy sincs! Végig az összes közhivatalokból mindenünnen als zwr:..T" A magyar táblabiró fia sortUr lesz, az ügyvéd fia bádogé mesterséget tanul, amik bár elég tisztességes ipari foglalkozások,mégis nagy visszaesést jelentenek! Hol vagyunk attól, hogy számarányunkhoz mérten kapjunk helyet a közhivatalokban és az intézményekben ? De annak is kitúrnak bennünket, gerinctelen képviseletünk révén, ahol nekünk, magyaroknak is van savunk a választott helyekről! Radikálisabb magyar politikát követelünk a magyar ifjúség érdekében. Helyet kell adni a magyar ifjúságnak, amely ismeri a román nyelvet és az állam nyelvén erélyesebben tud hadakozni a magyar nyelven érvényesülés jogaiért, mint azok, akik a politikát, nekünk magyaroknak oly szent mozgalmat, nem a közös magyar érdekek képviseletében alkalmazzák. Át kell szervezni a magyarság politikai képviseletét ex aktivitás »Zsilemében, az eddigi tespedést erélyes gyakorlati programm váltsa fel, és az1? kell állítani a magyar katasztert, a? ak kell állítani a magyar értékeket, ki kell fejleszteni az ér'őnemesités gondolatát, hogy mindenki más és tovább fejleszti képességeit, tudását, állítja fel a magyarság „sofos proogrammot“ az aktivitás meghozza gyümölcseit úgy a magyar panaszok, mint a nyomor problémái tekintetében. Csak legyünk nyiltan, gerincesen és ha kell, erélyesen magyarok, mi magyarok! Ezért kívánunk mindennyiuxatnak magyarabb Jjea?-* -r- 10U BOLDOG UFJ ’NDÖT