Reggel, 1935. június (5. évfolyam, 121-143. szám)

1935-06-01 / 121. szám

CULTÜRA Li i bnA1UHA poyauLui roma:: _ *1 °^" ___ í 8otóíl2ktf V. évfolyam 121. szám mkJMmhM­M­E §M­I­M kivatammum«. ^r'r# éM.I/1 ll Bi/A iASifÄS I flu» *-w­­^PH ^ÉEy ^j^Rpr hlöíwhth« havonta in uv Viharos éjszakai ülés után A 4 £ 1 MEGBUKOTT AjT­RAN­CI A KORMÁN­Y 151 szóval kisebbségben maradt a felhatalmazási javaslattal­ — Lebrun francia köztársasági­ elnök el­fogadta a­ Flan­dia-kormány lemondását­­!A kamara elnökét j bizták meg­ a kormányalakítással — Súlyos feltételeket szabtak a baloldali pártok Párra, május 81. A francia kormánynak a frank védelmében megindított harcát nem követte siker. Az 1934 november 9-én megalakult Flandin kormány majdnem héthónapos működése után az elmúlt éjjel beadta lemon­dását. A képviselőház tegnap dél­utáni ü­lése, amely a kormánynak a korlátlan pénzügyi és gazdasági felhatalmazás megadása ügyében ült össze, többszöri megszakítások­kal éjféli után egy óráig tartott, ‘belőtt. Szava­z&rra került volna a sor — mert Flandin miniszterelnök félretette a bizalmi kérdést — föl­szólalt a miniszterelnök is és tö­­bek között bejelentette, hogy a pénzügyminiszter felajánlotta le­mondását, melyet ő el is fogadott. Ez azonban nem könnyített a hely­zeten, úgyszintén Herriot, a radi­kális párt elnökének felszólalása sem hozta meg az enyhülést. A szavazás után a kormány 151 szóval kisebbségben ma­radt, a radikálisok közül is mindössze csak 46-áta szavaz­tak a kormányra. A szavazás eredményét éjjel fél kettőkor hirdették ki. Ezután a mi­niszterek fölkeresték Lebrun köz­társasági elnököt és Flandin mi­niszterelnök bejelentette az összkormány Terror-Í&5ÁI, melyet az államfő el is fogadott. Lebrun ezután kihallgatáson fogad­ta a kombinációba került politiku­sokat — közöttük Bouissont is —, hogy az új kormány megalakításá­ra vonatkozó tárgyalásokat meg­kezdje. A tanácskozások reggeli négy óráig tartottak. Bouisson dezignált miniszterelnök Ma délelőtt Fernand Bouisson, a kamara elnöke elfogadta a köztár­sasági elnök megbízását és meg­kísérli az új kormány megalakítá­sát. Bouisson reggel 9 órakor Leb­run köztársasági elnöknél volt ki­hallgatáson és miután elfogadta az elnök megbízását, a sajtó részére a következő nyilatkozatot tette: Kijelentettem a köztársasági el­nöknek, hogy Lavat alkalma­sabb volna a­­ kormány megala­kítására, de miután Lebrun ragaszkodó a személyemhez, elvállaltam és meg­ígértem, hogy megkísérlem a kor­mány megalakítását Célom az, hogy minél megfelelőbb és egysé­gesebb kormányt alakítsak. Közben Bouisson meglátogatta Jenneneyt, a szenátus elnökét,majd a különböző pártok megbízottaival tárgyalt. Valószínűleg felajánlja a szocialistáknak is a kormányban való részvételt. Flandin tragédiája A ma déli párisi lapok tragikus részletességgel számolnak be Flan­din miniszterelnök harcáról a kép­viselőház éjszakai ülésén, amikor a felkötött karú, még mindég gyön­gélkedő miniszterelnök egy órás beszédével azon volt, hogy a kép­viselőház elfogadja a pénzügyi és gazdasági téren beterjesztett fel­hatalmazási javaslatát. Már beszé­de alatt észrevette a miniszterel­nök a rosszindulatú közbeszólások­ból, hogy javaslatát a radikálisok és a hozzájuk csatlakozó szociálde­mokraták és kommunisták meg fog­ják buktatni, befejezte beszédét és csak mi­után elhagyta a szószéket és visszament az elnöki különszo­­bába, ájult el a megfeszített idegmunka következtében. A radikálisok parlamenti csoport­ja a beszéd után azonnal tanács­kozásra ült össze és kétharmad szó­többséggel elhatározták, hogy le­szavazzák az indítványt. Hiába igyekezett a később folytatott ülé­sen Herriot minden rábeszélőképes­ségét latba vetni a javaslat mellett, a tragédia elkerülhetetlen volt Kombinációk A radikális párt ma délben egy órakor ült össze pártértekezletre, hogy az új kormány megalakításá­val járó intézkedéseket megtegye. Az ülésen Herriot elnökölt. A szo­ciáldemokraták még az éjjel, a ka­mara ülésének befejezte után ültek össze tanácskozni Leon Blum veze­tése alatt. Az új kormányalakítási tárgya­lásokat Bouisson Herriot-al kezdte meg. Valószínű, hogy Laval továbbra is megmarad külügyminiszternek. Bouisson miniszterelnök ma egész nap folytatta a kormány megalakí­tására vonatkozó megbeszéléseket a különböző politikai frakciókkal. Beavatottak szerint a következő fel­tételekhez fűzte a kormány meg­alakításának vállalását: Először a radikális párt támogatása, másod­szor a különleges pénzügyi és gaz­dasági felhatalmazás azonnali és vita nélküli parlamenti megszava­zása és harmadszor Herriot részt­­vétele a kormányban. A helyzetet a délutáni órákban súlyosabbnak látták a parlament folyosóin, mint délelőtt volt, mert nem tartják valószínűnek, hogy a felhatalmazást simán meg­szavazzák és nem biztos a radikálisok támoga­tása sem. Még délben ülést tartott a radikálisok és a szocialisták par­lamenti csoportja, melynek ered­­ményeképen a szocialisták elhatá­rozták, hogy nem támogatják az esetleg megalakuló Bouisson kor­mányt és csak az esetiben nem for­dulnak ellene, ha kötelezi magát az új kormány, hogy a jobboldali szélsőséges pártokat feloszlatja és a nagy­ipart és a nagytőkét megrend­­szabályozza. A kormány volt tagjai közül né­­hányan minden valószínűség sze­rint helyet kapnak az új kormány­­alakulatban is. Bouisson ilyen irányban értesítette Herriot-ot. A külügyi tárca megmarad Laval ke­zében. A mai események után a baloldali pártok bekapcsolódása a kormányba alig lehetséges. Ellentét a baloldalon Ma délután 8 órakor a baloldal pártok közös értekezletet tartottak a többi pártok képviselőivel, de megállapodásra nem jutottak. Há­rom óra után Bouisson a kamarába érkezett és tárgyalt Frossard szo­cialista képviselővel, Dal&dier volt miniszterelnökkel, Malvyval, a ka­mara pénzügyi bizottságának el­nökével, valamint Del­bes radikál szocialista pártelnökkel. Úgy tudják beavatott helyen, hogy Petain marsall és Galliaux hajlandók belépni a kormány­ba és vtlt mint tárc­anélküli miniszte­rek működni. A pénzügyi tárca ve­zetésére nézve megoszlanak a véle­mények. Vagy Pietri volt tengeré­szeti minisztert kombinálják, vagy Charlies Rist jöhet számításba, aki mint pénzügyi szakértő európai híresség, legutóbb mint tanácsadó működött az osztrák és román nem­zeti bankok mellett, azelőtt a Nem­zetközi Bank főszakértője volt. A Poincaré kormány alatt a Francia Nemzeti Bank alkormányzójaként fejtett ki hasznos működést a fran­cia pénzügyi világban. Ha Rouissoumak nem sikerülne A kormányt megalakítani, ak­kor Lavalnak van legnagyobb esélye, hogy miniszterelnök le­gyen. Rendőrség a bankban A tőzsdét ma a szokott órában nyitották meg. Ma éjszaka az igaz­­ságügyminisztériumban ülést tar­tottak a francia frank ellen irá­nyuló spekuláció elhárításával­ kap­csolatosan. A tárgyalások eredmé­nyeképpen a délelőtt folyamán a gyik nagy párisi bankban vizs­gálatot tartottak és valószínű, hogy több bankban folytatják a vizsgálatot. A táviróhi­­vatalokban több táviratot koboztak el, amelyek a frank szilárdságát kétségkívül veszélyeztető tőzsdei utasításokat tartalmaztak. A francia lapok szerint a kor­mányválság nem támaszt különö­sebb nehézségeket a politikai hely­zetben. Jóllehet a kamara a kor­mány teljhatalma ellen szavazott, de nem a valuta megvédésére irá­nyuló törekvések ellen. A Petit Journal szerint interveniáltak La­valnál, hogy vegye átt Flandin örö­két, de Laval inkább a külügyi tárcá­nál marad. A szocialista hivatalos lap, a Le Populaire szerint az esetben, ha Bouisson alakít kormányt, úgy meg­­válk a belügyi tárcáitól és pénz­ügyminiszternek Moreaut, a francia bank volt kormányzóját veszi magra mellé. Az angol sajtó hasábos cikkek­ben foglalkozik a francia kormány­­vággyal és a Flandin kormány távozásával. A lapok Franciaország jelenlegi helyze­tét az 1931-beli helyzettel ha­sonlítják össze és tartanak tőle, hogy Flandin bu­kása a francia franknál is éreztetni fogja hatását. A német sajtó elismeréssel ir a­tározó Flandin miniszterelnökről A Diplomatisch-Politische Korres­pondenz megírja, hogy bár Flandin nem kereste a népszerűséget, még­is becsülettel megállotta helyét kor­mánya élén.

Next