Reggeli Délvilág, 1992. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1992-12-01 / 282. szám

Ügyvédet talált Százi úgy tűnik, végre fordu­lat következik b­e a Sa­­max-ügyben. Talán meg­oldódik az a régi kíván­ság, hogy ügyvédje legyen a t­lt kárvallott családnak. Két évvel ezelőtt a dom­bóvári Samax Kft. több százmillió forintot kasszí­rozott annak fejében, hogy Samara gépkocsikat szál­lít hamarosan a befizetők­nek. A m­­a mai napig kö­zel S­MS család nem kapta meg a hőn óhajtott autó­ját. Valószínű, hogy a föl­di életben nem tudják be­vasalni Samu úron, a kft. ügyvezető igazgatóján azt a hatalmas összeget, amelyet elegáns gesztussal a zsebé­be tettek. Samu ugyanis befektette a több százmil­lió forintot, majd csődöt jelentett, és így nzindi­­t eltüntetett a végrehajtók elöl is. Százi Miklós sze­gedi garázsmester állt a károsultak táborának élé­re. Ő már tüntetést is szervezett, de eddig seme­lyik megmozdulás nem járt sikerrel. Ami a leg­bosszantóbb, hiába próbál­ta ügyüknek megnyerni az ország legnevesebb ügy­védjeit, egyik fiskális sem vállalta a Samax elleni pert. Csak találgatni lehet, hogy miért nem fogadták el a hírnevet is biztosító megbízatást. Hallottam olyan véleményt, hogy re­ménytelennek tartják a befizetett közel 1 milliárd forint visszaszerzését. Százi Miklós pedig több­ször is azt hangsúlyozta, hogy a jogászok félnek a magyar maffiától. A de­rék garázsmester azt felté­telezi, hogy Samu nem csinálhatta volna ezt az ügyletet, ha nem nyeri meg az alvilágot, és nem talál támogatókat a magas körökben is. Valószínű, hogy Százi­ék­ feltételezése nem áll messze az igaz­ságtól, s az is valószínű, hogy a magyar ügyvédek, ismerve a lehetetlen álla­potokat, tudják, falba üt­köznek, ha elvállalják a nagy per levezetését. No meg nyilvánvaló, hogy az életüket is féltik. Erről a témáról több cikket is ír­tam az utóbbi fél évben, s most úgy látszik, nem volt hiába a papírpocséko­lás. A legutolsó riportot elolvasta az a bátor em­ber, aki ügyvéd, és nem rég­ telepedett vissza Ma­gyarországra. Miután átta­nulmányozta az aktákat, kezet szorított Százi Mik­lóssal, vállalja a fal­törő kos szerepét. Annyit kért csak, hogy az első tárgya­lás napjáig személye ma­radjon inkognitóban, ugyanis rövid magyaror­szági tartózkodása során is tapasztalta, tartani kell r­ maffiától. A csendes vidéken élő, ha úgy tetszik, naiv újság­írónak teljesen érthetetlen a profi jogászok rendkívü­li óvatossága. Ennyire erős lenne az alvilág? K is eny­­nyire átszőtte életünket a mocsok, a bűn ... Az új­donsült ügyvéd ismerős félórás beszélgetés után meggyőzött, ami itt van, az már a Vad Kelet. HALÁSZ MIKLÓS Kapjuk a számlákat, fel­szólításokat, fizessünk! Pél­dául a telefon tartási díja, ha fővonala van valakinek, 270 forint, anélkül, hogy felemelné a kagylót, és hív­na valakit. Ha pedig telefo­nál is, nézze meg magát. Azért, amiért valaki felme­het a lépcsőn, netán felkap­a hideg víz, melegítési díj stb. Akinek pedig nincs, vagy kevés a pénze, nem fi­zet. Mert nem tud, így van ez sajnos Makón is, és gondokkal küzd az Erdei Ferenc Lakásfenntartó Szövetkezet, mivel a kintle­vősége közel egymillió fo­rint. Pál Mihály, a szövet­két radiátor fűtött. Szege­den elkezdték leszerelni a radiátorokat, ők is követték a példájukat, mert ha fű­­tenének a radiátorok, 300 forinttal lenne több az egy lakásra jutó közös költség. Tavaly még nem szerelték le a radiátorokat, és ezért már 130 ezer forintot ki kelt kásukat, de az OTP a ko­rábbi gyakorlattal ellentét­ben nem vásárolja vissza azokat. Vízdíjat — akinél nincs felszerelve vízóra — aszerint fizetnek, hogy mennyit mutat két lépcső­ház egy közös vízórája, és hányan laknak egy család­iban. Volt aki az elmúlt na­pokban bejelentette a szö­vetkezetnél, nem tudja fi­zetni a hideg víz díját sem. A fűtést sem lehet elzárni, mert azokat is büntetnék, akik tisztességesen fizetnek. Kétféle fizetési mód van jelenleg. A Bajcsy-Zsilinsz­­ky utcai lakótelep 60 laká­sa, illetve fizetői a hideg me­­leg víz díját, a fűtést, a gázdíjat is a szövetkezetnél fizetik be, és az intézi a to­vábbiakat. A belső területen (Posta utca, Hunyadi utca stb.) csak a hideg víz dí­ját, a felújítási és fenntar­tási költségeket fizetik. A szövetkezet idei perköltsége több mint 40 ezer forint. Ha a lakók nem fizetnek, rá­terhelik azokra, akiket pe­relnek az adósságaik miatt. Ez van. De mi lesz a szö­vetkezettel és a lakókkal? KOVÁCS PIROSKA Az Erdei csődbe megy? Már hideg vízre _____sem futja_____ csalja a villanyt, és olykor kezet elnöke elmondta, hogy lett fizetniük a városgazdái­­kitakarítják a lépcsőházat, egyenesen a csőd felé ha­­kodási vállalatnak. Most elviszik a konténerből a perben állnak velük, mert szemetet, felszámítják a fel-­­ továbbra is követelik a fel­újítási adót. a közös kört- Tizennégy lépcsőház, il­­delkezésre állási díjat, pe­ségbe is fizethet nem keve­­letve 376 lakás tartozik a­dig nincs fűtés a lépcsőhá­­zet. Jön aztán a vízdíj, a lakásfenntartó szövetkezet- zak,­van fűtés-, a villany-, a tv-, a ház, ők rendezik a vízdíja­gáz-, a melegvíz-számla, kát, a közös helyiségek fű- A szövetkezet az adósság OTP-törlesztés, ne soroljam rési díját, a közös költsége­­gokat, amivel a lakók tar­­tovább a kiadásokat. Rá­ két. Az elmúlt évben jelent­koznak, a lekötött felújítási adásul olykor a számlákon meg a rendelet a rendelke- költségek kamataiból fizeti, sem lehet igazán kiigazod- résre állási díjról. Egy-egy Van olyan család, amelyik ni. Alapdíj, készenléti, az­ lépcsőház körülbelül 320 lég- 120 ezer forinttal tartozik az rendelkezésre állási díj, köbméter, amelyeket két- már. Sokan eladnák a La- Az élelmiszer-kereskede­lemben a szervezeti rendszer korszerűsítésének és a ver­senyhelyzet javításának szá­mos olyan akadálya volt, amely a belkereskedelem más területein kevésbé je­lentkezett — állapítja meg az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium most elkészült elemzése az élelmiszer-ke­reskedelmi ágazatról. A gazdálkodás feltételei ezen a területen lényegesen kedvezőtlenebbek mint má­sutt, s a vállalkozóknak is kevesebb lehetőséget tudnak biztosítani, elsősorban a ko­rábban túlhangsúlyozott el­látási felelősség miatt, s amiatt, hogy az önállóságot a központi irányítás korlá­tozta. Így már a spontán privatizáció keretében is ke­vesebb új típusú gazdasági társaság alakult, mint a­­ belkereskedelem más szak­máiban. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az élelmi­szer-kiskereskedelem struk­turális és szervezeti átala­kulása késedelmet szenved. Az elemzés azt is megál­lapítja, hogy a múlt év má­sodik felében felgyorsult az élelmiszer-kereskedelem privatizációja, noha a kül­földi befektetők érdeklődése eleinte még mindig kisebb volt, mint a belkereskede­lem egészében. 1991 végére azonban az élelmiszer-nagy­kereskedelemben így is több mint 100 külföldi vegyes tu­lajdonú gazdálkodó szervezet kezdte meg működését, túl­nyomó többségükben a kül­földi tulajdonhányad meg­közelítette a kétharmadot. Az IKM megállapítása szerint, az úgynevezett tiszta profilok mindinkább meg­szűnőben vannak, az élelmi­szer-kereskedelem bővíti te­vékenységi körét. A nagyke­reskedelem például a disz­konttevékenységben látta a nyitási lehetőségeket, s e gyors és egyszerű értékesíté­si körülmények olyan bevé­telt nyújtanak a szakmá­nak, amelyek a hagyomá­nyos nagykereskedelem ré­vén nem voltak biztosítha­tók. Diszkontban látták Rájár a rúd ebben a hó­napban a csongrádi hidá­szokra. Pontosabban: a fo­lyón érkező uszadékfa az, ami lépten-nyomon borsot tör az orruk alá, megnehe­zítve ezzel a munkájukat. Persze, nemcsak az övékét. A történtek épp eléggé­ bosz­­szantanak másokat is. November 6-án, ■ reggel volt az első ominózus eset, amikor is elúszott a csong­rádi pontonhíd középső, nyitható része. Emiatt hét órán át szünetelt az átmenő forgalom a Tisza ezen sza­kaszán. Varga Dénes, a közúti igazgatóság csongrádi hídüzemének vezetője ak­kor a következőképpen vá­zolta a történteket: ( — Reggel 6 órakor, még sötét volt ez idő tájt, a híd középső, szétnyitható kapu­részéhez nagy mennyiségű uszadék érkezett a folyón. Jelentős mennyiségű tűzifá­ról van szó, ami a Tisza áradásával érkezett Csong­­rád térségébe. Az uszadék a szó szoros értelmében be­legabalyodott az előretartó drótkötelekbe. Hogy elúsz­­szon, ki kellett nyitnunk a kaput. A művelet közben, a nagy nyomás hatására, a kapu fordító drótkötelei el­durrantak, a sodrás pedig elvitte a hidat. Közel hat­száz méter után sikerült ki­kötni, és megszabadítani az uszadéktól. Varga úr akkor hozzátet­te még, hogy bár annyi mindent beszélnek az embe­rek, itt olyan esetről van szó, amellyel előre számolni nem lehet, így kivédeni sem. Más szóval: meglepte őket az egész. No, de másodszor is?! November 24-én már közel tíz órán át szünetelt a for­galom a pontonhídon. És megint a lefelé sodródó uszadékfák miatt. Ami azt illeti, elég sok lehet belő­lük ott fentebb,­­valahol. Gazdátlanul. Mert mi mást is hihetnénk az egészről ilyen esetekben? Aztán jön az ár, és zsupsz, magával visz mindent, ami csak moz­dítható. Megelőzni a bajt? Őszintén szólva, az ember azt gondolná, az előrejelzé­sek arra valók, hogy figye­lemmel kísérjük azokat. Még Csongrádon is! Hát ha nem, akkor nem. Mondja is a polgár, aki dü­hös persze, mert éppen vár­ni kényszerül a híd vala­melyik oldalán: ez non­szensz. Felelősségről beszél, meg felelőtlenségről. Majd kijelenti: a sajnálatos esetre, ami már egyszer megtör­tént, arra fokozottabban kell figyelni. Hogy ne is­métlődhessen a baj. Fegyelem kérdése az egész. Mondják, régen még idejekorán elterelték az uszadékfát a híd lábától, hogy megelőzzék a hasonló baleseteket. Na már most, nem gondolom, hogy a mai hidászok másabbak lenné­nek idősebb munkatársaik­nál. Hiszen dolgoznak ők is, keményen. Viszont nekik is meg kell érteni, amiért­­a település ragaszkodik a hídhoz. Mert az köti össze őket más helységekkel. A nagyréti gazdálkodót példá­ul a várossal, LOVAS J. JÓZSEF Meglepte őket, másodszor is Miért úszott el a csongrádi pontonhíd? Váltópénz, de nem az igazi Ma, december 1-jétől megkezdődik az új váltó­pénzérmék kibocsátása. Az érmesort hétfőn mutatták be a Magyar Nemzeti Bank­ban az újságíróknak. Bódi László, az MNB al­­elnöke elmondotta, hogy ma, december 1-jén a 200 forin­tos címletű ezüstérmék je­lennek meg. Ez nem számít igazi váltópénznek, de be­tölti a szükséges forgalmi funkciót. Lényegében ha­sonló szerepet szánnak neki, mint a Kossuth-ötforintos­­nak. Az ezüstből készült ér­mét a stabilizáció jelképe­ként kívánja forgalomba hozni a Magyar Nemzeti Bank. Az új egy, kettő és húsz forintos pénzérmék ki­bocsátása március 29-én, az öt, tíz, ötven és száz forintos érméké pedig június 21-én kezdődik. A sajtótájékoztatón Bod Péter Ákos beszámolt arról is, hogy jövőre a monetáris politika fő célkitűzése to­vábbra is az infláció csök­kentése és a fizetőképesség fenntartása. Az MNB meg­alapozottnak tartja a kor­mány inflációs prognózisát, miszerint a fogyasztói árak 1993-ban 16—19 százalékkal emelkednek. Sőt, a Magyar Nemzeti Bankban ennél op­timistább számítások is ké­szültek. A központi bank elsősorban nyílt piaci műve­letekkel kíván hatékony antiinflációs politikát foly­tatni. Ennek eszközei az ál­lamadósságot megtestesítő értékpapírok. Tervezik, hogy a régebbi államadósság egy részét az MNB a Pénzügy­minisztériummal együttmű­ködve, értékpapírban jelen­teti meg. A központi bank elnöke szerint, a jegybank megfe­lelően élt az egy éve már törvényben is biztosított önállóságával. A kormánnyal kialakított kapcsolata meg­felelő. Az MNB önállóan határozza meg monetáris politikáját, amelynek része a kereskedelmi banki tartalé­kok szabályozása, a kamat­­politika, a nyílt piaci műve­letek, valamint a hitelműve­letek. rtf* f ^ DÉLVILÁG 1992. dec. L, kedd (Szénbőség) A hazai szénbányák és brikettgyárak ki tudják elégíteni a lakossági szén­igényeket, ehhez megfelelő termelési kapacitással ren­delkeznek — tájékoztatta az MTI-t a Mininvest Bányá­szati Vagyonhasznosítási Ügynökség Rt. vezetősége. Ez azt jelenti, hogy a vára­kozásokkal ellentétben nem lesznek zavarok a szénellá­tásban. A lakossági igények kielé­gítését az teszi lehetővé, hogy november közepétől a hazai széntüzelésű erőművek megfelelő — az utóbbi he­tekhez képest megnöveke­dett — ütemben veszik át a szénbányáktól az energe­tikai szenet, azaz fokozni le­het a széntermelést. Az energetikai szénszállítások visszafogása ugyanis eddig a termelés csökkentésére kény­szerítette a bányákat, s ez a lakossági szenek bányá­szatára is hatással, volt. Előkerült Batthyány gróf Audija Novemberben a makói rendőröknek különösen sok munkát adtak a kül­földiek. Az esetek közül néhányat dr. Nagy Mi­hály rendőrkapitány mon­dott el. A Vadonatúj Audi sze­­mélygépkocsival kilépésre jelentkezett egy bolgár ál­lampolgár a nagylaki ha­tárátkelőhelyen. 11 férfi hamis csehszlovák útlevél­lel próbálta igazolni ma­gát. Kihallgatása során elismerte, nem a saját út­levele. Elmondta, jugo­szláv állampolgártól kapta, mint ahogyan az említett Audit is. Az ő útlevelét biztosítékké­nt tartotta vissza jugoszláv ismerőse. Közokirattal visszaélés miatt került őrizetbe. A gépkocsiról azóta annyit megtudtunk, Ausztriában lopták el. Szintén Nagylakon akadt horogra egy Ausztriában élő török állampolgár, aki szír és török ismerősét akarta át­csempészni Ma­gyarországra. Hamis útle­véllel látta el őket, ezért 2 ezer schillinget kért fe­jenként. Durmus S­a Igor embercsempészésért őrizet­be került, a két férfit pe­dig a határőrök rövid úton visszaadták a román hatóságoknak. Pascal Ma­riann (23 éves férfi) is megpróbálta kijátszani a határőrök éberségét. Ezút­tal fényképcserés útlevél­lel. A­­ büntetőel­járás után közokirat-hamisítás miatt a makói ügyészség megro­vásban részesítette a rend­őrség pedig kiutasította haza a k­­­erü­l­eté­re­­. A kapitány úr elmon­dotta azt is, novemberben öt olyan nagy értékű sze­mélygépkocsi akadt fenn az ellenőrzéseken, amelye­ket vélhetően elloptak. Közöttük például gróf Batthyány Ádám ausztriai üzletember .Vádiját Buda­pesten, az Astoria F­állét elöl ,,lov­ásították meg". E beszélgetésünk közben ér­kezett egy fax, amely ar­ról hozott hírt, hogy a makói rendőrkapitányság udvarán a már hosszabb ideje álló gyanús gépko­csik közül hatot sikerült azonosítani. E járművek jogos tulajdonosai Drezdá­ban, Frankfurtban, Lin­­genben, Sachsenben, Neu­­kirchenben és Bad Slenn­­burgben laknak. MOLNAK I.Aszló

Next