Reggel, 1935. február (5. évfolyam, 26-48. szám)

1935-02-01 / 26. szám

V. Cu jVJ­ a 5* lit^íatü. a /fefA ^ J ? u­­ ü­L UI .. j lM A ■, i Péntek ‘ ‘ a —*-----­­sí’ íi'i aaírJ^a. y 8 oldal 2 lej Fel EmUU m ni*—i c­f I Äff m§ HIVATALOS LAPJAI fef­B­H J a Magántiaetviaelfik ügy aatl eééual U­ FI| |k I­­ %|Éf#'_^ n# <• a KUkereskedők Szindikátusnak r Wli ELŐFIZETÉS HAVONTA 6* LW —■■üia_.jl xt_t —j.■■_■■■. i ■■ 111] Mi'll Előzetes francia-angol megegyezés alapján Egész Európát összefogó egyez­mény készül Londonban — Flandin és Laval ma délben elindultak Londonba — Anglia csatlakozik a római­ egyezményhez — Franciaország elismeri Németország fegyverkezési egyenjogúságát, de ragaszkodik a keleti paktum aláírásához — A kisantant laibachi értekezlete változtatta meg Franciaország álláspontját London,, január 31. Flandin és Laval francia mi­niszterek ma délben indultak el Páriából Londonba. A Times ma reggeli számában nagy szenzációt kel­tő cikk jelent meg. A francia miniszterek londoni utazásuk előtt a párisi követség és a francia kül­ügyminisztérium között előzetes ta­nácskozások folytak. A diplomá­ciai m­egbeszél­éseknek meglett az eamei.­e. Megtalálták azt a formát, amely lehetővé teszi azt, hogy Anglia teljes egészében csat­lakozzon a Rómában megkötött olasz francia egyezményhez. Sikerült Angliát megnyerni arra, hogy Németországnak az egyoldalú felfegyverkezése ne engedtessék meg. Felújítják továb azt az öt­hatalmi szerződést, melyet 1932 de­cember 15-én kötöttek és, amely nyíltan kimondja az egyenlőség el­vét Németországra is. Ennek az egyezménynek a gyakorlati meg­valósítását fogják most Londonban leszögezni, még­pedig oly módon, hogy a versaillesi békeszerződésnek az ötödik pontját kiküszöbölik, ha kölcsönösen meg tudnak egyezni a francia biztonsági kérdésben. Szó van továbbá arról is, hogy az Európát keresztül kasul szö­vő különböző paktumok és egyezmények helyébe nagy, általános európai egyezményt fognak összehozni, amelyben összefoglalják az eddigi egyez­ményeik lényegét. Mindennek első feltétellé természete­sen hogy Németország térjen vis­­­sza a Népszövetség tagállamai kö­zé. A News Cronicle megerősíti a Times értesüléseit és még hozzáfűzi azt, hogy Franciaország a megálla­podás elé akadályt gördít azzal, hogy kitart álláspontja melllett, hogy Németország csatlakozzon a keleti egyezményhez. A lap úgy tudja, hogy a francia merevség a kisantant külügyminisztereinek laibachi értekezlete után lépett fel, amikor a kisantant küll­ügyminiszte­rei valóságos ultimátumot intéztek Láváihoz. A kisantant, a lap szerint attól tart, hogy ha a nyugati nagy­hatalmak megegyeznek a nyugat-­, európai kérdésekben akkor Német­ország terjeszkedése délnyugati irányt vesz, mely erősen veszélyez­teti a keleti határokat. Ezért kí­vánja előbb, hogy Németország já­ruljon hozzá a keleti egyezményben foglaltakhoz, hogy a Németország­gal szomszédos keleti államok ha­tárai biztosítva legyenek. A kisan­tant demarsa meg is fenyegette Lá­vait azzal, hogyha nem teljesíti kí­vánságait elszakadnak eddigi fran­cia orientációjuktól és más helyen fognak szövetségeseket keresni. Páris: A francia miniszterek lon­doni utazását megelőző diplomáciai tárgyalások sikeréről első ízben az Oeuvre számolt be, melyet némi lényegtelen módosítással­ röviddel azután a Havas iroda is megerősí­tett Harminc órája esik a hó az egész országban Bucuresti, január 81. Az ország legnagyobb részében harminc órája szakadatlanul tart a havazás. A hólepel igen nagy magasságot ért el. A Craiova—bucurestii vonalon a hó magassága az egy métert is eléri. Ezen a vasútvonalon egész éjjel hóekékkel ellátott mozdonyok takarították el az akadályokat. A reggeli órákban a közlekedés ismét megindulhatott. Tizenegy órán keresztül a forgalom szünetelt ezen a vonalon. Galati és Brai­a között a vasúti sínpárat hatalmas hólepel takarta. Kettős mozdonyokkal nagy nehezen fenn lehet tartani a­ for­galmat. Ugyanilyen a helyzet a Galati—Buzau közötti vonalon. Ha a havazás tovább folytatódik, az egész ország közlekedését megbénítják a hóakadályok. Lemondott Slavescu pénzügyminiszter Bucursti, január 31. A Rador jelenti. Slavescu pénz­ügyminiszter lemondását hivatalo­san még nem hozták nyilvánosságra azonban a lemondás tényleg meg­történt. Este hat órakor Slavescu le­mondott pénzügyminiszter felkereste Bratianu Dinu liberális pártelnököt, akivel hosszasan tágyalt. Megbíz­ható információk szerint Bratianu Dinu és Slavescu az új pénzügymi­niszter személyére vonatkozóan folytattak megbeszélést, Slavescu pénzügyminiszter utóda minden valószínűség szerint Costi­­nescu egészségügyminiszter lesz. Az új pénzügyminiszter mélyére vonatkozó megegyezés Tatarescu, Bratianu Dinu és Slavescu kölcsönös megegyezé­se alapján történt. Egyes helyeken Antonescu Victor p­énz­ügyminiszter j­elö­ltaéjgéi­ő­l is beszélnek, ennek a kombinációnak azonban nincsen reális alapja. Az Adeverul délután négy órakor megjelent száma közli, hogy Sla­vescu lemondása valóban megtör­tént és a pénzügyminiszter távozá­sát befejezett ténynek lehet tekin­teni. A lap felveti a kérdést, ki követi majd Slavescut a pénzügyminiszteri sz ékben. Több jelölt nevét emlegetik, így Antonescu Victor és Grigore Dumitrescu neveit, továbbá kombi­nációba került Oromulunak a nem­zeti jegybank volt kormányzójának a neve is. Abban az esetben, ha An­tonescu Victort neveznék ki pénz­ügyminiszterré, akkor Leont bíznák meg a pénzügyi államtitkárság ve­zetésével. Mitris Constantinescu je­lenlegi pénzügyi államtitkárt a földmivelésügyi minisztériumhoz helyeznék át. Abban az esetben, ha Dumitrescu bankkormányzót nevez­nék ki pénzügyminiszterré, Tabaco­­vici lenne a Banca Nationals kor­mányzója. Beavatott francia politikai kö­rökben nem titkolják többé, hogy megengedhetőnek tartják Németország fegyverkezésének korlátolt fejlesztését, amely a versaillesi békeszerződés katonai záradékának bizonyos fokú revízióját jelenti. Flandin és Laval indulása előtt felvilágosította a francia közvéleményt, hogy Fran­ciaország el­fogadja, Anglia állás­pontját Németország egyenjogú­­ságú fegyverkezésére vonatkozóan ha Németország teljesíti a vállalt kötelezettségeit, továbbá Francia­­ország nem ragaszkodik hozzá, hogy Anglia fegyveresen la garan­tálja Franciaország biztonságát, mert, ha kiépíti a paktumhálózatát Európában, melyhez Anglia, ha nem is gyakorlatilag, de elvileg hozzájárul, akkor Anglia különös garanciájára nincs is szükség Németország nem léphet be a Népszövetségbe Berlin, Január 31. A Frankfurter Zeitung mai­­ témában ezt írja, hogy Németország vezetőinek lelkiállapota mellett a német kormány nem fogadhatja el azt a javaslatot, hogy a versaillesi békeszerződés ka­tonai záradékát hatályon kívül helye­zik abban az esetben, ha Németország . 'c Népszavei?én mert ha a Népszövetség visszautasí* taná a német birodalomnak az egyen* joguság alapján való fegyverkezését, kénytelen lenne Németország másod­­ízben is elhagyni Genfet. ^Leverték az uruguayi zendülést London, január 31. Az uruguayi zavargásokról el­­lentmondó hírek érkeztek. Buenos­ Airesi jelentések­­ szerint 500 zen« dülőnek sikerült a kormánycsapa­­tok felett győzelmet aratni. Ezzel szemben a Times azt írja, hogy a kormány leverte a zendülést, a fő­kolomposokat elfogta és a mene­külő zendülőket repülőgéppel ül­dözi. Az okozott károkat a­­ forra­dalmárok elkobzott vagyonából térítik meg Rothermere lord német­­országi látogatásának tanulságai London, január 31. Londonba érkezett Rothermere lord és ma a Timesben cikket írt berlini látogatásáról. Cikkében meg­említi Rothermere, hogy Berlin­ben Hitlerrel is huzamosabban ta­nácskozott, amelynek alapján bi­zakodik Európa békéjének helyre­állításában. Az a fő, hogy az angol kor­mány szilárd elhatározással ke­zelje az ügyet. A német fegyver­­kezésre Franciaország erősebb fegyverkezéssel és különböző ka­­tonai szerződések megkötésével felelt. Ha most háború törne ki, veszedelmesebb nagyságú lenne az 19H évi háborúnál. A légi had­erő fejlettsége folytán a diploma­­táknak nem napok, hanem percek alatt kellene dönteniük állásfogla­lásukról mert minden késedelem előidézhetné, hogy fővárosukat porrá bombázza az ellenséges légi flotta.

Next