Reggeli Délvilág, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

Repülhet a segély Boszniába. A boszniai hadviselő felek képviselői vasárnapra virradóra nem találták gyanúsnak az amerikai haderő frankfurti légi támaszpontján felhalmozott csomagokat. Ugyanakkor két amerikai gép közel egymillió szerb és horvát nyelvű röplapot szórt le Kelet-Bosznia fölött. Az amerikaiak a 96, esetenként 700-750 kilós, élelemmel és gyógyszerrel megtömött bálákat Kelet-Bosznia fölött kívánják ledobni. Az ellenőrzés és a röplapszórás után Frankfurtban arra számítanak, hogy a startjel megadása most már csak órák kérdése. -Részünkről az akció akár azonnal is elkezdődhet - közölte egy tiszt. Az időben korlátozott művelet végrehajtásának irányításával az Európában állomásozó amerikai haderő főparancsnokságát bízták meg. Magyaror­szág beleegyezett abba, hogy a szállítógépek területe fölött áthaladjanak. Kultúrcentrum Szentesen (írásunk a 4. oldalon) V______________________________________________________________/ Reméljük, senki nem feledte el, mától új időszámítás kezdődik a magyar KRESZ-ben. így többek közt azt is meg kell tanulnunk, hogy ezentúl városban csak ötven kilométeres ; sebességgel haladhatnak a sofőrök járgányaikkal, s napköz- t ben a tompított fény használata már az autósoknak is köte­lező. KRESZ-minitanfolyamunk egyébként lapunk hírolda­lán ma is folytatódik, de ne feledjék, a szabály nem tudása senkit nem ment meg a bírságtól. Szeretném elkerülni azt a félreértést, amit az olvasó esetleg e so­rok után hihet, hogy Pálvöl­­gyi elesett ember lenne. Szó sincs erről. Mellesleg ő a szegedi ipartestület elnöke is. Ám a lakossági szolgál­tatások színvonalának elem­zésénél kitör belőle a kese­rűség. Felelősséggel állítja, hogy most már lámpással is nehéz találni cipészt, haris­­nyafelszedőt, kalapost, ruha­­javítót ... Hiányszakmává silányult jó néhány foglal­kozás. Az ipartestület veze­tője úgy látta, leépülés fe­nyegeti a szolgáltató szek­tort. Mert nemcsak az a gond, hogy sorra bezárnak a műhelyek, hanem legalább olyan súlyos baj: senki sem törődik az utánpótlással... A helyzet nem jobb a na­gyobb, javító szervezetek­nél sem. Hosszú lenne fel­sorolni, hány állami, szövet­kezeti cég szűnt meg vagy esett atomjaira, legfeljebb egy vegetálló kft. utal az Torzító statisztikák — Leépülő szolgáltatások Szakik és kontárok Pálvölgyi Zoltán egyik legismertebb szegedi villanysze­relő, nem várja otthon a megrendeléseket. Elszegődött bolti eladónak, reggelente kerékpárra pattan, és siet a munkahe­lyére. Pálvölgyi úr élete esettanulmánnyal is felér. Az 50-es éveit taposó kisiparos gépkocsiját csak ünnepnapokon hasz­nálja, mert úgymond megfog minden tűiért. Egyébként a villanyszerelő mester nem kelti szegényember látszatát, a • áros zöldövezetében lé évvel ezeiőti családi házat épített, ahol korszerű műhelyt rendezett be. eredetekre. Teljesen bedu­gult a szolgáltató ipar — hallom mindenfelől. Két év­vel ezelőtt Szeged főterén még javában működött egy ruhajavító szalon, ahová el lehetett vinni a nadrágot fölhajtani. Ma már felirat sem emlékeztet létezésére. és az ezzel együtt növekvő igénytelenség. Oláh . példa­ként említi, hogy tavaly­előtt még a Tisza-partján 20 versenytársa is akadt, mára maradtak ket.ten-hárrnan. Természetesen azokra a pá­lyatársakra gondol, akik nem fusiznak, hanem bát­ran reklámozzák magukat, szembenéznek az adóható­sággal. Valójában pontos képet senki sem tud festeni arról, milyen a lakossági szolgál­tatások helyzete Csongrád megyében. Szeged önkor­mányzatának vagyonkezelő és vállalkozási irodájában útbaigazításként elmond­ják, 1990 óta 12 ezer vállal­(Folytatás a 3. oldalon.) Pedig ezen a képen Makó oly gondtalannak látszik. Igaz, még tavaly nyáron. Illusztris vendége volt a hét végén Szentesnek. Dr. Boross Péter személyében hosszú évek óta először járt miniszter a Kurca-parti városban. A belügyminiszter urat dr. Rébeli Sz. József polgármester — a megye vezetőinek társaságában — köszöntötte a városházán, ahol még a ko­ra délutáni órákban találkozott a környező községek pol­gármestereivel. Ezt követően dr. Salgó László, Csongrád megyei rendőrkapitány kíséretében állománygyűlésen vett részt a szentesi kapitányságon. Itt dr. Tűhegyi Sándor rendőrkapitány adott rövid tájékoztatót a bűnüldözés he­lyi és térségi viszonyairól. Tavaly közel 3 millió fo­rint vesztesége származott Makón a városgazdálkodási vállalatnak (VGV) a szemét­­szállításból. A lakosság ugyanennyi összeget fizetett be díjként erre a célra, a VGV tehát minden forint mellé hozzátette a sajátját, hogy a kukás szemétszállí­tás zavartalanul — ráfize­téssel ugyan — megtörtén­hessék. Ám ez az állapot to­vább nem tartható, a válla­latnak nincs már pénze er­re. Sokan nem is sejtik, hogy Makón valójában milyen súlyos gond a szemét. Saj­nos a képviselő-testület elé még nem került önálló napi­rendként, bár a városfejlesz­tési és üzemeltetési bizott­ság már megtárgyalta. A VGV vezetői reménytelen helyzetükben több alternatí­vát kidolgoztak. A napokban plakátokon keresztül a kö­vetkezőket tárták a lakosság elé: „Makó tisztasága érdeké­ben a városgazdálkodási vállalat március 1-jétől a kukás szemétszállítást heti egyszeri alkalommal végzi. Csak azokat az utcákat tud­juk a szolgáltatásba bevon­ni, ahol az állampolgárok döntő többsége igényli. A gépjárműre szervezett sze­métszállítás 110 literes szab­vány edényzettel történik, melynek állapota a bizton­ság érdekében jó kell, hogy legyen. Az ingatlanok elé, kukák mellé dobált zsákos szemetet nem áll módunk­ban elszállítani. Ilyen esetet tapasztalva szabálysértési eljárást kezdeményezünk, melynek következménye­ként a bírság 5 ezer forin­tig terjedhet. A szemétszál­lítási díj 60 forint kukán­ként. E díj az áfát is tartal­mazza. A szolgáltatást nem igénylők a szeméttelepre történő kiszállításról ma­guk kötelesek gondoskodni”. * — Mivel nem krőzus a VGV, próbáltak-e valamit tenni? — kérdeztük Szúnyog Csaba igazgató-főmérnököt. — Még november 6-án a polgármesteri hivatal részé­re egy új, köztisztasági ren­delettervezetet küldtünk. Ebben már javasoltuk, hogy a városban hetente egyszeri szemétszállítás legyen, min­denütt kötelező jelleggel. — Visszatérve a veszte­ségre, konkrétan hogyan kell értelmezni? — A közel 3 millió forint abból adódik, hogy ezelőtt évekkel a lakosságra bízták, milyen gyakorisággal rende­li meg a szemétszállítást. Olyan rendszer alakult ki, hogy volt, ahol hetente két­szer, volt, hol kéthetente egyszer vitték el a szeme­tet. Ebből következik, hogy az autóknak akkor is végig kellett menni, ha csak két­­három ház elől szállítottak. A költségek — kilométer, emberek bére stb. — ugyan­úgy felmerültek, mintha he­tente csak egyszer dolgoz­tunk volna. Előfordult, hogy azok is kirakták hetente a kukákat, akik kéthetente fi­zettek. Egyszóval: követhe­tetlenné vált. — Tehát nem elegendő a heti kétszeri szállítás? — Nem, mivel tavaly de­cemberben körülbelül 2 ezer 100 köbméter illegálisan le­­pakolgatott szemetet gyűj­töttünk össze a város külön­böző pontjain. Ennek fel­számolása az önkormányzat 1 millió forintjába került. Karácsonykor és a két ün­nep között teljesen megtisz­títottuk a várost, de január végén már jeleznünk kellitt, hogy az illegális szemétlera­kás ismét elszaporodott Ma­kón. — Konkrétan mit java­soltak még a polgármester úrhoz küldött levélben? — A város tisztasága ér­dekében átdolgoztuk a ko­rábbi tanácsrendeletet, amely a köztisztasággal és a települési szilárd hulladék­(Folytatás a 3. oldalon.) Dr. Boross Péter az esti órákban a városháza dísz­termében, lakossági fórum keretében találkozott a pol­gárokkal. A vendéget dr. Papp Lehel György ország­­gyűlési képviselő és dr. Ré­beli Sz. József polgármester köszöntötte. A belügyminisz­ter, miután felkérték, így kezdte beszédét: „Tudom, hogy hol járok, megyeszék­helyen vagyok. Feladatunk, hogy a magyar település­szerkezetet visszahelyezzük a normális mederbe. Itt a racionalitás és a lakható városok előtérbe helyezésén van a fő hangsúly. Nem törvényszerű, hogy minden intézmény a megyeszékhe­lyen legyen. Sőt! Egy megye egészséges életéhez hozzá­tartozik, hogy a városok is kapjanak valamilyen funk­ciót.” A választások utáni idő­szakról szólva elmondta, hogy az eltelt közel három év nem volt szerencsés me­netelés. Még mindig az ala­pok lerakásánál tartunk. Erőfeszítések árán a koráb­bi fizetésképtelenség hatásá­ról eljutottunk odáig, hogy ma már közel hat havi im­portot tudunk finanszírozni. A kormánynak fel kellett vállalnia a piac kegyetlen törvényét, de úgy, hogy ne érje túl nagy sokkhatás a gazdaságot, a polgárokat. Drámai a munkanélküliség helyzete hazánkban, de a nyugat-európai országok is hasonló cipőben járnak. A közelmúltban például, né­met szakemberek keresték fel a minisztériumot, bizo­nyos privatizációs kérdés­ben, tapasztalatcserén vol­tak nálunk. Rendkívül las­sítja az átalakítási folyama­tot, egyebek mellett az, (Folytatás a 3. oldalon.) 1993/50. március 1hétfő Ara: 11,60 Ft Oláh Attila városszerte is­mert szabómester elárulja, hogy a szoknya és nadrág felvarrásból ma már senki sem tudna megélni. A szol­gáltatócégek hanyatlásá­nak éppúgy, mint a kisipa­rénak — legfőbb oka a fi­zetőképes kereslet hiánya, Dr. Boross Péter Szentesen elmondta Hiányzik tízezer rendőr

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék