Reggeli Délvilág, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-05 / 232. szám
A pap jel legyen! — Kedves Sánta atya, kezdjük a forrásnál”! — A sors megadta, hogy katolikus családba születhettem bele. Szüleim katolikusnak kereszteltek, és ilyen szellemben neveltek fel. Ők maguk is gyakorolják vallásukat. Általános iskolai tanulmányaimat Mindszenten, a telepi iskolában végeztem. Kezdettől fogva jártam hittanra, már elsős kisiskolás koromban elsőáldozó lehettem. Akkori hitoktatómat, Láng András atyát azóta is papi példaképemnek tekintem. Itt szólok arról, hogy rajta kívül igen sokat köszönhetek papi hivatásom formálódásában bérmaapámnak, Farkas József atyának, akivel elmélyült lelki barátságba kerültem. Továbbá köszönetet kell mondanom még ilyen téren a jelenlegi plébános atyának, Deák Józsefnek. Neki köszönhetem, hogy közös utazásaink folyamán sok papot megismerhettem, láthattam a papi életforma szépségeit és gondjait egyaránt. — A gimnáziumba már határozott életcéllal ment föl? — Nem mondhatom. Az első években nem állt szándékomban a papi hivatást választani. A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumban, ahol középiskolai tanulmányaimat végeztem, akkoriban kezdődött az úgynevezett fakultációs oktatás. Én mindjárt kikötöttem a matematika és fizika tárgyaknál, amelyek már korábban is kedvenc tárgyaim voltak. Egy ideig az volt az elképzelésem, hogy matematika,fizika szakos tanár leszek. 17 éves, harmadikos gimnazista voltam, amikor először töprengtem el komolyan, mit is kezdjek a gimnázium után. Ekkor jött a gondolat: mi lenne, ha a papsággal próbálkoznék. Mintegy egyéves „lelki vajúdás” után kristályosodott ki bennem ez a terv. Egyébként itt szabadjon megemlítenem, hogy valamennyi gimnáziumi tanáromra szívesen gondolok vissza. Név szerint kell emlékeznem osztályfőnökömre, Imolya Sándorra, történelemtanáromra, Farkas Ferencre, valamint néprajztanárnőmre, Faragóné Szénási Emesére. De rajtuk kívül is minden tanáromtól kaptam pozitív indításokat, függetlenül világnézeti hovatartozásuktól, és ezt lényegében általános iskolai tanáraimról is elmondhatom — azért mindenképpen meg kell említenem Száraz Nagy György nevét, akinek az egyénisége volt nagy hatással rám. — S akkor jöttek a szemináriumi évek — Jól éreztem magam Szegeden, a szemináriumban. Akár a teológiai oktatásra gondolok, akár a papnevelésre, olyan alapozást kaptam, amely jelenleg is sokat jelent papi önazonosságom ápolásában. Kezdetben inkább a biblikus tárgyak érdekeltek. Fordulatot hozott azonban a negyedik év vége, amikor a levelező tagozat fundamentális teológia tanárát paphiány miatt a megyés püspök kénytelen volt Szegedtől távolabb helyezni, és a körülmények úgy hozták, hogy engem jelöltek ki a fenti tárgy tanítására a követ kező tanévben. Menet közben annyira megszerettem, hogy amikor Marosi Izidor akkori megyés püspököm jóvoltából lehetőséget kaptam római teológiai tanulmányokra, ezt a szakterületet választottam. — Három év Rómában a Gergely Egyetemen, licencia-, majd doktori dolgozat. — Igen. Nagy lehetőséget és nagy felelősséget éreztem a kinti időszakban. A jezsuiták, akiknek az egyetemét látogattam, a teológiai képzettség, illetve képzés csúcsát igyekeztek mindig is nyújtani. Nagy élmény volt vezető teológusokkal személyes ismeretségbe kerülni. Mindenképpen szándékomban áll valamilyen formában kamatoztatni a Rómában szerzett ismeretet. Erre lehetőséget biztosít a Vácon most indult levelező tagozatú teológiai képzés, ahol éppen a fundamentális teológiát tanítom. — Most pedig pillantsunk előre! Elképzelések? — Új munkakörömet, a püspöki titkári feladatkört csak most kezdem kiismerni. Igyekszem erőmhöz mérten megyés püspököm segítségére lenni. Úgy gondolom, alapot nyújt ezen a téren az, hogy — mint említettem — évekkel korábban lehetőségem nyílt sokfelé eljutni a váci egyházmegyében, sok pappal megismerkedni. Aztán a magyar egyház helyzetét is alkalmam volt mintegy kívülről szemlélni a római három év idején. — S mit szűrt le belőle ? — Valahogy megtanultam újraértékelni az egyház manapság annyiszor kárhoztatott intézményes jellegét, látva azt, hogy hiába építjük karizmákkal, egyéni talentumokkal az egyházat, valahogyan fenn is kell tartani, ami már megszületett, és az egyházi hivatalok erre valók. Továbbá azt is láttam, hogy elengedhetetlen a megyés püspök harmonikus kapcsolata a papságon keresztül a hívekkel, és ugyanakkor az is, hogy a hívek merjenek adott esetben visszajelezni ugyanezen az úton, ha hiányosságokat látnak. Persze a gyengeségek feltárásánál a híveknek tudniuk kell, hogy manapság egyre kevesebb a pap, és így tényleg csak építő kritikát szabad gyakorolni. — Mit jelent valójában papnak lenni? — Papnak lenni valójában és elsősorban nem funkciót jelent, hanem életformát. A pap jel kell, hogy legyen a hívek között, a mai modern világban is. Jele annak, hogy „öröklakásunk” nem ebben a világban van, hanem Istennél. A jelszerep miatt vigyáznia kell a papnak, nehogy túlterhelje magát. Vállalhat sokat, de csak annyit, amennyit lélekkel tud megtölteni. A munka nem mehet az imádság rovására. Manapság a paphiány egyébként is sajátos lehetőséget biztosít a világi hívek bevonására, így a pap jobban tud koncentrálni a papi identitásból fakadó hármas tevékenységre: a pásztori, a tanítói és az áldozatbemutatói szerepre. — Bizonyára ismeri a II. Vatikáni Zsinattal kapcsolatos vélekedéseket... — Hiszem, hogy a Szentlélek működött a zsinati atyákban, amikor a határozatokat hozták. Ezeknek annyira komplex, átfogó jellege van, hogy képtelenség harminc év alatt gyakorlatban megvalósítani. Szerintem a zsinat legalább 100—200 évre való teendőt adott az egyháznak. A magyar egyház némileg lépéshátrányban van ezen a téren, no de ez visszavezethető az elmúlt negyven év körülményeire. — Kedves Sánta atya, Isten adja áldását megtisztelő új beosztására! Üdvös munkálkodást! De azért, ugye, szülőfaluját — pardonvárosát — sem felejti el... — Köszönöm. Biztosíthatom, nem szakadok el Mindszenttől. És mindig is mindszentinek fogom magam vallani. FELLETÁR BÉLA Mindszent viszonylag kis település, ám lélekszámához képest (is) igen sok papi hivatást adott. Jelenleg is van mindszenti fiatal a szemináriumban, aki papi pályára készül. Ugyanonnan származott dr. Sánta János atya, frissen kinevezett váci püspöki titkár. A rokonszenves és karakteres fiatalember hivatásának kialakulása modellértékű. Ezt próbáljuk körüljárni állása elfoglalása előtti utolsó estén, stílszerűen a mindszenti plébánia belső helyiségében. Pavarotti felesége elnevette magát Adna Veroninak, a világhírű tenor, Luciano Pavarotti fele ségének és egyben menedzserének az volt a válasza azokra a híresztelésekre, amelyek szerint férjét gyengéd szálak fűzik Lucia Debrila olasz modellhez, hogy elnevette magát, olvasható az Il Tempo című lap tudósításában. Amikor az lap riportere arról faggatta az asszonyt, hogy van-e valami igazság a híresztelésekben, amelyek nagy sajtónyilvánosságot kaptak Olaszországban, Adua azt válaszolta, hogy jobb lenne ezt a férjétől megkérdezni. Hozzátette azonban, elképzelhetőnek tartja, hogy Debrilli ügynöksége agyalta ki az egész sztorit. * „A dolog jobban érdekli az újságírókat, mint engem. Ha meg kell mondanom, hogy mit gondolok róla, hát azt mondom: egyáltalán nem törődöm vele” — nyilatkozta. Az 57 éves Pavarotti és a 28 éves Debrilli intim kapcsolatáról azután terjedtek el híresztelések, hogy a modell részt vett a művész szeptember 27-i hangversenyén a New York-i Metropolitanban. Látva a gyorsan fejlődő reklám- piacot, nagyon sokan érdeklődnek: mit jelent az EMIT? Karancsi Ilo- Inával, a hódmezővásárhelyi I EMTT területi marketing vezetőjével beszélgetünk e témáról. Az EMTT az Első Magyar Telemarketing Társulás, amelynek központja Budapesten található. Nyugat-Európában már nagyszerűen funkcionál, ún. AKTÍV HIRDETŐLÁNC. — Mindannyian tudjuk, hogy az írott és elektronikus sajtó ontja a különböző hirdetéseket. Mennyivel tud többet nyújtani az embereknek, vállalkozóknak és vásárlóknak egyaránt? — Hirdetőlánc alappillérei a FRANCHISE partnerek. Jelenleg 3564 Franchise-partnerünk, azaz menedzserünk dolgozik az országos hálózat kiépítésén. Őket a legmodernebb oktatásban részesítik folyamatosan a központban. A hirdetőlánc lényege: a menedzserek saját házukon, vagy bérelt falfelületen egy vitrint állítanak fel. A vállalkozók itt hirdethetik termékeiket, szolgáltatásaikat. — Amit idáig elmondott,, nem sok forradalmian új szolgáltatást kínál. — Valóban, ezért szeretném hozzáfűzni: ezek nem egyszerű vitrinek! Akár kis áruháznak is felfoghatók. Különböző extrákkal lehet ellátni őket. Néhányat szeret- ■ nék felsorolni ezek közül: a vitrin kulturált módon tudja megszólítani a járókelőket. Egy vezeték nélkül csengő felszerelésével a menedzsertől azonnali információt kaphatunk a kiállított termékekről. Ezeket, ha a vevő úgy kívánja, megvásárolhatja a helyszínen, valamint részletesen tájékoztat a szolgáltatásokról is. — Mi a garancia arra, hogy jó minőségű áruhoz jut a vásárló? — Ezt a vállalkozó és a menedzser által aláírt Franchise jogi szerződés biztosítja. Menedzserünk állandó kapcsolatban van a vállalkozókkal, szervezi és elősegíti a termékek eladását. Nagyon fontosnak tartom megemlíteni, hogy a vásárló olcsóbban jut a termékekhez. Megkíméli a lakosságot a „házalóktól”, ugyanakkor környezetkímélő is, mert a szórólapok millióitól menti meg a környezetet. Az értékesítés rendkívül drága üzleti tevékenység, ezt áthidalja az Aktív Hirdetőlánc, mert megkerüli az értékesítési procedúrát. Itt két ember áll az értékesítésben: a gyártó (vállalkozó), ill. a forgalmat bonyolító Franchise-menedzser. Többek között ez garantálja, hogy egy termék ne 5-6 „kézen” keresztül futva — ahol mindenki ráteszi a saját hasznát — jusson el a vásárlókhoz. — Az anyagi vonzatot még nem említettük: mennyibe kerül a vitrin felállítása? — 2,5 négyzetméteres hirdetési felület 57 500 forint, ez az alaptípus (a menedzsert terheli). A vállalkozónak: megyei hirdetés 1 hétre 17 500 forintba, országos hirdetés 1 hétre 90 000 forintba kerül. — Előre tekintve a jövőre, mi a céljuk? — A világkiállítás előtt már több mint 20 ezer aktív hirdetővitrin fog üzemelni az ország területén. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az infrastruktúra kiépítését (telefon, fax, komputerizálás stb.), mely a jövőben megvalósítható. TÓTH ANDREA Nyugaton jól ismerik, Csongrádban is szervezik Tudja, mi az EMU? Többnyire Erdélyből — Hídfőállás a szegedi rend ............I—................... Barna csuhási ifjak reggelente A szegedi Mátyás tér ékessége, egész Alsóváros messze földön ismert temploma alapjait még a nagy király idején kezdték lerakni. Mátyás látogatása alkalmával királyi palástját terítette az oltár elé adományul, amit őriznek azóta is. Az évszázadok múlása megviselte a templomot csakúgy, mint a mellette épített kolostort. Miként hajdanán, egészen 1950-ig itt ferencesek éltek, szolgálták híveiket. Néhány éve — 1989 után — ismét visszatértek Szent Ferenc testvérei. Ágoston testvért, alsóvárosi római katolikus plébánost kérdem azokról a fiatalokról, akik reggelente végigsietnek a Boldogasszony sugárúton. — Ahhoz, hogy megértsék ezeket az ifjakat, előbb vissza kell tekintenünk a múltba, méghozzá messzire. Már IV. Béla király tagja volt rendünk világi tagozatának, ami jelzi, hogy a magyar nép és a ferencesek barátsága évszázadoktól fogva tart, azóta létezik, él és gyarapszik. Kapisztráni Szt. János, aki barátja és társa volt a nagy Hunyadi Jánosnak, a későbbi király édesapjának, 1456-ban négy alkalommal prédikált ebben a mi plébániánkban. Méghozzá feljegyezték, hogy mivel magyarul nem beszélt, latinul szólt a néphez, akiknek fordították szavait. Amikor pedig Nándorfehérvár ostromakor a kitört járvány elragadta, sírját sokan látogatták szegediek, erről Bálint Sándor is megemlékezik. Csodatevő erejét tisztelték az elhunyt szentnek. — A régmúltból visszatérve a jelenhez, hogyan lehet valaki ferences rendi szerzetes? Mert gondolom, az önöknél tanuló ifjak azzá válnak. — Az út hosszú években mérhető és sok próbatételt tartalmaz. Aki ide jelentkezik, az érettségivel vagy szakmával bíró fiatal, aki először jelölt besorolást kap. Legkevesebb 6 hónapig, max. 2 évig. Részben a kolostorban él ez idő alatt, részben kívül. Ha velünk van, akkor dolgozik, ismerkedik, beilleszkedik. Ezután következik a noviciátus szakasza, ha a tartományfőnöki jóváhagyás és a közösség véleménye, meg a jelölt szándéka ezt lehetővé teszi. Ők most ettől a pillanattól, hogy noviciátusi szakaszba kerültek, még közelebb juthatnak Szt. Ferenc örökéhez. Legalább egy évet kell így eltölteniök, most Szécsényben tanulnak-dolgoznak, majd ezután jön-jöhet el a fogadalom ideje és lehetősége számukra. Ekkor az egyház közössége előtt vállalják a fogadalmat, kezdetben egy-egy évre szólóan, legföljebb hat alkalommal. Csak ezt a folyamatot követően lehet végleges, más szóval örök fogadalmat tenniük, egy életre elkötelezve magukat a rendnek. — Tehát azok a barna csuhás ifjak, akiket reggelente látni az utcán, azok papjelöltek? — Nem föltétlenül, mert vannak köztük szakmát gyakorlók is, így szakács, egészségügyisek, nyomdászok. Közös tulajdonságuk, hogy ferences testvérek. De a barna csuháról említek egy történelmi érdekességet, adalékot rendünk életéhez. Ez a csuha hasonlít a dervisek öltözékéhez, ezért is tűrték a török megszállók akkori ferences testvéreink jelenlétét. Továbbá azért is, mert a ferencesek koldulósegítő rend, tehát nem kértük el az akkoriban szokásos papi tizedet. — Folyvást visszajutunk a történelemhez, a múlthoz Vajon Szegednek, az önök rendházának milyen szerepe volt ebben a keserves magyar történelemben ? — Hídfőállás, végvár szerepet töltött be mindig is szegedi rendházunk, a magyarlakta délvidék hívei körében. Ez így volt századokon át, ma sem másként. Erdély és a Vajdaság esett hatókörünkbe. A mi mostani diákjaink jelentős hányada, a 34 hallgató nagyobbik fele megy vissza Erdélybe végzés után igét hirdetni, dolgozni, segíteni. Békét teremteni a lelkekben. (tráser) rCI^ % ’ \ 1993. ok,.s„ kedd DELVILACI