Reggeli Délvilág, 1991. december (2. évfolyam, 19-42. szám)

1991-12-02 / 19. szám

Lila a magyar, kék a francia Délvilág Hajnalban kell meghalnod - Az erdélyi Zolcsák Makón -Kun belőtte, Nagy Zsolt kivédte Vigyázat, hamisítják! Reggeli, és olcsóbb a Délvilág! Gyűrűzik a sajtóbotrány — nemhogy eltaposni nem tudtak bennünket, hanem meg­újultunk. A Délvilág nevet, annak egész szerkesztési koncep­cióját ellopták, hamisítják. Perben állunk jogos nevünkért, csapatunk két és fél éves munkájának szellemi termekéért. Kéijük, a 3. oldalon levő szelvényt vágja ki, s mielőbb adja át a kézbesítőnek, vagy dobja be a postaládába, térítésmente­sen, Előfizetőink között értékes nyereményeket sorsolunk ki. 1991/19. december 2., hétfő Ára: 6,50 Ft Hány az óra, Vekker úr? E film forgatása során ké­szültek a döbbenetes képek Öze Lajosról, három nap­pal a halála előtt. (Cikkünk a 4. oldalon olvasható.) Megtagadták Az elmúlt napokban a ki­képzési iterv szerinti a fegy­veres erők kiegészítésére 7700 fiatal vonult be kato­nai szolgálatának teljesítésé­re, közülük 3300 fiatalember a határőrség állományába került — tájékoztatta az MTI munkatársát a Honvé­delmi Minisztérium Sajtó­­osztálya. A behívás alkalmával ■— lelkiismereti okokra való hi­vatkozással — polgári szol­gálat iránti kérelmet ketten nyújtottak be, 36-an pedig megtagadták mindennemű szolgálat teljesítését. Eddig ismeretlen okok miatt 98-ain nem jelenitek meg a bevonu­lási helyen. A szolgálatot megtagadókikai szemben az eljárást megindították. A REGGELI DÉLVILÁGOT A KÖVETKEZŐ POSTACÍMEN KERESSÉK: < SZEGED, 6701 Pf.: 625. A világ legjobb üzletét csinálták azok, akik megvá­sárolták a vidéki napilapo­kat. No, persze, két újság a kivétel. A Reggeli Délvilá­gon kívül a Pest Megyei Hírlap maradt magyar tu­lajdonban. A többi elkelt bagóért, az MSZMP kapott értük 500 millió forintot, de azt a suskát az új lap tulaj­donosok egy év alatt behoz­zák. Ilyen boltot csak mi, magyarok csinálhatunk. A pancserságáról híres gazda­sági szakértőink vagy elszá­mították magukat, vagy tu­datosan végezték a kiárusí­tást. Épp ezért ez a kérdés soha nem kerülhet le a na­pirendről, és a történelem ítélőszéke elé minden bi­zonnyal odaállnak a felelő­sök. Egyes beavatottak sze­rint, a bagóért való kiárusí­tás azért történhetett ellen­vetés nélkül, mert a pártok nem tudtak megegyezni. Azért lehetett eltékozolni a nemzeti vagyon eme részét is, mert a magyar pártok úgy voltak, ha nem tudnak befolyást szerezni a vidéki napilapok fölött, akkor ne legyen egyiküké sem, vigye A Lajtán túl röhögnek a markukba — Eltékozolt nemzeti vagyon Pancser magyarok Évente 25 milliárd forintot költenek reklámra a magyar cégek A hatalmas összegnek jelentős része — becslések szerint évi 5 milliárd forint — a vidéki sajtónak jut. Tiszta nyereségként 1-2 milliárd forint megmarad, amit kemény valutában a külföldi tőkés társaságok zsebébe vándorol. Legális, törvényes tranzakció ez, paragrafusok garantálják a külföldi tulajdonosnak, hogy a profitot olyan pénzben kapja, amiben kívánja. a külföldi tőkés. A Lajtán túli befektetők most jókat röhögnek a markukba. Már a privatizáció őskö­dében nyújtották kezüket a vidéki sajtóért. Nem akartak ők cipőgyárat, konzervgyá­rat, kendergyárat... Ott hosszú az idő, amíg a be­fektetés megtérül. Gyorsan kaszálni a sajtóban, ponto­sabban a hirdetési piacon lehet. A csóró magyar, az utolsó petákját is bedobja, hogy hírt adjon magáról. A létükért küzdő magyar cé­gek reklámhiradásai, ponto­sabban reklámkiadásai, a külföldi tulajdonosok zsebét dagasztja. A tőkekivonásnak ez az egyik leggyorsabb módja is. A vidéki sajtó kiárusítá­sánál felelősség terheli a volt lapkiadó vállalatok igazgatóit és főszerkesztőit is. Egyszer talán, majd fény derül arra, ki, mennyit ka­pott. Suttognak arról, ami­kor a szocialista lapkiadók feloszlatták magukat, az ex­­igazgatók végkielégítésként 600 ezer vagy l millió fo­rintot kaptak. A többség új ügyvezetőként átmentette magát, örökölte a bársony­széket. Legszomorúbb ebbén a sötét ügyletben, hogy a vi­déki sajtó palettája nem lett színesebb. Az új gazda úgy viselkedik, mint ahogy az állampárti; egyeduralomra, kizárólagosságra tör. Ne le­gyen konkurencia, ne legyen új fórum, ami elcsíp vala­mit a tortából. Közben pe­dig, álszemérmesen szajkóz­za, az információ szabad. De ezt úgy gondolja, csak ő hir­det ... HALÄSZ MIKLÓS Agrár szakembereink szomszédolása 2. Más gazdák vendéglői A barátságtalan havaseső­ben, mely már havat ra­kott a dombok oldalára és dideregtek tőle a gazdák ud­varain ültetett hatalmas le­ander-bokrok — átbuszoz­­tunk egy másik községbe. Johanneshof, hirdeti a gaz­da borozóját a zöld kártya, már 1992-re. A naptár-la­pocska az elkövetkező esz­tendőben öt hónapot jelöl, amelynek néhány napján nyitva tart a vendéglő. Ezt napnyi pontossággal már most, előre jelzi a gazda mindenkinek, akit érdekel. Egyébként a vendéglő nem üzemel, csak előzetes rende­lésre, teszem azt, esküvőt követő lakodalom végett. Ezeket a napokat, illetve he­teket összehangolják a köz­ségben, hogy valahol mindig legyen nyitva az utcában, a környéken kiskocsma, de ne egymás elől csalják el a vendéget. Többen beszélték a ma­gyar látogatók közül, hogy csak ez az egy mozzanat mi­lyen sókat jelent a település demokráciája felől nézve. A gazda 18 hektáron mű­veli a szőlőt, jelentős terü­leten kicserélte á termőföl­det, mert a minőségi vörös bor ezt kívánta. Van néhány aszú táblája, az idén egy hó­napig szüretelt, nagy körül­tekintéssel, régről ismert al­kalmi segítőkkel. A szülei­től örökölte a házat, de a technikai felszerelést már ő vette. Kotogány elnök úr óvatos becslése szerint vagy 40—50 millió Ft értékű fel­szerelést látunk néla, ké­sőbb ezt megemeli a duplá­jára, ahogy jobban körülné­zünk. Mintegy 350 ezer liter bort termel evvel a felsze­reléssel. Ennek 80%-át elad­ja hordóban, a többit palac­kozza. Franciaországból hoz­za be a hordókat, illetve azok faanyagát. Gyakran eladja magánfogyasztóknak a hor­dós bort, mint különlegessé­get. Marton György úr Mindszentről megjegyzi, hogy ennek az osztrák gazdának a portáján minden négyzetmé­ter be van építve, nálunk vi­szont ez lehetetlen, megtil­tanák a különböző hatósá­gok. A gazda idei új bora 50 S. literenként, a tavalyi pe­dig 10 S. palackozva. Búcsú­zóul koccintásnál többször elmondja, hogy az osztrák borpiac telített, nagyon ne­héz betömi, mindenki a sa­ját íz-illatkialakítására tö­rekszik. A Gisperg családhoz men­tünk ezt követően látogató­ba. Mint a gazda elmondja, három nemzedék él együtt, osztozva a munka minden nehézségében és örömében. 42 hektáron dolgoznak, ga­bonát és szőlőt termesztenek, sertést hizlalnak, bikaborjú­kat tartanak, baromfit. Mint elmondják, apa és fia, az ő gazdaságuk hagyományosnak tekinthető, több lábon álló osztrák paraszt vállalkozás. Természetesen nekik is van kiskocsmájuk, ahol az elő­zőkhöz hasonlóan, az év bi­zonyos napjain forgalmaz­nak, de a legtöbb bort a pincéből adják el, törzs ve­vőiknek. Traktorlépcsőt lá­tunk a fészerben — John Deere márkát —, tehát kis­géptől a kombájnig és öntö­zőgépig terjedő skálát. Pa­lackozógépeket is természe­tesen. Mindent maguk csi­nálnak, hangsúlyozzák, csak olykor segítenek jóbarátok, nagy munkák idején. S itt halljuk a nagymama bölcs útmutatását, melyet tiszteletben tartanak ma is: akik hozzájuk járnak dolgoz­ni, azoknak ők- nemcsak munkát adnak, hanem ter­mékeiken keresztül összekö­tik egymás sorsát. A meg­termelt áru kapocs közöttük, mely nemzedékeken át meg­tartja a barátságot. Vannak vevőik, akiknek elődeik még a háború előtt kezdték vá­sárolni a Gisperg-család bo­rát. Bizonyosan így lehet, hiszen 1-2 literes üvegekben adják el a bortermésük fe­lét. Ha csak arra gondolok, mennyit dolgoznak, cipelnek, emelnek ezek az emberek, avval a pár tízezer hektó­val, már rögvest érthető agyondolgozott életük. Az általunk látott gazda­ságok az osztrák mezőgaz­dák középső sávjába tartoz­nak jövedelmezőségüket ille­tően. Tulajdonosaik egyben munkásaik is, egész család­(Folytatás a 2. oldalon.) Poszméh Vajh miért, hogy a világ csodái közül, melyek első benyomásra lehetetlenségnek tűnnek, éppen a poszméh jutott eszembe, olvasva a kék utánzatújság gúvadó hitet­lenkedését: A lila újság gazdasági képtelenség. Talán azért a poszméh, mert hisz arról is állították volt, repülése képtelenség. Pedig repül. Miként a lila Délvüág, még ha délmagyarék ezt kétségbe is vonnák, s holmi lila pénzek után vizslatnak. Nem átallva prejudikálni, igaz, kérdőjele­sen, hogy a Volán támogatná az ingyenes újságot, csupán csak, mert igazgatója a Délvilág Rt. elnöke. Idáig jutot­tunk: egy törvényes magyar részvénytársaságot piszkálnak törvényes lapja okán, 1991 végén, Magyarországon. No már most. Mi történne, ha fordítanánk egyet a petrencés rúdon, s mondjuk, mi kezdenénk el faggatózni. Vajh a Délmagyarország Kft. egymilliós törzstőkéjéből hogyan lehetett nyolcvannégy milliós vagyont vásárolni (a Délmagyart és a lapkiadót?). Ki volt az, aki Le Pen-gette ezt az összeget, honnan, miből és milyen garanciákkal? Nem tesszük. Inkább némán megszorítjuk hódmezővásár­helyi és makói előfizetőink kezét, meg valamennyiőjükét, akik megértették, miről van szó, s az orvtámadás dacára tettek értünk, hittek bennünk. Tisztelt Olvasóink! Mától csak az előfizetőkhöz tu­dunk eljutni, illetve az utcai standokra, s váijuk továbbra is érdeklődésüket, megrendeléseiket. A lila Délvilág él, de hogy lábra tudjon kapni, megtisztelő bizalmukra változat­lanul szükségünk van. Régi és új olvasóit ebben a reményben köszönti Figyelem! Kiváló minőségű BŐRRUHÁZAT, meglepően OLCSÓ áron a BYZANCE bőr- és divatáru-kereskedésben. Cím: Szeged, Deák F. u. 34. (Oroszlán n-i sarok). A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI János téri Kisáruház ajánlata: hétfőn, kedden, szerdán minden méteráru engedménnyel kapható. Kabátszövetek, szoknya­anyagok, vásznak, amíg a készlet tart! Könyvkereskedők, figyelem! I ttamiHiuNiw in Időt és pénzt takaríthat meg, ha szegedi telephelyünkön vásárol, mert — közvetlen kiadói kapcsolatokkal — és monopolcikkekkel rendelkezünk - az ehhez tartozó magasabb árrést — és a budapestivel egyidejű megjelenést biztosítjuk Önnek. Címünk: 6721 Szeged. Bocskai u. 10-12., Telefon és Fax: 23-787. Nyitva tartás: hétfő-csütörtök 7.30-15.30, péntek 7.30-13.30 Figyelem! Osztrák kereskedelmi vállalkozás MAGYARORSZÁGI kibővítéséhez keresek megfelelő, agilis munkatársakat, mellékfoglalkozásban, teljesítményarányos jövedelemért. Jelentkezését a következő címre kérjük: Franz Müller 6722 Szeged, Gyertyámos u. 8-10/A (volt Ságvári utca). Balástya központjában az üzletsoron, az E5-ös út roelett épülő szálloda közelében 25 m2-««, igényesen berendezett, komolyabb riasztóval felszerelt üzlet családi okok mialt sürgősen eladó. Érdeklődni:62/78-210-es telefonon, egész nép, hétvégénk i§ ""X. &$$g§ss&ilf'-íx iS-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék