Reggeli Délvilág, 1992. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-02 / 257. szám

­Ha nem szedik szét a városgazdálkodást Még jobban befűtenek Szentesen Hosszú ideje neuralgikus téma Szentesen a távfűtési díj. Ismeretes, hogy ennek mérsékléséért csatározott dr. Kertész Péter, önkor­mányzati képviselő. Ki em­lékszik már arra, hány tes­tületi ülésen foglalkoztak az üggyel — azzá vált tudniil­lik —, ám Kertész dr. mind­végig csak hadakozott: szed­jék szét a­ mamutcéget, már­mint a városgazdálkodási vállalatot. Akkor ugyanis pontosan kimutatható, mennyibe kerül a távhő­szolgáltatás. Mert addig, amíg nem cincálják szét a vállalatot, az egyes üzemré­szek veszteségét a lakókkal fizettetik meg fűtési díj cí­mén. Legalábbis így gon­dolkodtak az érintettek. Az önkormányzat legutób­bi ülésén felkerült végre az „i”-re a pont. Átszervezték a városgazdálkodási válla­latot, és ezt a nagy munkát szépen „levezényelték” Faj­­kusz Ferenc osztályvezető irányításával. A lényege az: némely szolgáltatás ezután más önkormányzati intézmé­nyek feladata, s hát­­közben megszületett a Városgazda­­sági Kft. Nos, ehhez tarto­zik — többek között — a távhőszolgálatatás. Hogy mi lett a nagy derbi kime­netele, vagyis csökkentek-e a fűtési díjak? Várjunk ez­zel­­kicsit, tegyünk előbb egy kitérőt! Idekívánkozik va­lójában a testület másik döntése is a személyi kérdé­sekről. A Városgazdasági Kft. ügyvezetőjének 6 pá­lyázó közül Döbrössy Ivánt választották, főkönyvelő (né­gyen pályáztak) dr. Mikecz Miklósné lett, könyvvizsgáló pedig az ökonómia nevű Kft. Ám ne feszítsük tovább a húrt, „jöjjenek” immár az árak, amelyeket­­ az új rendelkezés értelmében szintén az önkormány­zat, állapította meg. Emel­kedtek a fűtési díjak, persze hogy emelkedtek! Szentesen éppen 9 százalék­kal. Szakemberek számítása szerint (a részletekbe ne menjünk bele!) például 56 négyzetméteres lakásnál azt jelenti: nyári hónapok­ban az eddigi 1642 forint he­lyett 1707-et, télen 2767 he­lyett 3102 forintot kell fi­zetni. Sok, naná, hogy sok a mai jövedelmek mellett! Mégis azt mondom, na­gyon ne zúgolódjanak a szentesiek. Megmagyará­zom, miért. Ha dr. Kertész Péter —és később hozzá csatlakozva a testület — nem harcol olyan következetesen a városgaz­dálkodási vállalat átszer­vezéséért, vagyis marad a mamutcég, akkor bizony — ezt is szakembertől tudom — körülbelül 17 százalékkal emelkedtek volna a távfűté­si díjak. Miként minden, ez is relatív. S még valami! Ha nem emelik a távfűtött la­kásokban a fizetendő ösze­­get, akkor meg jogosan kér­dezik a szénnel, fával, gáz­zal tüzelők: nekik miért ke­rül olyan sokba a meleg? B. I. Csak a felét Washington jelentősen korlátozza az Oroszország­nak megszavazott segélyt, amennyiben az orosz csa­patokat nem vonják ki ma­­radéktlanul a balti orszá­gokból — közölte az ame­rikai külügyminisztérium. A kongresszus korábban 417 millió dolláros támoga­tást szavazott meg Orosz­országnak. Ebből jelenleg csak a humanitárius jelle­gű segélyeket folyósítják tovább, és a más jellegű támogatásnak a jövőben legfeljebb a felét adják meg, ha a Fehér Ház 1993. június elsejéig nem tudja jelenteni a törvényhozás­nak, hogy a Független Ál­lamok Közösségének csa­patait kivonták a balti ál­lamokból — tájékoztatott a külügyi szóvivő. A tokiói segélykonferen­cián ezzel­­párhuzamosan Lawrence Eaglaburger ügyvezető amerikai kül­ügyminiszter további, több mint 400 millió dollár ér­tékű segítséget helyezett kilátásba Oroszországnak, túlnyomórészt élelmiszer­ben és gabonában. Lévén, hogy állami forrásokból vásárolják fel a hazai ter­mékféleséget, a segélynek nem csekély amerikai bel­politikai jelentősége is van az elnökválasztás kü­szöbén — mutatnak rá Washingtonban. A reformáció ünnepe Csongrádon Lélekemelő ünnepség keretében emlékeztek meg Csongrádon a reformáció 475. évfordulójáról. A gyüleke­zet a református templomban szép számmal jelen volt. Az előfohász után az énekkar a városi fúvószenekar kísé­retével a 152. zsoltárt adta elő. Majd szavalatok és zsoltá­rok váltották egymást. Az igehirdetés aranyszavai Sipos Árpád szentesi lel­kész ajkáról hangzottak el a lelkek épülésére. A tiszteletes úr a krisztusi szeretetről, a hit erősségéről beszélt. Idézte a Biblia szavait, hogy Isten öröktől fogva — tehát ma is — állandóan formálja a világot, mindent újjá teszen. A mai nehéz történelmi időkben is itt munkálkodik közöt­tünk. Igaz, megpróbál bennünket a szenvedésekkel, de nem hagy el. Mindenkire csak akkora keresztet rak, amek­korát el tud bírni. Kereszt nélkül nincs megváltás. A lelkipásztor az évforduló alkalmából kiemelte a hit­újító Luther Márton érdemeit, majd dicsérettel szólt — magyar vonatkozásban — Károli Gáspárról, aki elsőnek fordította magyar nyelvre a Bibliát. Az Erős várunk nékünk kezdetű (390. zsoltár) közö­sen énekelt, égbe szárnyaló dallamai után Pozsár Ferenc előadóművész Tóth Árpád Lélektől­­lélekig című gyönyörű költeményét szavalta el, mély átérzéssel. Majd a helyi hagyománynak megfelelően, a jeles ünnep alkalmából idén is kiírt pályázat nyerteseinek kihirdetésére került sor. Eszerint: „A keresztény hit: nemzetünk, közösségünk meg­tartó ereje” című pályamű első díját Losonczi Noémi, a Batsányi J. Gimnázium első osztályos tanulója nyerte. A második díjat megosztottan adták ki: Fazekas Lívia óvó­női szakközépiskolásnak és Laczkó András vadász-vad­tenyésztő szakközépiskolás diáknak. A pályadíjakat a rendezvényen jelenlévő Losocziné Piroska Réka polgármesternő adta át a nyerteseknek. A rendezvény színvonalát emelte a városi fúvószenekar, Galli János karnagy vezetésével, valamint a Batsányi Já­nos Gimnázium énekkarának közreműködése. A jótékony célra történő perselyezés összegét a bosz­niai menekült gyermekek iskolai felszerelésére és a Mál­tai Szeretetszolgálat csongrádi szervezetének javára gyűj­tötték. VÁRKONYI ISTVÁN ­I lapzáróra A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK MI­NISZTÉRIUMÁTÓL kapott tájékoztatás szerint — min­den ellenkező híresztelés ellenére — ma Major István he­lyettes államtitkár, Berényi Lajos helyettes államtitkár, Andrej Byrt lengyel külgazdasági helyettes államtitkár és Jiri Brabec, a csehszlovák szövetségi külkereskedelmi mi­niszter első helyettese részvételével sor kerül a Visegrádi Hármak közötti gazdasági tárgyalásra a szabadkereske­delmi egyezmény ügyében. Ismeretes, hogy Varsóban és Budapesten szorgalmazzák leginkább az ez év vége előtt aláírandó szabadkereskedelmi szerződés megkötését, és mielőbbi életbe léptetését. A Magyarország és Szlovákia, illetve Csehország és Szlovákia viszonyában meglévő fe­szültségek ellenére mindhárom fél arra törekszik, hogy a Visegrádi Csoport egy Benelux típusú unióvá váljék. A korábbi elképzelések szerint akár már novemberben sor kerülhet a három ország közt a szabadkereskedelmi egyez­mény aláírására. A magyar—lengyel szeptemberi kor­mányfői tárgyalásokon szó volt arról is, hogy a megálla­podás a jövő év januárjától kétoldalú alapon életbe lép­het a két ország között akkor is, ha addig nem tudnának megállapodni Csehszlovákiával a szabadkereskedelem há­romoldalú konstrukciójáról. HA SZERBIA NEM VON­JA VISSZA a többségében albánok lakta Koszovó tar­tományban bevezetett rend­kívüli intézkedéseket, a ju­goszláv szövetségi kormány keresetet nyújt be az alkot­mánybírósághoz — közölte Várady Tibor, a szövetségi kormány igazságügy-minisz­tere a Tiker független belg­rádi hírügynökségnek adott nyilatkozatában. — Ez a ko­szovói válság megoldásának a kulcsa — vélekedett Vára­dy, aki elmondta, hogy a Milan Panic vezette szövet­ségi kormány szeretné felol­dani a rendkívüli intézkedé­seket. BIHARKERESZTES SZÁZ­HATVAN I. és II. világhá­borús hősére, illetve polgári áldozatára emlékeztek va­sárnap a határ menti város­ban. A református templom­ban tartott istentiszteleten Tőkés László, Királyhágó­­melléki és Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egy­házkerület püspöke hirdetett igét, a helyi katolikus temp­lomban pedig Tempfli Jó­zsef, nagyváradi római ka­tolikus megyés püspök ce­lebrált misét. Az istentiszte­let, illetve a mise után a vá­ros főterén felavatták az ál­dozatok és hősök nevét fel­soroló emlékművet, Bihari Barnabás iparművész alko­tását. Az elhunyt katonákra Kozma Sándor polgármester, a holocaust biharkeresztesi áldozataira Gervai Tamás, az Izraelita Hitközség Haj­­dú-Bihar megyei alelnöke emlékezett. Tőkés László be­szédében utalt rá: sok, egy­más szomszédságában élő nép képes arra, hogy egy­másnak fájdalmat okozzon. „Éljen bennünk inkább a szeretet és a megbocsátás” — hívott fel a püspök, majd kérte Istent: „óvja meg ki­sebbségben élő népünket, a sok kisebbségben élő népet, amely mássága miatt ve­szélyben érzi magát”. Ki hemofíliában szenved Vért a vérzékenyekért Az egészségügyben a vér és vérkészítmények a betegek ér­dekében gyakran nélkülözhe­tetlenek és semmi mással nem helyettesíthetők. Könnyű tehát belátni, hogy a véradás bizton­ságos szintentartása, a véradók megbecsülése a többség érdeke is, hiszen egy baleset, vagy mű­tét során, az úgynevezett egész­ségesek számára is megnyugta­tóan hat. A hemofiliában (vér­zékenységben) szenvedők ré­szére pedig létfeltétel. A hemofilia örökletes és szinte kizárólag férfiakat érint. A betegség első jelei kora gyer­mekkorban észlelhetők először. Bevérzések, kék foltok kelet­keznek a testen, ütéstől, rándu­lástól, sérülésektől vérzés, belső, főleg ízületi vérzés alakul ki, amely fájdalmas és olykor súlyos, életveszélyes is lehet. Hazánkban veleszületett vérzé­kenységben a lakosság csaknem tízezred része szenved. A Ma­gyar Hemofilia Egyesület ezeknek a gyerek- és felnőttbe­tegeknek segítése, életfeltétele­inek javítása, kezelésük színvo­nalának emelése érdekében ala­kult 1990-ben Budapesten, (azóta már közel 300 tagja van az egyesületnek) és fontos hazai és nemzetközi kapcsolatokat építettek ki. Remélik, hogy a nyugaton már évek óta alkalmazott (Bu­dapesten, az Országos Hemato­lógiai és Vértranszfúziós Inté­zetben is kezeltek olykor bete­geket a segítségül kapott faktor­koncentrátummal) kezelési el­járást nálunk is bevezetik. Ugyanis a hemofiliás beteg vé­réből hiányzó, véralvadást képző anyagot a VIII. vagy a IX. faktort a nagy töménységű, úgynevezett faktorkoncentrá­tummal könnyen és biztonságo­san lehet (lehetne) pótolni. A Magyar Hemofilia Egyesü­let tagjai, támogatói egyik leg­fontosabb és legsürgetőbb fel­adatuknak tartják, hogy Ma­gyarországon is a legmodernebb ellátásban részesüljenek a bete­gek, mégpedig a gyors és bizton­ságos faktorkoncentrátummal történő kezelésben. Ez a kon­­centrátum bonyolult és költsé­ges, szinte ipari eljárásokkal ké­szül a vérből. Import, vagy a hazai gyártású faktorkoncentrá­tum általánossá válása alapve­tően megváltoztatná, megjaví­taná a betegek kezelését, és gyökeresen új, jobb élethely­zetbe hozná a magyarországi hemofilásokat. Ehhez viszont pénz és véradók kellenek. Ezért az egyesület a véradás támoga­tását rendkívül fontosnak te­kinti, valamint céljaik elérése, a faktorkoncentrátum beveze­tése, illetve hazai előállítása és elterjesztése érdekében min­dent megtesz és köszönettel várja a segítőkész támogatókat. A Magyar Hemoália Egyesü­let ríme: 1074 Budapest, Do­hány u. 80. Telefon: (1/121- 6848 Pelyhe Tamás). OTP- számlaszám: 218-98316/512- 027263-2. Gondot okoz az árpolitika Tőkehiányra­ panaszkodnak a gazdakörök A kárpótlás és az átalakulás kapcsán a magánhaszno­sítású földek aránya Csongrád megyében ősszel elérheti a termőterület 8—10 százalékát. Közös gazdasági érdek eb­ben a körben a termelés megfelelő szintje, a kisebb táb­laméretekből következő hátrány csökkentése. A pénz nél­kül, önkéntesen szerveződött gazdakörök az érdekvéde­lem érvényesítésén túl a konkrét gyakorlati megoldások segítésére törekednek. Ám a tőkehiány és más közgazda­­sági feltételek hátrányosak a magángazdaságok életképes fejlődésére. Kovács Lajos, a Csongrád Megyei Gazdakörök Szövet­ségének elnöke — az országos szövetség alelnöke — tá­jékoztatott. — Mennyire erős a gazda­köri szervezet? — Csongrád megyében ed­dig 14 gazdakör jött létre, ám gomba módjára szapo­rodnak a gazdaszervezetek az ország minden pontján. Most mintegy 300 gazdakör 30 ezer taggal működik, megközelítően 100, 200 és 300 fős létszámokkal átlago­san. A gazdakörökön belül erős szakcsoportok alakul­tak, például növénytermesz­tési, kertészeti, tejtermelő, sertéstenyésztő és -hizlaló, nyúltenyésztési stb. ágaza­tokban. Van 226 fős szak­­tanácsadó testületünk, főleg — kaposvári, kecskeméti, debreceni — gyakorlati is­meretekkel rendelkező — diplomás ügyvédek­­— közgazdászok — mezőgazdá­szok a tagjai. Az informáci­ók közvetítéséhez az FM számítógépes rendszert biz­tosított, a tájékoztatás há­rom lényeges területre ter­jed ki. 1. Mit és mennyit, milyen minőségben termel­jenek a gazdaságok. Ezeknek hol van piaca, hol lehet le­szerződni. 2. A szerződésen kívül termelt árut hol, mi­lyen feltételekkel lehet el­adni — ez az egyik fontos célja többek között a ke­reskedelemszervező munká­nak. 3. Az oktatást, így az ősztől tavaszig szervezett rö­vid tanfolyamokat ez az in­formatika is segíti. Célunk az új technológiák megis­mertetése, amelyeket a kis­gazdaságok alkalmazhatnak a megélhetésük érdekében.­­ Az eddigi és további gyakorlati teendők? — A gazdakörökben ér­dekvédelmi és — nem poli­tikai, hanem — gazdaságpo­litikai munkát végzünk. Ed­dig a háromféle kárpótlás rengeteg időt és erőt vett igénybe. A gazdakörök a törvényekről közel ezer tájé­koztató előadást,­­ fórumot tartottak az országban. Pél­dául Hódmezővásárhelyen 1000 körüli kárpótlási kérel­met készítettünk el az igény­lőknek. Felgyorsítjuk a tör­vények végrehajtását a földrendező bizottságok köz­reműködésével, amelyek rö­videsen hatósági jogkörrel rendelkeznek, a várható parlamenti döntés alapján. A földigénylők még ez év­­őszén hozzájuthatnak a kár­pótlási területhez, ott, ahol a nagyüzem lemond a javukra már most, a később átve­hető kárpótlási jegy ellené­ben Szakcsoportok szervezik a géphasználatot, nyilván­tartjuk, hogy ki, milyen me­zőgazdasági gépekkel rendel­kezik, és mikor, mennyi gé­pi munkát tud másoknak teljesíteni. Vannak példák arra is, hogy 8—10 személy társul 1-1 nagyobb eszköz megvásárlásához. * Működnek néhol 30—40—50 hektáros magángazdaságok is. Nem vagyunk nagyüzemellenesek. Ám a magángazdaságok szövetkezését elsősorban be­szerzésre, különböző mun­kákra, közös értékesítésre és feldolgozásra javasoljuk. — Mi nehezíti a gazdasá­gok tevékenységét? — Az egyik legnagyobb gond a tőkehiány. Nem tu­dom, hogy a nyugati álla­moktól a mezőgazdaságnak, a vállalkozóknak juttatott (hitel)támogatást miért ad­ják oda a magyar bankok­nak? Nem lehet törvénysze­rű, hogy a világbanki hi­tel kamata — mire eljut a termelőkhöz — 8­—9 száza­lékról 30, sőt, 38 százalékra nő. A másik gondot az ár­politika okozza. A gépek, az üzemanyagok és más alap­anyagok vételárát nem kel­lene magas vámokkal, áfá­val terhelni. A mezőgazda­­sági termékek felvásárlási árát pedig olyan szinten kellene garantálni, hogy ki­sebb nyereség is képződjön a termelők részére. A termelők kezébe kelle­ne adni a feldolgozó üzeme­ket, a mezőgazdasági keres­­kedelmet, hogy az ott lecsa­pódó nagyobb nyereségből is részesedjenek. Ez mindenütt így van a nyugati országok­­­ban. SOLTÉSZ JOLÁN 1992. nov. 2., hétfő « w 1 .DÉLVILÁG «4

Next