Reggeli Délvilág, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-01 / 76. szám
Ha valaki azt hiszi, hogy mától több pénze lesz, az vagy nagyon optimista, vagy csalnak az értékei. Az viszont biztos, hogy hamarosan szebb pénzeket gyűjtögethet tarisznyájában, mivel — igazodva a rendszerváltáshoz, s az ezzel együtt járó új nemzeti szimbólumokhoz, mint például koronás címerünk — a Magyar Nemzeti Bank új pénzeket bocsátott forgalomba. Ezek a fémpénzek immár nemcsak a filléreket és az 1—2 — 5 — 10 — 20 forintosokat jelentik. Ugyanis mostantól szép lassan fémpénzzé alakul át az 50 és a 100 forintos is, mint ahogy szerencsésebbek hozzájuthattak már az ezüst alapanyagból készül 200 forintoshoz, amely a vártnál lassabban kerül forgalomba. •Persze nem kell nagyon izgulni annak sem, aki cserépmalacában gyűjtögeti a régi pénzeket, mivel ezek a bank illetékesei elmondása alapján még két-három évig minds hogy néznek ki új pénzeink? Ezen minden bizonynyal még sokat fognak vitatkozni a laikusok éppúgy, mint a pénzérméket gyűjtő szakértők, de az tény, hogy méretre kisebbek lettek a korábbinál. Erre azért volt szükség, mert pénzérméink az értéknek megfelelően arányosan nőnek, s ha megmaradt volna a régi méretarány, a most kibocsátásra kerülő 200 forintos már akkorára sikeredett volna, hogy el sem férne pénztárcánkban. Szerencsére a pénzek mellőzik a túl giccses megoldásokat és mint illetékesektől megtudtuk, méretük olyan, hogy a környező országbeli pénzekkel nem téveszthető össze. Sajnos ez olyan eredménnyel is jár, hogy a jövőben élelmes magyar turisták 5 forintos bedobásával nem tudnak Svájcból hazatelefonálni, (b. z.) den bizonnyal fölhasználható érvényes fizetőeszközök lesznek. Hamisak A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet megállapította, hogy a legális és zugkereskedelemben egyaránt árusítanak olyan videokazettákat, amelyek silány minőségük miatt használatra alkalmatlanok, illetve a videokészülékeket károsíthatják. A hamisított kazetták típusjelzése: TDK HS E—195, Sony Vivax E—195, Sony DX E—180 és E—195, valamint JVC SX E—180. Ezek a kazetták általában feltűnően alacsony — 300 forint körüli — áron kaphatók, de más ismertetőjelek alapján is megkülönböztethető az eredeti termékektől. A hamisított kazettákon az eredetitől eltérő a csomagolás, s az azonosító számok sem egyeznek meg az eredetiekkel. A Kermi a hamisított kazetták forgalmazását megtiltotta. A forgalmazókat kötelezte, a vásárlók reklamációját a vételár visszafizetésével rendezze. Védd magad, algyői környezet Kétezer tonnás veszély Az ember már azt hihetné, hogy a környezetvédelmi rendeletek szigorodásával, az ellenőrzések gyakoriságával, s főleg következetességével egyre inkább kiszorulnak híreinkből a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos, időről időre felbukkanó ijesztgetések. Ugyanis, térségünk őrei, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség minden korábbinál nagyobb határozottsággal igyekszik nyomon követni nemcsak a veszélyes hulladék keletkezését, de megnyugtató kezelését, ártalmatlanítását is. A cégek önbevallása szerint egyébként 1991-ben 157 ezer 157 tonna veszélyes hulladék keletkezett a megye területén, melynek mindössze 2,5 százakát ártalmatlanították, avagy hasznosították helyben. A többi üzemi tárolókba, illetve végleges lerakóba kerül. Ideális esetben. Ez utóbbi egyébként csak egy van az országban, Aszódon. Komoly veszélyeshulladék-égető pedig Dorogon. A rendeletek említett szigorodásának köszönhetően az üzemi gyűjtőhelyeken az 1 év alatt keletkező mennyiségnél több nem tárolható. Már működik az a mechanizmus, mely szerint most már a jogszabály által előírt határidőre elszállítják a veszélyes hulladékot az ártalmatlanítás egyes módszereire vállalkozó szakcégekhez, így térségünkben is tudják kezelni, illetve feldolgozni például a fotóvegyszereket, a filmhulladékot, az akkumlátorokat, a festékesdobozokat, az olajfelitató anyagokat, az olajos iszap egy részét, az injekcióstűket, s az állati eredetű veszélyeshulladékot. Nos, mint általában, nincsen öröm üröm nélkül, ugyanis a kedvező változások közepette, a privatizációs folyamatokban a tulajdonjog és az ebből adódó felelősség nem mindig tisztázható. Éppen ezért, nincs könnyű helyzetben a környezetvédelmi felügyelőség, amikor azon feladatának akar eleget tenni, hogy a megszűnő, illetve átalakuló szervezetek ne hagyjanak a területükön olyan környezeti ártalommal fenyegető helyzetet, amelynek megszüntetése szinte lehetetlen. Legjobb igyekezetük ellenére is előállhat azonban olyan helyzet, mint például Szegeden, a Fémszelekt Kisszövetkezet algyői telephelyén. A felszámolás alatt álló kisszövetkezet, mintegy 2 ezer tonna veszélyeshulladékot, elsősorban vegyes galvániszap és króm-, valamint réztartalmú maróoldatot gyűjtött össze különböző méretű vas- és fémhordókba, nyílt, betonozott területen, feldolgozás céljából. A cég működése során azonban hitelképtelenné vált, felszámolás indult ellene, a feldolgozásra váró hulladék pedig maradt egyre veszélyesebbnek. A környezetvédelmi szerveknek mindössze annyit sikerült eddig elérnie, hogy a környezetszennyezést kizáró, ideiglenes téli tárolást kikényszerítsék. No, de mi lesz eztán? A végleges ártalmatlanítás költsége 100 millió forint lenne. A kisszövetkezet vagyona viszont még a felszámolás költségére sem elegendő. — Orsi . ^V * # DlJjVILAGaras«» 1993.ápr. 1.,csütörtök Káromkodnak — úgy istenigazából — Makón Nerr ok nélkül. Szidják a város vezetőit, és azokat az őrülteket, akik engedik, hogy kipusztítsák az úgynevezett Bérpalota falára évtizedek óta visszatérő molnárfecskéket. Bár szegények mit sem tudnak még sorsukról, annál is inkább, mivel Magyarországra április közepe körül szoktak visszatérni. A nagy szorgalommal épített lakosztályukat kerítésdróttal és apró műanyag hálóval teszik átjárhatatlanná. Természetadta bűnük miatt, mert lepiszkítják az épület előtti járdát. Sikerült lencsevégre kapni e remekmű készítőit, akik megjegyezték, ők is sajnálják az ég madarait. De ez a megbízatásuk. Halkan fülembe súgták, hagynak picinyke rést, hogy azon keresztül talán berepülhessenek. Ha nem, akkor a fecskepárok ott a szemünk láttára körözve, neki-neki röpülve az őrület határáig, vergődnek a drótháló által elzárt fészkük előtt. Miután percenként csörgött makói szerkesztőségünkben a telefon, s személyesen mondták el észrevételeiket, felhívtuk Marik Zoltánt, a polgármesteri hivatal műszaki csoportvezetőjét. — Ki adott az akcióra engedélyt? — Engedély nincs, csak a dolgot beszéltük meg. Mi a probléma? — A város lakóinak észrevételeit tolmácsolom. Állítólag a műszaki osztály szakemberei is látták az ocsmány munkát. Vagy nem? — Láttuk. Nem jelentős az épületen a homlokzatváltozás. Csak egy kis csíkot húznak a fészkekre. S ez a városképet egyáltalán nem változtatja meg. E nem éppen szakemberhez méltó szavak hallatán felhívtuk dr. Ssilla Sándor polgármestert. — Hallottam én is a hírt. Korábban meg sem kerestek, ám a fecskéknek fészküktől való megfosztását én is vandál dolognak tartom. Ez a magánvéleményem. Persze nem ártana szétnézni, hogy más államokban hogyan csinálják. (Hát, biztos, hogy nem így — e sorok írójaként borítékolom.) Én a saját házam kapubejárója alól sem tiltom ki a fecskéket. Még egyszer hangsúlyozom, e módszerrel nem értek egyet. Osztván a polgármester úr gondolatát, telefonon hívtam fel szegedi lakásán dr. Molnár Gyulát, aki a Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezőtitkára. — Ma délelőtt egy makói telefonáló, aki minden bizonnyal madárbarát, felhívott, és említette e problémát. Egyesületünk bármikor elmondta volna, hogyan lehetne e kérdést megoldani. — Hogyan? — Hát, egyáltalán nem az ön által most ismertetett módszerrel. Hanem úgynevezett fecskepelenkát kellett volna függeszteni a fészkek alá. Ez pedig nem más, mint deszkából készült párkány, amely felfogná a madárürüléket. Költés idején legfeljebb egyszer kellene mindezt tisztítani. MOLNÁR LÁSZLÓ Makón nem g Eresz alatt Április 6-áktól fölsebktetjük• Elkészült az új telefonkönyv Dubinyi Antal, a Magyar Telefonkönyv-kiadó Társaság cégvezetője elmondta, hogy azon igyekeztek, hogy a legfrissebb adatokkal szolgálhassanak. A Matáv Szegedi Igazgatósága január végéig több ezer új előfizetőt kapcsolt be a távközlésbe; az ő hívószámaik már szerepelnek az új könyvben. Makón csak néhány napja vezették be a hatjegyű telefonszámokat, ezek már a 4-essel a kezdetükön szerepelnek. Az új telefonkönyvet 220+92 oldalon adták ki. A fehér része abc-rendben közösen tartalmazza az egyéni és a közületi előfizetőket. A 92 úgynevezett aranyoldalon a szolgáltatók és a legfontosabb közületi telefon-előfizetők számai és címei találhatók meg. A mostani könyv 74 ezer 500 példányban jelenik meg, utánnyomás nem lesz. Engedi Antal, a Matáv üzemviteli igazgatóhelyettese a telefonkönyv átvételének rendszerét ismertette. Április 6-tól, tehát a jövő hét keddtől a megye városainak postahivatalaiban lehet átvenni a telefonkönyveket a márciusi számlával kiküldött rózsaszínű bonok ellenében. Fővonalanként egy-egy telefonkönyvet ingyenesen kapunk, akik többet szeretnének, 450 forintért vehetnek a korlátozott példányszámban. Az OTP átutalási betétszámla-tulajdonosoknak külön kikézbesítették a bőn (oka) t. A községekben csak a húsvéti csúcsforgalom után adják ki a telefonkönyveket a postahivatalokban. Egy hónap elteltével már csak a Halló üzletekben és az ügyfélszolgálati irodákban válthatók át a bonok. Természetesen azok, akik ezután jutnak telefonvonalhoz, a készülékük bekötésekor kapják meg a telefonkönyv-utalványt. Bartók János, a Tele-Data ügyvezető igazgatója a pontos, naprakész adatszolgáltatásra hívta fel figyelmünket. Az új telefonkönyv 9—10. oldalán található egy bejelentőlap, amelyen bármiféle változást lehet közölni. Szegeden a 084-es telefonszámon a Matáv ügyfélszolgálati irodája készséggel segít minden kérdésben. Külön kiemelte annak szükségességét, hogy az irodát, illetve telefonvonalat bérlők figyeljenek: nevük, címük megjelenik-e a főbérlő adatszolgáltatásában? Mosolyogtató példaként elmondta, hogy a budapesti telefonjegyzékben sem a Tele-Data, sem az MTT telefonszámai nem voltak benne, mert ők is bérlők. A telefonkönyvek nemzetközileg elfogadott hibaszázaléka 3 ezrelék. A magyar könyvek is ilyen színvonalon készülnek, de hogy minél kevesebb reklamáció legyen, kellünk mi is. M. V. Tegnap délelőtt sajtótájékoztatón mutatták be az új Csongrád megyei telefonkönyvet Szegeden. Mi voltunk az utolsók, akik végre megkaphatjuk az új számjegyzéket, de ennek szerencsés oka, hogy megyénkben, illetve a megyeszékhelyen történt a legtöbb új bekötés, s ezáltal a legtöbb változás. Végre a régit eldobhatjuk Őszintén be kell vallanom, kifogott rajtam. Hiába tébláboltam körülötte, futkároztam emeletről emeletre, az ég egy világon semmire sem mentem. Mert, mint most már tudom, a vicc-birodalom erős, bevehetetlen, rendíthetetlen. Vice-birodalom Ezért fizetik a vicét, méláztam a kaputelefonnál, miközben hópihék kergetőztek körülöttem, és roppant mód be szerettem volna jutni a házba. (Szeged, Szent István tér 12—13.) A szükség hozott erre, nem az unalom, éppeg a Rubin szeretetszolgálatra kényszerülvén. Szeretve nyomtam hát a vice gombját, hátha megesik rajtam a szíve, amikor a menynyekből rám mozdult valaki, ott keresse őket, ahol vannak. Mindig tudtam, hogy a vicc hatalom, de ennyire? Nyomom újra a csengőt, ezúttal semmi moccanás. A hatalom visszavágott. Eszelősen vártam, mikor nyílik a ház kapuja. Egy kutyusnak köszönhettem, hogy néhány pillanat múlva már ott álltam a vice ajtaja előtt, a negyedik emeletinél, mert a vicéknek jól megy, Éva asszony két lakás fölött is diszponál. Csengetek, semmi lesz, nos, akkor irány a másik ajtó. De a vice-birodalom bölcs, és nem ereszkedik le holmi gyüttmentekhöz. Vice elbújt, védi a várát. Rubin, rebegtem volna a fülébe, ha találom, ha érem. Nem így történt, hát becsengettem az egyik kft.-hez. Mondják már, legyenek szívesek, mennyit fizetnek a vicének, kérdem. Március 1-től dupla díjat — 3126 francsit — a semmiért. Mert a vice rendszabályoz, terrrorizál, kiszab ... No, és természetesen az ügyfeleket elküldi a francba. Ezért fizetik, nemde? Ugyanis a vice-birodalom élt, él, élni fog. Amíg teítjük, és nagyon úgy fest, tűrjük. Majd a vice megmondja, ki és kihez mehet be. Gyönyörű! Keresem a szeretet (emelet)et, hiába, úgy tűnik, a vice ezt is bekebelezte. Csak tudnám, mit kezd vele! — p. bodzsár — .