Reggeli Délvilág, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-01 / 50. szám
Repülhet a segély Boszniába. A boszniai hadviselő felek képviselői vasárnapra virradóra nem találták gyanúsnak az amerikai haderő frankfurti légi támaszpontján felhalmozott csomagokat. Ugyanakkor két amerikai gép közel egymillió szerb és horvát nyelvű röplapot szórt le Kelet-Bosznia fölött. Az amerikaiak a 96, esetenként 700-750 kilós, élelemmel és gyógyszerrel megtömött bálákat Kelet-Bosznia fölött kívánják ledobni. Az ellenőrzés és a röplapszórás után Frankfurtban arra számítanak, hogy a startjel megadása most már csak órák kérdése.Részünkről az akció akár azonnal is elkezdődhet - közölte egy tiszt. Az időben korlátozott művelet végrehajtásának irányításával az Európában állomásozó amerikai haderő főparancsnokságát bízták meg. Magyarország beleegyezett abba, hogy a szállítógépek területe fölött áthaladjanak. Reméljük, senki nem feledte el, mától új időszámítás kezdődik a magyar KRESZ-ben, így többek közt azt is meg kell tanulnunk, hogy ezentúl városban csak ötven kilométeres sebességgel haladhatnak a sofőrök járgányaikkal, s napközben a tompított fény használata már az autósoknak is kötelező. KRESZ-minitanfolyamunk egyébként lapunk híroldalán ma is folytatódik, de ne feledjék, a szabály nem tudása senkit nem ment meg a bírságtól. Kultúrcentrum Szentesen (írásunk a 4. oldalon) _______________________________________________________________/ Tavaly közel 3 millió forint vesztesége származott Makón a városgazdálkodási vállalatnak (VGV) a szemétszállításból. A lakosság ugyanennyi összeget fizetett be díjként erre a célra, a VGV tehát minden forint mellé hozzátette a sajátját, hogy a kukás szemétszállítás zavartalanul — ráfizetéssel ugyan — megtörténhessék. Ám ez az állapot tovább nem tartható, a vállalatnak nincs már pénze erre. Sokan nem is sejtik, hogy Makón valójában milyen súlyos gond a szemét. Sajnos a képviselő-testület elé még nem került önálló napirendként, bár a városfejlesztési és üzemeltetési bizottság már megtárgyalta. A VGV vezetői reménytelen helyzetükben több alternatívát kidolgoztak. A napokban plakátokon keresztül a következőket tárták a lakosság elé: „Makó tisztasága érdekében a városgazdálkodási vállalat március 1-jétől a kukás szemétszállítást heti egyszeri alkalommal végzi. Csak azokat az utcákat tudjuk a szolgáltatásba bevonni, ahol az állampolgárok döntő többsége igényli. A gépjárműre szervezett szemétszállítás 110 literes szabvány edényzettel történik, melynek állapota a biztonság érdekében jó kell, hogy legyen. Az ingatlanok elé, kukák mellé dobált zsákos szemetet nem áll módunkban elszállítani. Ilyen esetet tapasztalva szabálysértési eljárást kezdeményezünk, melynek következményeként a bírság 5 ezer forintig terjedhet. A szemétszállítási díj 60 forint kukánként. E díj az áfát is tartalmazza. A szolgáltatást nem igénylők a szeméttelepre történő kiszállításról maguk kötelesek gondoskodni”. * — Mivel nem krőzus a VGV, próbáltak-e valamit tenni? — kérdeztük Szúnyog Csaba igazgató-főmérnököt. — Még november 6-án a polgármesteri hivatal részére egy új, köztisztasági rendelettervezetet küldtünk. Ebben már javasoltuk, hogy a városban hetente egyszeri szemétszállítás legyen, mindenütt kötelező jelleggel. — Visszatérve a veszteségre, konkrétan hogyan kell értelmezni? — A közel 3 millió forint abból adódik, hogy ezelőtt évekkel a lakosságra bízták, milyen gyakorisággal rendeli meg a szemétszállítást. Olyan rendszer alakult ki, hogy volt, ahol hetente kétszer, volt, hol kéthetente egyszer vitték el a szemetet. Ebből következik, hogy az autóknak akkor is végig kellett menni, ha csak kéthárom ház elől szállítottak. A költségek — kilométer, emberek bére stb. — ugyanúgy felmerültek, mintha hetente csak egyszer dolgoztunk volna. Előfordult, hogy azok is kirakták hetente a kukákat, akik kéthetente fizettek. Egyszóval: követhetetlenné vált. — Tehát nem elegendő a heti kétszeri szállítás? — Nem, mivel tavaly decemberben körülbelül 2 ezer 100 köbméter illegálisan lepakolgatott szemetet gyűjtöttünk össze a város különböző pontjain. Ennek felszámolása az önkormányzat 1 millió forintjába került. Karácsonykor és a két ünnep között teljesen megtisztítottuk a várost, de január végén már jeleznünk kellett, hogy az illegális szemétlerakás ismét elszaporodott Makón. — Konkrétan mit javasoltak még a polgármester úrhoz küldött levélben? — A város tisztasága érdekében átdolgoztuk a korábbi tanácsrendeletet, amely a köztisztasággal és a települési szilárd hulladék(Folytatás a 3. oldalon.) Pedig ezen a képen Makó oly gondtalannak látszik. Igaz, még tavaly nyáron. 1993/50. március 1hétfő óra: 11,60 Ft Szeretném elkerülni azt a félreértést, amit az olvasó esetleg e sorok után hihet, hogy Pálvölgyi elesett ember lenne. Szó sincs erről. Mellesleg ő a szegedi ipartestület elnöke is. Ám a lakossági szolgáltatások színvonalának elemzésénél kitör belőle a keserűség. Felelősséggel állítja, hogy most már lámpással is nehéz találni cipészt, harisnyafelszedőt, kalapost, ruhajavítót ... Hiányszakmává silányult jó néhány foglalkozás. Az ipartestület vezetője úgy látta, leépülés fenyegeti a szolgáltató szektort. Mert nemcsak az a gond, hogy sorra bezárnak a műhelyek, hanem legalább olyan súlyos baj: senki sem törődik az utánpótlással... A helyzet nem jobb a nagyobb, javító szervezeteknél sem. Hosszú lenne felsorolni, hány állami, szövetkezeti cég szűnt meg vagy esett atomjaira, legfeljebb egy végetálló kft. utal az eredetekre. Teljesen bedugult a szolgáltató ipari hallom mindenfelől. Két évvel ezelőtt Szeged főterén még javában működött egy ruhajavító szalon, ahová el lehetett vinni a nadrágot fölhajtani. Ma már felirat sem emlékeztet létezésére. Oláh Attila városszerte ismert szabómester elárulja, hogy a szoknya és nadrág felvarrásból ma már senki sem tudna megélni. A szolgáltatócégek hanyatlásának éppúgy, mint a kisiparénak a legfőbb oka a fizetőképes kereslet hiánya, és az ezzel együtt növekvő igénytelenség. Oláh példaként említi, hogy tavalyelőtt még a Tisza-partján 20 versenytársa is akadt, mára maradtak ketten-hárman. Természetesen azokra a pályatársakra gondol, akik nem fusiznak, hanem bátran reklámozzák magukat, szembenéznek az adóhatósággal. Valójában pontos képet senki sem tud festeni arról, milyen a lakossági szolgáltatások helyzete Csongrád megyében. Szeged önkormányzatának vagyonkezelő és vállalkozási irodájában útbaigazításként elmondják, 1990 óta 12 ezer vállal(Folytatás a 3. oldalon.) Torzító statisztikák — Leépülő szolgáltatások Szakik és kontárok Pálvölgyi Zoltán egyik legismertebb szegedi villanyszerelő, nem várja otthon a megrendeléseket. Elszegődött bolti eladónak, reggelente kerékpárra pattan, és siet a munkahelyére. Pálvölgyi úr élete esettanulmánnyal is felér. Az 50-es éveit taposó kisiparos gépkocsiját csak ünnepnapokon használja, mert úgymond megfog minden tűiért. Egyébként a villanyszerelő mester nem kelti szegényember látszatát, a város zöldövezetében 1é évvel ezelőtt családi házat épített, ahol korszerű műhelyt rendezett be. Dr. Boross Péter Szentesen elmondta Hiányzik tízezer rendőr Illusztris vendége volt a hét végén Szentesnek. Dr. Boross Péter személyében hosszú évek óta először járt miniszter a Kurca-parti városban. A belügyminiszter urat dr. Rébek Sz. József polgármester — a megye vezetőinek társaságában — köszöntötte a városházán, ahol még a kora délutáni órákban találkozott a környező községek polgármestereivel. Ezt követően dr. Salgó László, Csongrád megyei rendőrkapitány kíséretében állománygyűlésen vett részt a szentesi kapitányságon. Itt dr. Tűhegyi Sándor rendőrkapitány adott rövid tájékoztatót a bűnüldözés helyi és térségi viszonyairól. Dr. Boross Péter az esti órákban a városháza dísztermében, lakossági fórum keretében találkozott a polgárokkal. A vendéget dr. Papp Lehel György országgyűlési képviselő és dr. Rébeli Sz. József polgármester köszöntötte. A belügyminiszter, miután felkérték, így kezdte beszédét: „Tudom, hogy hol járok, megyeszékhelyen vagyok. Feladatunk, hogy a magyar településszerkezetet visszahelyezzük a normális mederbe. Itt a racionalitás és a lakható városok előtérbe helyezésén van a fő hangsúly. Nem törvényszerű, hogy minden intézmény a megyeszékhelyen legyen. Sőt! Egy megye egészséges életéhez hozzátartozik, hogy a városok is kapjanak valamilyen funkciót.” A választások utáni időszakról szólva elmondta, hogy az eltelt közel három év nem volt szerencsés menetelés. Még mindig az alapok lerakásánál tartunk. Erőfeszítések árán a korábbi fizetésképtelenség hatásáról eljutottunk odáig, hogy ma már közel hat havi importot tudunk finanszírozni. A kormánynak fel kellett vállalnia a piac kegyetlen törvényét, de úgy, hogy ne érje túl nagy sokkhatás a gazdaságot, a polgárokat. Drámai a munkanélküliség helyzete hazánkban, de a nyugat-európai országok is hasonló cipőben járnak. A közelmúltban például, német szakemberek keresték fel a minisztériumot, bizonyos privatizációs kérdésben, tapasztalatcserén voltak nálunk. Rendkívül lassítja az átalakítási folyamatot, egyebek mellett az. (Folytatás a 3. oldalon.)