Reggeli Délvilág, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

Maros menti nyárfaerdő (volt) A tarvágók utálják, ha fotózzák őket A legutóbbi makói képvi­selő-testületi ülésen elhang­zott egy igen értékes inter­pelláció. Mint ígértük, visz­­szatérünk erre, előtte azon­ban engedtessék meg néhány mondat, amely a velünk tör­­téntekről szól. A közelmúltban megdöb­bentő látványt örökített meg képkockákon Pintér József fotós kollégám. Mégpedig Makón, a Maros-parti üdülő­övezetben,­ az úgynevezett „tarvágásos” fakitermelés né­hány momentumát. A vasúti sorompón áthaladva, a strand irányában, jobb kéz felől, a nyárfaerdő minden fája ak­korra már kivágattatott. Men­tünk volna felvilágosítást kérni valakihez (mert min­den bizonnyal e „nemes” munkálatoknak irányítója is van, olykor-olykor a helyszí­nen), ám a husángokat, ök­lüket rázó emberek láttán jobbnak láttuk, ha tovább­­állunk. Néhány felvételt azonban megörökített a jó, öreg fényképezőmasina. Mindketten esküszünk, mi nem emberarcokat kívántunk lencsevégre kapni, hanem a szorgos kezek „remekművét”. Még azt sem kutattuk, hogy az öklüket rázók között akad(t)-e munkanélküli-se­gélyen lévő, de valaki (k) al­kalmazásában most tüsténke­dő munkás. Gondolkodásra rövid időnk volt, miközben szállingózni kezdett a hó, mi gyorsan autónkba ugrottunk, és elhagytuk a helyszínt. Be­valljuk őszintén, inunkba szállt a bátorság. E félelem bennem csak akkor oldódott igazán (érezvén, hogy nem vagyok egyedül), amikor a képviselő-testület legutóbbi ülésén az alábbi tartalmú in­terpellációt Alföldi Géza fel­olvasta. (Hét társa is aláírta azt.) Íme az interpelláció szövege: ez év február első napjaiban a Maros-parti üdülőtelephez vezető út men­tén, úgynevezett tarvágásos fakitermelését kezdték meg. Ez a terület a várost — saj­nos, csak egyetlen oldal fe­lől — délről határoló erdő­sáv része. A terület a városi földhivatal nyilvántartásá­ban 04. hrsz. számon szere­pel, nagysága 8,8 hektár, tu­lajdonos: a magyar állam, kezelő: Defag. Igaz, hogy e terület kezelője az említett Defag, de a csongrádi példa szerint (Reggeli Délvilág február 14-i száma „Győkiö­­si tarvágás”), van rá mód, hogy a polgármester, vagy hivatala eredményesen lépjen fel a város oxigénellátását biztosító területen a tarvágá­sos erdőgazdálkodás ellen. Tudomásunkra jutott, hogy a Defag hasonló akciót ter­vez az út és a védőtöltés kö­zötti területen is. A terület a 11 ezer 273 hrsz. alatt szere­pel a nyilvántartásban. Tu­lajdonos a magyar állam, kezelője a városi tanács mű­szaki osztálya. Nem az inter­pelláció tárgya, csak megem­lítjük, hogy a helyszínen a fényképezés ellen a jelenlévő munkavezető élénken tiltako­zott, illetve felelősségre vont bennünket, hogy kinek az engedélyével fényképezünk. Tudniillik, hogy az emberei nem szeretik, ha fényképezik őket. Ebből a tényből a Munkaügyi Hivatalra tartozó következtetést vontuk le. Kérdéseink a polgármester úrhoz: volt-e, illetve van-e tudomása a strandhoz vezető út és a Maros-parti kiskertek közötti erdősáv teljes kiirtá­sáról? Ha volt tudomása, milyen intézkedést tett — és főleg milyen hatásfokkal — a nyilvánvalóan a Város ér­dekeit súlyosan sértő tevé­kenység elhárítására? Ter­vez-e valamilyen intézkedést a hasonló események meg­előzésére ? Az aláírók: Alföldi Géza, Vida Sándor, Gilicze János, dr. Domokos Mária, dr. Su­ba István, Galamb Ferenc és Puskás Csaba, bár írásban kérték a választ Dégi Imre alpolgármestertől nyomban megkapták a felvilágosítást. Ennek lényege: 1990 tava­szán érkezett a polgármeste­ri hivatalhoz a jelzés. Ebből kitűnik, hogy az említett te­rületen található, úgynevezett papírnyárfák „kihordási ide­je” 15 év. Ezután ki kell mindegyiket vágni, hiszen e faféle egyedi irtása egy er­dőterületen belül szinte meg­oldhatatlan. Az alpolgármes­ter azt is elmondotta, hogy a terület az államé, a De­fag pedig saját belátása sze­rint kiirthatja azt. Azonban e vállalat ígér­te, hogy az ir­tás után újratelepítést hajta­nak végre. Bennem és fotós kollégám­ban kétely helyett a telepí­tés kapcsán — változó vilá­gunkban — csak egy jó kí­vánság fogalmazódott meg. Nagyon soká éltesse az Isten a Defagot, és kívánjuk, hogy soha ne szűnjön meg. Már csak azért sem, hogy betele­pítési ígéretüket a makóiak javára, örömére mielőbb megvalósíthassák. MOLNÁR lászó Szifonba zuhantak Baleset történt szombaton Heves megyében, Egertől 40 kilométerre, egy Bükk kör­nyéki barlangban. Két bar­langászlány szerencsétlenül járt, egy szifonba — olyan mélyedésbe, amelynek nya­ka szűk, s az alsó része ki­tágul — zuhant. Budapestről az önkéntes barlangmentő szolgálat, a katasztrófaelhá­rító csoport szakemberei igyekeztek a helyszínre, va­lamint a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság kül­dött segítséget. A miskolci vasgyári kór­ház ügyeletes főorvosának tájékoztatása szerint a szom­bati bükki barlangbaleset mindkét sérültjének kielégí­tő az állapota. A 17 éves Fodor Judit jobb oldali da­rabos felkartörést, a 21 éves Vaspöri Szilvia pedig agy­rázkódást szenvedett. Mind­két sérült jól van, lázuk nincs. C^v ^ * z ’ DÉLVILÁG 1992. márc. 2., hétfő lőttek a politizálásnak ne­vezett szócsépléstől és ha­zugságoktól! A hatalom az F-pavilonbéli gyűléssel azt a látszatot akarja kelteni, hogy az áruló 33-ak a kis­gazdapárt, pedig mi va­gyunk az. Rákosi annak idején szélsőségesnek és jobboldalinak állította be a kisgazdapártot, Antall most ugyanezt teszi. Kijelentem, hogy az ellenzékben jobb­oldali politikát fogunk foly­tatni. A hatalmi elit min­den tagjának tudomásul kell vennie, hogy gazdasági jó­lét nélkül nincs demokrácia. — A szemünk elől lop­ják el az ország vagyonát — folytatta a pártelnök —, ugyanúgy degeszre tömik a saját zsebüket, mint a kom­munisták tették évtizedeken át. A jelenlegi helyzet tart­hatatlan. Ezért azt javas­lom, hogy idén szeptember 1-jéig fejezzék be teljesen a gazdasági jogalkotást! Legyen annyi tisztesség a­­kormányban, mint a kom­munistákban volt; lássák be, hogy tönkretették az orszá­got, és mondjanak le!Szep­tember 1-jétől vegye át az irányítást egy szakértő kor­mány! Olyan, amelyben nem számít, hogy ki milyen párt­nak a tagja, vagy párton­­kívüli. Létre kell hozni az alkotmányozó nemzetgyű­lést! Rögtön, már holnap jöjjön létre a gazdasági ér­dekegyeztető fórum, ahol helyet kapnak a nyugdíja­sok, a fiatalok, a munkanél­küliek, a Parlamenten kívü­li pártok és minden szerve­zet képviselői. Volt ellenzéki kerekasztal módjára kellene működnie ennek a fórum­nak, amely azt jelentené, hogy a társadalom kirekesz­tett, túlnyomó többsége be­kerülne a hatalomba. Az al­kotmány 2. szakasza csak szólam, hiszen a népnek még annyi hatalma sincs, hogy visszahívja a parlamenti képviselőjét, aki gombnyo­mogató áruló. A miniszter­­elnök úr úgy csinál, mintha a kisgazdák ki sem léptek volna a koalícióból, pedig ez csak tömegeket félreve­zető politika. Antall úr szán­dékosan rombolta szét a koalíciót, amikor nem is­merte el a nép jogait. Már az MDF tagságától is elsza­kadt ez a vezetés, s aki el­árulja saját párttagjait, kit nem árul el? A kisgazdapárt a magyar nemzet pártja akar lenni, amely a nép összes csaló­dott rétegét fel kívánja ka­rolni. Alapvetően keresz­ténydemokrata irányultságú a párt, de gondolkodásmód­jába belefér a liberalizmus, mint polgári gondolkodás­­mód is. Nem szabad megfe­ledkeznünk nemzeti múl­tunkról, hiszen mi Európá­ban is magyarok akarunk maradni. Meg kell nyernünk a következő választásokat, s 1994-ig meg kell teremte­nünk népi bázisunkat a ha­talomátvételhez — mondta Torgyán József a tegnapi nagygyűlésen. MEGYERI VALÉRIA : Ki állítja meg Torgyán Józsefet?) (Folytatás az 1. oldalról.) Most is sokan használják Hamarosan megengedik, hogy pb-gázzal furikázzunk Várhatóan még az idén el­­­terjed a propán-bután gáz­zal üzemelő gépjárművek használata hazánk­bain, és számítani lehet arra, hogy a következő években­­teret hódít a közlekedésben a pb­­■gáz — mondotta Bakay Ár­pád ipari és­­kereskedelmi minisztérium államtitkár helyettes az MTI munkatár­sának. Egy felmérés szerint je­lenleg mintegy 100 ezer au­tó üzemel pb-gázzal, főként az ország déli részén, mivel J­ugoszláviában­­meg l lehet vásárolni az üzemeltetéshez szükséges berendezést. Mind ez idáig hazánkban ti­los volt pb-gázzal üzemel­tetni a gépkocsikat, aminek két o­ka is volt: részben hiányoztak a műszaki felté­telek, részben pedig a pb­­gázit­ nem terhelte fogyasz­tási adó. Igaz, éppen emiatt különösen olcsón jutottak hozzá a gépkocsi-tulajdo­nosok a hajtóanyaghoz. A helyzet most alapvetően megváltozott, mert az adó­ról szóló törvény ez évtől kilogrammonként 24 forint­nyi fogyasztási adót szab ki a pb-gázra. Ezzel a jogi akadály elhárult. A gyors elterjedést egye­lőre akadályozza, hogy még mindig nem adattak a mű­szaki feltételek, az alu­mi­­niumpalack balesetveszé­lyes, és nincsenek alkalmas töltőállomások sem. Az államtitkár-helyettes elmondta: mind a közleke­dési, mind az ipari tárcánál azonban máris megkezdték a műszaki feltételeik kidol­gozását. Várhatóan acél­­palackok használatára kö­telezik az üzemeltetőket. Emellett speciális, a biz­ton­­sági előírásoknak megfele­lő töltőállomásokat alakí­tanak ki. A pb-gáz nehe­zebb a levegőnél, ezért mé­lyedésben összegyűlik és robbanásveszélyes, tehát például­­erre figyelemmel­­kell megépíteni a töltőállo­mást. A viszonylag magas­­költségeket mégis érdemes vállalni, mert a pb-gáz nem szennyezi a környezetet. Ráadásul az üzemeltetés lé­nyegesen dicsőbb,­­min­t a benzinnel működő autók esetében. Míg egy liter ben­zin 61 forintba­­kerül, a pb­­gáz költsége — adóval együtt — egyenértékre szá­molva 40 forint. A személy­­gépkocsik pb-gázra való át­állítása egyébként palackkal együtt 15 ezer forintos költ­séget jelent az autó tulajdo­nosának. A speciális töltő­állomásokat­­pedig üzleti alapon vállalkozókkal kí­vánja megépíttetni és üze­meltetni a kormányzat — mondotta végezetül Bakay Árpád Övé a legolcsóbb üzemanyag (Selyemhernyók) Eperfacsemeték importá­lására kötött szerződést a romániai Sericicol kereske­delmi céggel a Hódmezővá­sárhelyi Állattenyésztési Fő­iskola, hogy megfelelő táp­anyagot tudjon biztosítani selyemhernyó-tenyészeté­nek. A dél-alföldi gazdász­­képző ugyanis vállalta a térség selyemhernyó-te­nyésztésének és a gubófel­­vásárlásnak integrálását. Mucsi Imre, az intézmény főigazgatója az MTI érdek­lődésére elmondta: nagy reményeket fűznek az új vállalkozáshoz. A vállalko­zás beindulásakor jelképes áron adják át a termelők­nek a laboratóriumban hű­téssel tárolt, a petékből ki­kelő napos hernyókat, majd a hat héten át ápolt, gondo­zott, és ezalatt bebábozódott hernyókat gubó formájuk­ban visszavásárolják. Megrendelem a DÉLVILÁG RT kiadásában megjelenő REGGELI DÉLVILÁG című lapot Előfizetési díj: - havonta: 150 Ft. - negyedévre: 430 Ft . - félévre: 800 Ft. . -egész évre: 1500 Ft. Kérjük a megfelelő részt aláhúzni! n fv­ .. . . f • •••*•?••• 4» «••••••••••• ••*'••4 •••»•••• »4 ••••«•••• * . (Átutalási betétszám: . ) Fontos! Kérjük postafordultával feladni vagy a kézbesítőnek átadni! /Bedobható bármely postaládába, ingyen/

Next