Reggeli Délvilág, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-01 / 154. szám

f ' ' Ny Nemzetiségi rádioadások Szegedről Három kívánság: középhullám, riporterek, pénz Épp öt esztendeje sugá­­­roz nemzetiségi adásokat a Magyar Rádió szegedi stú­diója. A szlovák nyelvű műsorokat korábban Mis­kolcról, a románt pedig Szolnokról adták. Volt idő, amikor hetente háromszor fél órában, később ötször 20 percben, ez év januárjától viszont a hét minden nap­ján hallhatják félórás mű­sorukat a román és szlovák közösségek. Már ugyan, ha valóban hallják, ugyanis az országos sugárzású nemzeti­ségi adások helyét a Kos­suth URH-sávján jelölték ki, ez pedig csak modern készülékekkel fogható. _A műsor szerkesztőinek épp ez a legnagyobb bána­tuk, hiszen időnként az a képzetük támad: fantomrá­dió munkatársai. Ráadásul a jelentősen megnövelt mű­soridőt mindössze 2­2 szer­kesztő-riporternek kell tar­talommal megtöltenie hétről hétre, napról napra. Ez, valljuk be, majdhogynem lehetetlen. Szerencsére mindkét nemzetiségi adás­nak vannak külső munka­társai, akik „péterfillére­­kért”, pusztán lelkesedésből vesznek részt a műsorkészí­tésben, a megnövekedett műsoridőt ugyanis nem kö­vette a nemzetiségi adások költségvetésének arányos emelése, így a honoráriu­mokra meglehetősen kis ösz­­szegeket fordíthatunk — mondja Vágási Kálmán stú­dióvezető. Ennyi rossz hír hallatán igazán bátortalan a kérdé­sem Cimpian Péterhez, a román nyelvű adások szer­kesztőjéhez: mit jelent a ki­sebbségi rádiózás a mai Ma­gyarországon? — Külsőségeiben ugyan­azt, mint a többségi. Híre­ket, riportokat, zenét köz­vetítünk, csak éppen más nyelven, más kultúrkörhöz szólunk. Számunkra viszont — csak úgy, mint Hallgató­inknak — ez a természetes. Más kérdés, hogy a műso­rok elkészítése tőlünk mun­kabírásunk maximumát kö­veteli, hisz, ahogyan már szó volt róla, mindössze két főállás engedélyezett a nem­zetiségi adások szerkesztő­ségeiben. Minőségről beszél­ni ily módon nagyon nehéz. Vagy elképzelhető, hogy tő­lünk nem is várnak minő­séget? Ebben viszont a több­ség lebecsülését érzem. — Ezt azért nem gondol­nám ... — A magyarországi köz­vélemény, meglehet, nincs tisztában azzal, hogy az it­teni románság viszonylag kis, 20-25 ezres közösséget jelent, ennek megfelelő szűk értelmiségi körrel. Azo­k, akik mára még románnak vallják magukat, többnyire idős emberek, a román kö­zösségnek — ,,hála” az utób­bi negyven esztendő inter­nacionalizmusának — egyre kisebb a megtartó ereje. A magyarországi románság egyébként is mindig kisebb­ségi sorban élt, és mindig a magyar államiság keretében, tehát sohasem tartozott a román állam kötelékébe. A 18. században, a Rákóczi­­szabadságharc után csordo­gált le mai lakhelyeire. Ez az örökös kisebbségi lét épp elég konfliktus forrása volt, és bizonytalanságot is ered­ményezett a románság kö­rében. Jó példa erre, hogy az 1989-es romániai esemé­nyek után a méhkerékiek félni kezdtek attól, hogy visszakerülnek anyanemze­tükhöz ... A mára sajnos hallatlan mértékben meg­gyengült közösség Magyar­­országhoz tartozónak érzi magát, csak itt, ebben az országban tudja elképzelni a jövőjét, ahol mindig is élt. Mindezt csak azért mondom el, hogy világossá váljon, miért is volna oly fontos az anyanyelvű, azonosságtuda­tot erősítő rádióadások na­gyobb mértékű támogatása, egyáltalán, a románságra való nagyobb figyelem, meg­nyilvánuló segítőkészség. Ez viszont már túlmutat a Ma­gyar Rádió hatáskörén. — Ha­ a születésnap alkal­mából három kívánsága len­ne, az nyilván nem lenne más: középhullám, több munkatárs, nagyobb költ­ségvetés ... — jelen pillanatban azon­ban semmi esély sincs arra, hogy a fenti kívánságok tel­jesedjenek. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy műso­rainkat nem készítjük el mindig, minden körülmé­nyek között. Ezek a műso­rok már szemléletükben is mások, mint voltak a kom­munizmus éveiben, amikor egy dolgunk volt: bizonyí­tanunk kellett, hogy ragyo­góan, nagyszerűen érezzük magunkat. Manapság igyek­szünk a románság minden rétegéhez, a korosztályához szólni, és kultúránk egészét átfogni műsorainkkal. A hétfő az irodalomé, kedden­­ként pedig olyan portrékat adunk, melyekből idő múl­tán összeállhat a hazai ro­mánság története. A szerdai adásokat falvaink életének szenteljük, a csütörtök a gyerekeké és a fiataloké. Az ifjúsági műsorokat egyéb­ként a Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola román tan­székének hallgatói készítik, köztük erdélyi magyar diá­kok. Pénteki adásainkban, a művészet, az esztétika do­minál, szombatonként pedig egyházi műsorokat sugár­zunk, hetenkénti váltásban, a románság baptista gyüle­kezeteinek, illetve az orto­doxoknak. A vasárnapi mű­sorokat viszont a zene ural­ja, minden műfajban és minde­n mennyiségben. A szlovák műsorok szer­kesztőjét, Marga Máriát sajnos nem tudtuk utolérni. Munkája, meglehet, épp Miskolc környékére szólítot­ta ... Megtudtuk viszont, hogy neki még nehezebb a dolga, mint a román adások szerkesztőjének, már csak a távolságok miatt is. A hazai szlovákság ugyanis szétszór­tan él az ország területén, az Alföldtől a Duna menté­ig, Borsodtól Békésig. Kí­vánságaik mindazonáltal megegyeznek. TÖRÖK ERZSÉBET Közös lónak túrós a háta Jó fiú a megyei önkormányzat A közelmúltban lapunk ha­sábjain is heves szócsatákkal, belső indulatokkal, érzelmi túlfűtöttséggel dúsított polé­mia bontakozott ki az állami vagyon önkormányzati tulaj­donba adása körül. A legin­kább kedélyeket borzoló dis­putát a jelenleg még Csong­­rád Megyei Víz-, Csatornamű Vállalat névre hallgató, volt állami vagyon lehető legigaz­ságosabb megosztása, tulaj­donlása okozza. Nem csoda, ha tisztelt olvasóink igazából nem sokat értenek abból, mit is jelent, mire is megy ki valójában ez a tulajdon­lási hercehurca. Annyit azon­ban felfedezhetett, hogy az ujjal mutogatás közben, mint valami negatív szereplő, visszahúzó erő, megszólítta­­tott a megyei vagyonátadó bizottság, csakúgy, mint a megyei önkormányzat. Ez utóbbi, június 22-i számunk­ban már megvédte magát. Most már azonban, a munká­ját szakszerűséggel végző va­gyonátadó bizottság is úgy gondolta, hogy nem hallgat­hat. Tegnap sajtótájékoztatón foglalták össze eddigi mun­kájukat, s válaszoltak mind­azon kérdésekre, melyek in­­dukálója többnyire a tudat­lanság. Dr. Veres József, a bizott­ság elnöke, mindenekelőtt tisztázta szerepüket ebben az egész vagyonátadási dzsun­gelben, mert ugyanis a félre­értések zöme már itt, a téves szerepmegítélésüknél kezdő­dik. Egészen egyszerűen, a vagyonátadó bizottság felada­ta, hogy az állami vagyont önkormányzati vagyonba, az állami tulajdont önkormány­zati tulajdonba adja. A régi modell, melynek megszünte­tésére hivatottak, ugye, úgy működött, hogy a vagyontár­gyak alapítójaként a megyei tanács, tulajdonosként a ma­gyar állam szerepelt, míg a működtetési formát tanács­vállalatnak hívták. Nos, a bi­zottságnak e modellt kell, kellett megszüntetnie. A megoldásra két mód kínálko­zott. Az egyik: a kristálytisz­ta modell azt a feltételt veszi alapul, hogy maguk az ön­­kormányzatok meg tudnak egyezni egymás között a kö­zös vagyonmegosztásról. Ez esetben az alapítói jogokat a megyében működő tulajdoni hányaddal rendelkező önkor­mányzatok gyakorolnák, a tulajdonosok szintén ők len­nének, míg a működési for­mát maguk választanák (ön­­kormányzati vállalat, majd rt., kft., vagy más társasági formáció). Tán mondani sem kell, a megyei illetőségű köz­mű­vállalatok, különösen a vízmű esetében, úgy tűnik, nem járható ez az út. Leg­alábbis egyelőre. Így, hát, jön a másik modell,­­ jobb­híján. Mely szerint, a volt állami vagyon alapítója a megyei önkormányzat, tulaj­donosa a megyében működő, tulajdoni hányaddal rendel­kező önkormányzatok, mű­ködési formája pedig megyei önkormányzati vállalat. Az ominózus vízműnél az okozza a problémát, hogy míg az úgynevezett közmű­vagyon — kút, víztároló, víz­hálózat stb. — felosztható, az úgynevezett működtető va­gyon, melynek értéke 424 mil­lió forint, kevésbé. Az önkor­mányzatok jelentős része nem is tart rá igényt, vagy lemondtak a megye javára, míg más települések igenis, követelik. Csakhogy, olyan rendszerről van szó, melynek megbontása, parcellázása a régió vízellátását veszélyez­tetné. Persze, lehet gondol­kodni vízműtársulásokban, koncessziós működtetésben, de csak a rendszer egésze működőképességének meg­őrzése mellett. Olyan ez, mint egy franciaágy, válás­kor. Az osztozkodásnál akár szét is lehet fűrészelni, de minek. Osztatlan ugyan az ágy, de nem oszthatatlan: ha közösen már nem is használ­ják, de egyik lemondhat a tulajdonlásról a másik javá­ra, úgy is, hogy az átadott részt volt házastársa neki ki­fizeti. Most tessék elképzelni azt az esetet, amikor 58—59- en akarnak osztozkodni, úgy, hogy közben a lakossági szol­gáltatás minősége ne csorbul­jon ... Önkormányzati egyezség híján, a vagyonátadó bizott­ság törvény adta kötelezett­ségénél fogva a vízmű alapí­tói jogát kénytelen átadni a megyei önkormányzatnak, a folyamatos működés biztosí­tása érdekében. Kötelező jel­leggel a megyének kell vállalnia a jó fiú szerepét, mely csak púppal, kötelezett­séggel jár. Ez az állapot per­sze, csak addig tart, míg vég­re az önkormányzatok nem tudnak végérvényesen meg­egyezni a működtetés és tu­lajdonlás megnyugtató for­májáról. Ebbe az egyezkedés­be a megyei vagyonátadó bi­zottságnak viszont semmi be­leszólása nincs. Mindettől függetlenül, a mandátuma vége felé tartó vagyonátadá­si bizottság több száz más vagyonátadási ügyben — ha nem is díszmenetben — elvé­gezte feladatát. — Orsi — Négyezer, havonta A gazdaságilag aktív népesség és a munka­­nélküliek aránya, azaz a munkanélküliségi ráta országosan 9,7 százalék. A május végi adatok szerint 323 ezren van­nak munka nélkül az országban. Tájékoztatta az MTI-t az Országos Munkaügyi Központ. Az arányokat tekintve, régiónként jelentős el­térések tapasztalhatók. Csaknem 18 százalékos a ráta Szabolcs-Szat­­már-Bereg, 16,3 száza­lékos Borsod-Abaúj- Zemplén, és 15,9 száza­lékos Nógrád megyében. Ezekben a régiókban néhány körzetben 24-26 százalékos ráta is szá­mítható. A legalacsonyabb, 4,1 százalékos a munkanél­küliségi ráta Budapes­ten, 6,6 százalékos Győr-Moson-Sopron, 6,7 százalékos Vas megyé­ben. Ezekben a térsé­gekben is gyorsan nő viszont a munkanélkü­liek száma. Száz munkanélkülire továbbra is csak négy üres álláshely jut. A legutóbbi összesítések szerint májusban 434 ezren részesültek mun­kanélküli-ellátásban, a hónap végén az ellátot­tak száma 406 ezer volt. 16 ezren a hónap so­rán elhelyezkedtek, 140!) munkanélkülit ki­zártak a segélyezésből az együttműködési kész­ség hiánya miatt, 4 ezer munkanélkülinél lejárt a járadék folyó­sítási ideje, 7 ezer mun­kanélküli ellátása azért szűnt meg, mert más támogatási formát vet­tek­ igénybe. A járadékfolyósítás idejének lejártával — az önkormányzati elbí­rálás alapján — a rá­szorulók havonta 4 ezer forintos szociális támo­gatásban részesülnek. Csaknem 6 ezren kap­tak ilyen szociális se­gélyt. lapzáróra ÚJABB MENEKÜLT­­HULLÁM VÁRHATÓ. A Belügyminisztérium Mene­kültügyi Hivatala felkészül egy újabb, ezúttal Bosznia- Hercegovinából kiinduló menekülthullám fogadásá­ra — mondta kedden az MTI érdeklődésére Wessetz­­ky József, a hivatal helyet­tes vezetője. Hozzátette: egyelőre még van hely a nagyatádi menekülttábor­ban, de szükség esetén át­meneti szállásokat is meg­nyitnak. Jelenleg, mintegy 20-30 ezer, a délszláv álla­mokból érkezett menekült tartózkodik az országban, s közülük 3000-en táborban. ÉLETBEN VAN AZ AL­GÉRIAI ELNÖK MERÉNY­LŐJE. Az első jelentésekkel szemben életben van Moha­med Budiaf algériai elnök merénylője: az algériai tele­vízió kedden este azt közöl­te, hogy a helyszínen elfog­ták. A Legfelsőbb Államta­nács elnöke ellen Annabá­­ban egy gyűlésen követtek el gyilkos merényletet. Az elnököt ma, szerdán helye­zik örök nyugalomra. Algé­riában egy hetes nemzeti gyászt rendeltek el, s a füg­getlenség 30. évfordulójának ünnepségei elmaradnak. A televízió jelentése szerint az ülésteremben két kisebb bomba is felrobbant, s 41 személy sérült meg, köztük az ország ipari minisztere, Abdem­ur Keraman is. A várost változatlanul katonai egységek zárják körül. Az államtanács folyamatosan ülésezik, s egyelőre nem je­lölte ki az elnök utódát, a legesélyesebb erre a posztra a védelmi miniszter. Az új elnököt valószínűleg csak Budiaf temetése után vá­lasztják meg. ROBBANÁS groznij­­BAN. Ismeretlen eredetű robbanás súlyosan megron­gálta Groznij, a csecseni fő­város televíziójának beren­dezéseit kedden hajnalban. Az ITAR-TASZSZ moszk­vai hírügynökség szerint a robbanásnak sebesült ál­dozatai vannak, és a tévé be­szüntette adását. Kábítószer, fegyvercsempészet, szervezett bűnözés FBI segíti a magyar rendőrt Ismert tény már, hogy a magyar belügyi szervek egyre szorosabb kapcsolat­ban állnak a nyugat-európai bűnüldöző szervezetekkel, s napjainkban már nemcsak országos, de regionális, me­gyei szinten is létrejöttek kapcsolatok. Megyénk rend­őrségének eddig főként né­metországi és hollandiai ta­pasztalatcseréi voltak is­mertek, s ez a nemzetközi jellegű „rendőr-együttmű­ködés” az elmúlt két nap­ban újabb állomásához ér­kezett. A program még hét­főn délelőtt kezdődött Sze­geden, amikor dr. Kacziba Antal vezérőrnagy, az Or­szágos Rendőr-főkapitány­ság főigazgatója kísérte megyénkbe Gilbert Galy-t, a Francia Köztársaság rend­őrségének budapesti képvi­selőjét és Imre L. Ostro­­zanszkyt, a Svéd Királyság attaséját, aki hazáján kívül Dániát, Finnországot, Iz­­landot és Norvégiát is kép­viseli. Ugyancsak még hét­főn érkezett ugyanerre a ta­lálkozóra két neves ameri­kai rendőrtiszt, Robert L. Farmer, az FBI bécsi össze­kötője és Roger Trott, az FBI nemzetközi kábítószer­csempészési ügyek ellátója, szakértője. A kétnapos program kere­tében természetesen a kö­zös, nemzetközi méretű problémák megvitatása, a konkrét teendők megbeszé­lése volt a fő program. Ezek pedig megjelölhetetlen fon­tossági sorrend nélkül nem mások, mint a kábítószer­kereskedelem, a fegyver­­csempészet és a szervezett nemzetközi bűnözés elleni fellépés. És ezek nemcsak nálunk, ám minden ország­ban — hozzánk hasonlóan — nemcsak rendőrségi, de határőrségi és vámügyi fel­adatok is. A külföldi bűnül­döző szakértők egyik me­gyénkben legfontosabb programját jelentette a röszkei határátkelőn folyó munka megtekintése és ér­tékelése, hiszen Röszke, mint a nemzetközi közúti forga­lom egyik legjelentősebb európai „bázisállomása" nagyon fontos szerepet tölt­het be a nemzetközi bűnözés terjedése elleni küzdelem­ben. Az FBI szakértői tegnap a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem nemzetközi tapasztalatairól tartottak szakmai megbeszélést Programjuk keretében dr Salgó László ezredes, me­gyénk főkapitánya tájékoz­tatta őket Csongrád megye bűnügyi helyzetének ala­kulásáról, s részletesen tájé­kozódtak az itt levő vendé­gek a megyei és a szegedi kapitányságon végzett mun­ka körülményeiről, techni­kai lehetőségeiről. A kétnapos szegedi talál­kozó lényege? A bűnözés nemzetközi méretűvé ala­kulása miatt a bűnüldözési feladatok is nagyon hasonló­ak mindenütt. Ezért lénye­ges hasonló rendezvények tapasztalatcserék mind gya­koribb megtartása. *. p. Legyen nemes a nyár, kocsányos a tölgy (Folytatás az 1. oldalról.) tervező bevonásával — már folyamatban van. A további kommunális szolgáltatásokkal kapcsola­tos beruházások érintik a je­lenleg üzemelő szilárd hulla­déklerakodó helyet, valamint az úgynevezett Csomorkányi úti folyékony hulladéklerakó helyet is. Előreláthatólag mindkét telepet két éven be­lül lezárják, és szükségszerű­vé válik a terület rekultivá­ciója. Ennek következtében kerül sor a védő­erdő telepí­tésére. Az erdőtelepítési el­képzelések megvalósításával lényegesen javulhat a telepü­lés környezetvédelmi helyze­te, csökken a zaj-, a bűz- és a porártalom. A Kása-erdő hasznosítására tanulmányi tervet készít a polgármesteri hivatal műsza­ki irodája. Ez komplex kör­nyezet- és természetvédelm szempontoknak is megfelelő sportcélú, pihenést szolgáló természetvédelmi oktatás elősegítő és tervszerű erdő művelést lehetővé tevő hasz­nosítási terv lesz, ami ez év­ szeptember végéig elkészül. A városfejlesztési, környe­zetvédelmi és szolgáltató bi­zottság tagjai egyetértettek azzal a megállapítással, mi­szerint a tervezett erdőtelepí­tések lehetőségét behatárolj­ a rendelkezésre álló terület hiszen az önkormányzat csak olyan helyekre javasolhat te­lepítést, amely területek tu­lajdon- vagy kezelői jogáva rendelkezik. Annak nagyságá­val viszont egyelőre nem kér­kedhet. (pusztakeresztúri) ­­m­m2msmmmmmemmmm. m2.mi.,szerda wmmm^ DÉLVILÁG

Next