Reggeli Délvilág, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-12 / 138. szám
sportvilág Huszadszor a Nyíregyháza ellen vasárnapi Franciaország—Anglia EB-mérkőzés miatt a labdarúgó NB I. utolsó előtti, illetve a másodosztályú pontvadászat zárófordulóját egyaránt szombat délután 17 órától játsszák a magyar pályákon. Sajnos, bekövetkezett az, amit a szegedi szurkolók többsége már a tavaszi idény elején megjósolt: a Szeged SC képtelen a komolyabb bravúrra és továbbra is az NB II. Keleti csoportjának egyik élcsapata marad ..gy a Nyíregyháza elleni idényzárón már csak a vendégek számára fontos az eredmény, hiszen ők még az osztályozás helyre is komoly eséllyel pályáznak. A szegedieknek pedig csupán presztízsből illene hajtaniuk, a két együttes eddigi bajnoki mérlege is erre kötelezi őket. Sorrendben 20. alkalommal találkozik egymással a két klub, és a múltban erősen a szegediek felé billent a mérleg nyelve. Íme a korábbi eredmények — szegedi szemszögből: 1955: 3-1 és 1-11 (NB II.). libái: 3-3 és 2-1 (NB II.). 1981—82: 2-1 és 1-2 (NB I.). 198:1—84: 2-0 és (1-1 (XB I.). 1985—80: .1-0 és 1-1 (NB II.). 1980—87: 0-3 és 0-2 <XB II.). 1987—88: 0-0 és 2-0 (XB II.). 1988—89: 2-1 és 1-0 (XB II.). 1989—90: 2-0 és 1-3 (XB II.). 1991—92: ? és 1-1 (XB II.). A z évszámok utáni első eredménye Szegeden, a második pedig a Nyíregyházán lejátszott mécseseket jelzi. Az összesítésben: 10 szegedi győzelem, 4 döntetlen és mindössze 5 szabolcsi siker a mérleg, a gólkülönbség is pozitív. 27-20 a mieink javára. Amint az a fentiekből is kitűnik, az eddigi legnagyobb arányú Tisza-parti bravúrt 1985 őszén érték el a kékfehér-feketék, amikor a Csekó — Balázs, Kozma Kántor (Orosházi), Fábián — Kőhalmi, Takó, Gruborovics — Marton, Kun. Deák összeállítású gárda 3-0-ra verte itthon a szabolcsiakat. A gólokon Deák Ferenc (2) és Gruborovics Tibor osztozkodott. A legnagyobb hazai kilarc is háromgólosra sikeredett. 1997 tavaszán ugyancsak 3-0-ra nyertek a Tisza-parti stadionban .,Almaország" legjobbjai. Ami a mai mérkőzést illeti, nem árt megjegyezni a hazaiaknak az örökérvényű tételt (bár számukra már tél nélküli a meccs): búcsúzni csak (nagyon) szépen szabad... VITOS GYÖRGY A Tabellák A megyei I. osztályú ifjúsági bajnokság állása: 1. Tápé 27 25 2 - 115- 15 52 Megyei II. osztályú ifjúsági bajnokság állása: 2. Szentes FC 27 17 4 6 84- 44 38 3. Mindszent 27 17 3 7 80- 25 37 4. SZVSE 28 16 2 10 91- 31 34 5. Kistelek 27 15 4 8 72- 46 34 6. Szőreg 26 15 3 8 66- 29 33 7. Mórahalom 25 14 3 8 61- 38 31 8. Móraváros 27 13 4 10 68- 48 30 9. Sándorfalva 27 12 6 9 35- 29 30 10. Fábiánsebestyén 26 11 3 12 41- 56 25 11. Zákányszék 27 9 3 15 49- 64 21 12. Tisza-Új 28 6 3 19 41- 99 15 13. Apátfalva 28 4 3 21 29-109 11 14. Bordány 27 4 23 15-108 8 15. Üllés 27 2 1 24 15-121 5 1. Szentesi Deco 25 20 4 1 121- 20 44 2. UTC 25 20 3 2 148- 14 43 3. Postás 24 19 3 2 93- 18 41 4. Mártély 25 15 4 6 67- 33 34 5. Szatymaz 25 11 5 9 76- 40 21 6. Földeák 25 12 2 11 57- 51 21 7. Forráskút 23 10 3 10 57- 44 22 8. Csanytelek 25 9 5 11 54- 70 22 9. Tömörkény 25 9 4 12 50- 68 22 10. Szegvár 24 8 3 13 37- 53 12 11. Rózsa 26 4 5 17 35-105 12 12. Ásotthalom 25 4 4 17 29- 76 12 13. Kiszombor 24 3 3 18 34-119 16. Nagymágocs 25 3 2 20 35-182 1 Tehogy azt higgyék, / y hogy én még egy■*- szer itt roncsolom a tüdőm meg a májam, amikor végre beköszöntött a napsugaras nyár! — rikkantott fel Belami a Zsibbadt Brigádvezető nevezetű kocsma nagytermében, s fölmutatott egy nejlonzacskót, mint mutogatták réges-régen az bizonyos véres kardokat. — Ha nem, inkább beáll zacskóárusnak? — érdeklődött Bovden Béci, akit azért minden vállalkozás rendkívül közelről érint, mit közismert zugügyvédet és aszaltdinnyeárust. — Jaj, de nagy hülye maga Bovdenkém, de nagy hülye! Fogadjunk, hogy magánál még a szocializmus sem ért véget, aztán péntekenként brigádgyűlésre jár — sértődött meg (természetesen jogtalanul) Belami, de máris sorolta, hogy ebben a zacsokban (mi nylon és nem nejlon) egy darab bolgár gyártmányú, de rendkívül időt álló divatos fürdőruha lapul, amiben éppenséggel Belami fog pompázni az immár nyitott, de teljesen kifeszített víztükrű uszodában, ott a folyón túl, de az Üveghegyen még innen. — Három naponta kétezer méter, s máris fitt leszek, meg nett — harsogta Belami. — Én meg hülye, ha megnézem azt a kapálózást, amit maga ott előad, ingyen, a sok bámész népnek — zuhant le egy korsó világos ser Smuz apu torkán. — Ha éppenséggel tudni akarja, hát engem maga a nagy Stílus tanár úr fog megtanítani a versenyúszás összes fontos szabályára — sértődött tovább Belami, s lányos zavarában (mintegy megfeledkezve bizonyos úszásokról) rendelt a barátjából, vagyis leültette a pultra Vilmost, a körtét. — A Stílus úr? Hát aztat én ismerem — ébredt föl alkoholos mámorából Sniccer Csöpi, akit három évig nélkülözött a Zsibi tisztelt közönsége, mert jogerős szabadságát töltötte a Pálhalmai Szabadság Hotelben.. — Még szép, hogy ismeri! Őt mindenki. Hiszen három típusú ember létezik, hogy úgy mondjam: az egyik, akiket tanított Stílus tanár úr, a másik, akiket tanítani fog, s a harmadik, akiknek a szüleit, barátait, szeretőit tanította. — De, mi köze ennek az úszásoktatáshoz? — akadékoskodott Plüss Eta, akit már nagyon izgatott a végkifejlet. — Csak annyi, hogy az úszás, az mind egészség, és punktum — zárta le a vitát két hosszúlépéssel Belami. Majd elindult. A Rózsafa kocsmánál azonban belehasított a kérdés: mi ''sz, ha csak úgy, minden előgyakorlat nélkül elkezdi a rendszeres mozgást? Tényleg, mi lehet ebből — tette föl a kérdést az új pultra dőlve, s mivel Le Egon betérő vendég szerint, az ilyen könnyen infarktussal járhat, hát Belami már sokkal óvatosabban szaporázta tovább lépteit. A Kedves cukrászdánál például egy sörre meg is pihent (túlzott terhelés, ugyebár!), majd a Római sörözőnél még egyszer öszszecsókolózott barátjával, nevezett Vilmossal, ki születésénél fogva közte. — Még az is lehet, Belami úr, hogy olyan izomlázat kap, amiből már ki sem lehet gyógyulni — rémisztgette Snájdig Pepi, ki egészen meglepő módon, hirtelen feltűnt a Vakegér nevezetű kocsmában, holott, a hírek szerint, az utóbbi időben csakis a Somogyi-könyvtárban látták, bizonyos Ács S. úr társaságában. — Jaj, ne is mondja — kapkodott gyorsan kisfröccs után Belami, s arca úgy elszürkült, mint grószkarcsié a pártértekezleten. — De mondom — erősködött Snájdig, s gyorsan egy deci kevertet erőltetett az immár halottsápadt, kifordult lelkű és szemű szépfiúba. — Mert, hogy, nem akarom a maga halálát. De ezt már nem hallotta Belami, mert mégis csak elszédelgett a versenytisztig, ahol szerencséjére még a medence előtt megállította Réz Enikő. — Ugye, drága Belami úr, meghív egy cseles felesre! — búgta rongyosra dohányzott kátrányhangján. S Belami megtette, mert a szép nőknek soha nem tudott ellenállni. Ezt magyarázta az úszómesternek is, aki úgy hat óra tájékában felszólította, ne üvöltsön úgy, mint egy fába beleszorult féreg, s ne énekelje az Akácos utat, mert úgy leveri, mint vak a poharat. Velami ekkor elhallgatott, levette fejéről az úszónadrágját, és kipiszkálta strandpapucsával fogai közül egy műanyagpohár maradékát, s elsírta magát, mint tenni szokták a meg nem értett zsenik. Talán még ma is sír. Hát járjanak utána. BÁTYI ZOLTÁN Belami úszik Búcsúzni csak nagyon szépen szabad Elérkezett a labdarúgó NB II. utolsó bajnoki fordulója. A szombaton 17 órakor kezdődő összecsapáson a Szeged SC gárdája a tabellán pillanatnyilag 2. helyen álló nyíregyházi legénységet fogadja. Valószínűleg ők lesznek majd idegesebbek, hiszen, ha Szegeden nem szereznek legalább egy pontot, lehet, hogy nem ők fognak osztályozót játszani az NB I-be jutásért. Ebben akarják megakadályozni ellenfelüket a kék-fekete-fehér mezben szereplő hazaiak. Erre minden esélyük megvan, hiszen az utolsó 9 mérkőzésen nem kaptak ki, ráadásul legutóbb Kábán, imponáló játékkal egy ötöst gurítottak. De erről inkább Szalai István, a csapat edzője nyilatkozzon. — Kábán azzal a tudattal léptünk pályára, hogy mindenképpen nyernünk kell. Ennek megfelelően az első félidőben a támadásokat erőltettük, a hazaikat már a saját térfelükön letámadtuk. Ki is alakítottunk számtalan gólhelyzetet, de a mi kapunk előtt is adódott a kabaiaknak több lehetőségük. Szünet után változtattunk, visszaálltunk kontrára. Ez a húzásunk bevált, hiszen az 5 rúgott gólunk önmagáért beszél. Részemről fájó dolog, hogy mindezt hazai pályán nem nagyon láthatták tőlünk a szurkolók a tavasz folyamán. — Utolsó mérkőzéseteken szépen illene búcsúzni az évadtól. Milyen esélyt adsz csapatodnak a Nyíregyháza ellen ? —Mi is azon fáradoztunk, hogy nézőinkben szép emlékeket hagyjunk. Nem törődünk ellenfelünk helyzetével. Mindenféleképpen győzelemre játszunk. — A végső 90 percre milyen összetételű csapatot küldesz pályára? — Remélem, a Kábán nyertes gárda most is kitesz magáért. Tehát a Nagy Zs. — Harguly, Bogdán, Takács J. — Puskás, Takó, Mihalache, Kiss F., Kovács T. , Takács Z., Vancea összeállítású együttestől várom a sikert. * Akárcsak úgy, mint a Békéscsaba elleni találkozó előtt, most is a bajnoki meccs felvezetésében ünnepélyes ceremóniára kerül sor. Ekkor búcsúzik az egyesülettől a Szeged SC-nél 5 évet eltöltött Bogdán Pista. Egy ilyen „szakítás” akkor szép és kevésbé nehéz, ha mindez minél több szurkoló előtt történik ... SZ. L. A IV. korcsoport döntőjét hétfőn, kedden, szerdán Szegeden rendezték a Lila iskolában. A lányok mezőnyéből kiemelkedett a debreceni Csokonai Mihály Gimnázium és a jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumcsapata. A fiúknál kiegyensúlyozottabb volt a mezőny és jobb csapatjátékának köszönhetően szerezte meg a győzelmet a kecskeméti Katona József Gimnázium. A diákolimpia döntőjének lebonyolítását a Csongrád Megyei Sportigazgatóság, a Csongrád Megyei Diáksport Tanács, a Piért Vállalat, a Florin Vegyipari Szövetkezet, valamint a szegedi Monarchia Utazási Iroda támogatta. Végeredmény: Lányok: 1. Csokonai V. M. Gimnázium, Debrecen, (edző: Szabó László, Szilágyi József), 2. Lehel Vezér Gimnázium, Jászberény (edző: Nagyné Hajnal Éva, Létkai Gábor), 3. Vasvári Pál Gimnázium, Nyíregyháza, 4. Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskola, Kecskemét, 5. Vetési Albert Gimnázium, Veszprém, 6. Fazekas Mihály Gimnázium, Debrecen. Fiúk: 1. Katona József Gimnázium, Kecskemét (edző: Dunsel Ferenc), 2. Bárdos László Gimnázium, Tatabánya (edző: Kovács Nimród), 3. Dunafer Szakközépiskola, Dunaújváros (edző: Fodor Gábor), 4. Táncsics Mihály Gimnázium, Kaposvár, 5. 105. sz. Szakmunkásképző Intézet, Kazincbarcika, 6. Pogány Frigyes Szakközépiskola és Gimnázium. A diákolimpia legjobb játékosai : Lányok: 1. Nagy Mariann (Jászberény), 2. Nagy Beatrix (Debrecen, Csokonai). Fiúk: Koch Róbert (Tatabánya). A fiúknál a döntő kiemelkedően legjobb játékosa Barta Ákos (Kecskemét) a szegedi Monarchia Utazási Iroda különdíját vette át, egyhetes csehszlovákiai sítúra, teljes ellátással. A diákolimpia szegedi döntője is jó hírverése volt ennek a szép sportágnak. * A III. korcsoport döntője 15—16—17-én kerül megrendezésre. Röplabda Diákolimpia Magas volt a színvonal Paksi (röplabda) atomok: DJ előadás, szegedi főszereplőkkel A szegedi férfi röplabda utánpótlás-nevelés országszerte elismert, és az itt dolgozó edzők neve is jól cseng szakberkekben. A junior EB selejtezőt Pakson rendezték május végén, ahol hárman (Csíkos, Szűcs, Takács) is képviselték a kékfehér színeket Németh Lajos válogatottjában. Mint arról már bizonyára értesültek olvasóink, Magyarország csapata kitűnő teljesítményt nyújtva a Cseh és Szlovák SZIK mögött a 2. helyen végezve bejutott a poznani EB 12-es döntőjébe. Erre már 10 éve nem volt példa! Csíkos Gáborral és Szűcs Rolanddal a lila iskola irodájában beszélgettem. — Hogyan értékelitek saját teljesítményeteket? Cs. G.: — A románok elleni mérkőzésre összekaptuk magunkat, ott mindenki jót produkált. Úgy érzem, én is ezen a meccsen voltam a legjobb. Utána az angolok és a svájciak ellen már csökkent az aktivitásunk, de küzdőszellemmel akkor sem volt baj. Sikerünkhöz az is hozzájárulhatott, hogy ez a válogatott egy nagy baráti társaság. Sz. R. : — Én a svájciak elleni teljesítményemmel vagyok leginkább elégedett. Az egész tornán egységes csapatként játszottunk, és általában mindenki jót nyújtott. — Milyen volt a torna hangulata? Cs. G.: — Európai szintű csarnokban zajlottak az események és a rendezéssel szemben sem lehetett semmi kifogásunk. Kevés néző látogatott azonban ki a találkozókra, de ezen nem lehet csodálkozni, mert Pakson a kosárlabda a fő sportág. Sz.R.: — Ez igaz, de akik kijöttek, azok nagyon lelkesen biztattak minket. Aranyos volt, ahogy már a megnyitót is 5 éves gyerekek táncával próbálták hangulatossá tenni. Nekem tetszett. — Miit vártok a csapattól a poznani 12-es döntőben? Cs. G.: — A vezetés, az elnökség a 3-5. helyre várja a csapatot, ami egy kicsit erős. A dobogót nem tartom reálisnak, mert van négy kiemelkedő gárda, a csehek, a németek, az olaszok és az oroszok. Ha szerencsénk lesz, a 4—5. helyen végezhetünk Lengyelországban. Sz. R.: — Úgy gondolom, még Paksinál is egységesebbek leszünk a döntőn. Az 5 —6. hely valamelyikére számítok, ha 5.-ek lennénk, annak már nagyon örülnék. — A jövőben is ilyen eredményesek maradtok? A felnőtt mezőnyre gondolok. Cs. G.: — Az elnök és a főtitkár szerint ez a mostani junior válogatott egy jó felnőtt csapat alapja lehet. Ifjúsági és serdülő szinten nem vagyunk annyira lemaradva Európától, mint a felnőttek. Elsősorban szemléletváltásra lenne szükség Van esélyünk a szép jövőre. Sz. R.: — Két-három év múlva képesek lehetünk a felnőttek között is nagy eredményekre, ha együtt maradunk. — Valami kabalát visztek Poznanba? Cs. G.: — Nincs ilyen kabalám, de a nagy mérkőzések előtt általában nem borotválkozom, mert az szerencsét idéz. Sz. R.: A Twin Peaks-t viszem magammal, ott el is akarom olvasni. Oldja majd a mérkőzések okozta feszültséget. (Neki legyen mondva . .. !) Takács László — aki nem volt jelen — társai elmondása szerint gyorsaságával és ügyességével megállta a helyét. Még több rutint kell szereznie, de nem okozott csalódást. A szeptemberi EB-döntőre gondolva csak annyit: sok sikert fiúk! IMRE PÉTER Csíkos Gábor Szűcs Roland Fotó: Miskolczi Róbert) # * DhLVjLIIi 1992. jún. 12.,péntek lfl Sí ISS