Reggeli Délvilág, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-11 / 263. szám
A vállalkozók Minek a növekedés, ha nincs piac? Szeged vállalkozóival találkozott tegnap délután Orbán Viktor. A Fidesz elnöke kíséretében Glattfelder Béla országgyűlési képviselő, Nófrádi Zoltán, a párt megyei elnöke és Urbán László, a Gazdaságpolitikai Kabinet elnöke voltak még a fórum előadói. Orbán Viktor elöljáróban makrogazdasági nézőpontból világította meg az ország helyzetét. Kiemelte, hogy a következő kormány nehéz helyzetben lesz, hiszen nem tud új költségvetési törvényt alkotni, így kénytelen a jelenleg a Ház előtt lévő javaslattal is majdan jogszabállyal — beérni. Az elnök elemezve a gazdaság teljesítőképességét, szomorúan állapította meg, hogy az infláció nem csökkent, s erre nincs is közeli remény. Megállt a gazdasági növekedés, csökken a nemzeti össztermelés, s a kormány prognózisai eltérnek a tényszámoktól. Drasztikusan leromlott fizetőképességünk, s egyre inkább eladósodunk a külföld felé. A költségvetési deficithez hozzájárul a belső államadósság növekedése. Mindez köszönhető a kamatterhek növelésének, az infláció államkötvényekkel való elősegítésének. A Fidesz álláspontja a gazdaság feljavítására az, hogy teremtsenek rendet a pénzügyi gazdaságban. Ez azonban nemcsak a kiadások csökkentését jelenti, hanem ezzel együtt gazdasági növekedést serkentő lépéseket is kell tenni. Orbán három pontban foglalta össze javaslataikat: fel kell adni a minimáladó-elképzelést, el kell törölni a forrásadót, s nyereségadó-kedvezményt kell biztosítani a vállalkozóknak, ha ebből beruházásokat finanszíroznak. A pártelnök a kamarai törvény kapcsán kívánatosnak nevezte, hogy ne csak a munkavállalók, hanem a munkáltatók is szervezetten képviseljék érdekeiket. Arra is biztatott, hogy egyesült erővel lépjenek fel a baloldali színezetű gazdaságpolitikai elvek ellen. Ezután a megjelenteket illette a szó. Felvetették, vajon a Fidesz mit szándékozik tenni a hazai termékek védelme, s a feketepiac letörése érdekében. Orbán véleménye szerint a kormány rossz politikát követ, amikor nemzeti piacról beszél, miközben védtelenül hagyja a termékeket. Pont fordítva kellene cselekedni. Tudomásul kell vennünk, hogy a Nyugat számos korlátozó intézkedést alkalmaz ellenünk, melyeket nem lenne szabad válasz nélkül hagyni. A feketekereskedelemről pedig anynyit, hogy az a rendőrségre tartozik. Az államnak el kell látnia a kötelezettségeit, ezért fizetjük az adót. Egy másik felvetés úgy hangzott, hogy minek a növekedés, ha nincs piac? A feleletben kifejtették, hogy egy költségvetési negatív spirálban vagyunk. A kiút nem lehet más, mint a GDP növelése, ellenkező esetben az államháztartás hiánya hamarosan két-háromszorosára nőhet, ezt pedig senki sem akarja. Elengedhetetlenül szükség van külföldi tőkére, viszont ehhez a külképviseletek diplomáciai tevékenységének átalakítása kell, azaz a kulturális vonalat gazdasági kapcsolatokra lehet cserélni. Az eszmecserében Glattfelder Béla a mezőgazdaság, Urbán László pedig a pénzvilág problémáiról beszélt. A hallgatóság egyes tagjai ugyanakkor elégedetlenségüknek adtak hangot, mert konkrét kérdésre konkrét válaszokat vártak. Sőt, az egyik felszólaló mesedélutánhoz hasonlította az összejövetelt. A fideszesek csitítani próbálták a kedélyeket, mondván, azonnali megoldásokat senki se várjon, türelemre, s együttműködésre van szükség. A fórum után sajtótájékoztatót tartottak. Orbán Viktor és pártja a lehetséges szövetségeseket a programok, a személyek és a kampányban kialakított viszony alapján határozzák meg. Egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy ő a Békesi László-féle pénzügypolitikát nem dicsérte, csupán tárgyalási alapnak nevezte. Elhangzott még, hogy a választásokra készülve a liberális blokk erősítését tartja alapvető fontosságúnak. A tömörülésnek négy párt a tagja: az SZDSZ, a Vállalkozók Pártja, az Agrárszövetség és természetesen a Fiatal Demokraták Szövetsége. Végül Orbán megjegyezte, hogy a kilépések — a három személyen túl — semmi komoly veszteséget nem jelentettek. ARATÓ LÁSZLÓ Orbán Viktor Jól jegyezték a Pick-et A tegnapi pénztárzáráskor valamennyi jegyzési helyen befejeződött a Pick Szeged Rt. részvényeinek jegyzése. A cég kárpólási jegyért megszerezhető papírjainak most felajánlott, utolsó privatizálható csomagját jelentősen túljegyezték az alanyi jogon kárpótoltak. A részvények kiosztásával — amire harminc napon belül sor kerül — befejeződik a Pick Rt. privatizációja. A cég alaptőkéjének 5 százaléka, plusz egy különleges szavazati jogokat biztosító részvény az ÁV Rt. tulajdonában marad. A mostani jegyzésen 227 millió forint össznévértékű törzsrészvényt ajánlottak fel, ami az alaptőke 10 százalékát teszi ki. Korábbi kárpólási jegyes jegyzéseken további 10 százalék kelt el, az ezen felüli részt pedig szintén korábban privatizálták. Bezárják a szentesi vágóhidat? (Folytatás az 1 . oldalról) dés nem történt. Akkor meg mire föl ez a szigorú előírás? — Mert elrendelték a minisztériumban, hogy csökkenteni kell a vágásokat. — Tételezzük fel, hogy nem tudnak pénzt szerezni a modernizációra. Mi lesz a kisemberekkel, akik önöknél mégiscsak hozzájuthattak a viszonylag olcsó húshoz? — Marad a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát, amely — gondolom — ellátja majd, megfelelő mennyiségben, olcsó hússal a térséget. Tulajdonképpen mi sem állunk meg, mert akkor az alapanyagot nem élő állatban vásároljuk, hanem húsban. S annak a földolgozott termékeit fogjuk értékesíteni. Maga a feldolgozó üzemünk az marad. — Ha be kell csukni a vágóhidat, akkor nyilván nem veszik meg a kistermelők állatait. — Akkor nem. — Vannak érvényes szerződések? — Nem kötöttünk, mi mindig abból éltünk, amit nem tudott átvenni a húsipar. Vagy az újabb időkben „szabad a gazda” volt a piacon: aki többet adott, az kapta a sertést. Eddig még nem küszködtünk felvásárlási gondokkal. Most aztán nem tudjuk, hová nézzünk tovább. — Király úr, mond valami megnyugtatót a kispénzűeknek? — Megnyugtató választ — sajnos — igazándiból magamnak sem tudok adni. Nem szoktam visszasírni a régi időket, de akkor nem voltak ilyen problémáink. Mert a tröszt azt mondta: ennek ennyi az ára, és annyi is lett. Ma meg egymásra licitálunk a piacon. Én azt vallom: jó, licitáljunk a tökmagra, ám ne licitáljunk a mindennapi húsra, kenyérre meg a tejre! — Ön szerint van remény, hogy mégsem kell becsukni a vágóhidat? — Optimista vagyok, és úgy gondolom, neki kell fogni a felújításhoz, még ha saját magunk csináljuk is. Amennyiben fönn akarunk maradni, ezt végrehajtjuk. BALÁZSI IRÉN Módosító vita Az Országgyűlés Költségvetési, Adó és Pénzügyi Bizottsága tegnapi ülésén döntött számos törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról, és megkezdte a személyi jövedelemadó-törvényhez benyújtott, mintegy 200 módosító indítvány megvitatását. A képviselők általános vitára alkalmasnak minősítették a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló törvény módosítását indítványozó kormányjavaslatot. Amint azt a Népjóléti Minisztérium illetékese elmondta, két jelentősebb változtatást szeretne elérni a javaslat. Egyrészt lehetővé kívánja tenni, hogy a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülőket az önkormányzatok alkalmazhassák közösségi foglalkoztatásra. Ez egyben azzal is járna, hogy aki nem kíván közreműködni, azt három hónapra kizárhatnák az ellátásból. A másik módosítás az önkormányzati intézmények vezetőire ruházná a térítési díjak megállapításának jogát. Pusztai Imre (Székkutas, V. ker. 15. sz. alatti lakos) nem először vétett a törvény ellen. A 44 éves férfit már 1982-ben elítélték hat hónapra súlyos testi sértés miatt, majd 1986- ban magánlaksértésért került a vádlottak padjára az orosházi bíróságon. Ezért egy évet kapott. Rovott múltjáról kevesen tudtak Székkutason, hiszen korábban szülővárosában, Orosházán élt. Történt augusztus 9-én, hogy a tanyáján magányosan élő korosabb asszony napszámba hívta Pusztait szénát gyűjteni. Tisztességes öszszeget ígért munkájáért. Pusztai meg is jelent a megbeszélt időpontban. Miután elvégezték a munkát, az asszony átadta neki a beígért összeget. Pusztai első útja a kocsmába vezetett, ahol viszonylag rövid idő alatt sikerült elköltenie a szénagyűjtésért kapott ezrest. Miután alaposan felöntött a garatra, visszatért az asszony tanyájára, és lefeküdt az udvaron álló fogatoskocsira. A tanya tulajdonosa éppen a boltban volt vásárolni. Amikor hazaért, és hozzá akart látni a házi teendők elvégzéséhez, színre lépett az addig szunyókáló Pusztai. Mindenáron fajtalankodásra, nemi közösülésre akarta kényszeríteni a szemérmes asszonyt. Aki természetesen tiltakozott, hallani sem akart a mámoros férfi ajánlatáról. Pusztain úrrá lett az ösztön: csuklóján ragadta áldozatát, és arra kényszerítette, hogy ... Miközben haladtak az épülethez, azt ismételgette a megszeppent aszszonynak, ha nem teszi amit megparancsol neki, felakasztja vagy felmetszi a hasát. A szobába érkezvén Pusztai a rémületbe esett asszonyt rálökte az ágyra, és bántalmazni kezdte, minek következtében az áldozat megsérült. Az erőszakkal kikényszerített szerelmi légyott másnap reggelig tartott. Addigra a vádlott valamelyest kijózanodott. Hajlott az asszony szavára, aki arra kérte, mihamarabb hagyja el a tanyáját. A vádlott ennek a kérésnek eleget tett, de mielőtt távozott, nyomatékkal hangsúlyozta, ha a sértett bárkinek szól a történtekről, felakasztja és a kertjében fogja elásni. Az eset természetesen nem maradt titokban, a sértett azonnal értesítette a rendőrséget. Pusztait őrizetbe vették, majd augusztus 12-én előzetes fogvatartásba helyezték. Bilincsbe verve érkezett a vásárhelyi városi bíróság tárgyalótermébe. A büntetőtanács, dr. Mucsy István elnökletével, a bizonyítási eljárás során egyértelműen megbizonyosodott Pusztai bűnösségéről, ezért hatévi börtönbüntetésre ítélte. Ugyanakkor hat évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős. A vádlott és védője élni kívánnak a fellebbezés jogával. E peres ügyet már fel is terjesztették a Csongrád Megyei Bírósághoz. pusztakeresztúri Napszámba hívták, akasztani akart Erőszakos szerelem, reggelig ' A délvidéki magyarságért Vox Humana A vajdasági magyarságot a balkáni háború, a szerbiai kisebbségekre, köztük a magyarokra nehezedő politikai és gazdasági nyomás, a szankciók következményei egyre súlyosabb helyzetbe sodorják. A közintézmények képtelenek alapvető funkcióik ellátására, gyógyszer- és élelmiszerhiány lépett fel, romlik a közbiztonság. A vajdasági magyarság e súlyos helyzetben elszántan küzd a megmaradásért. 1992 őszén megalakult a Vox Humana emberbaráti szolgálat, az egész délvidéki magyarságot felölelő önsegélyező szervezet, amely bírja a különböző felekezetek támogatását is. A Vox Humana 18 körzeti szervezetének célja a minimális tartalékok feltárása és a határon túlról érkező segélyek szervezett szétosztása. Segítjük azokat, akik e nehéz időkben is gyermeket vállalnak, akik egyedül nevelik gyermekeiket, s azokat, akik egyre nagyobb számban szorulnak rá az ingyenkonyhákra, az élelmiszercsomagokra, akik akkor sem tudják már megfizetni a gyógyszert és az élelmiszert, ha van. A vajdasági magyarság számára legfontosabb az anyaországos állampolgári htása. Kérjük az Ön segítségét is! Hogyan segíthet? A pénzbeli adományokat a Délvidéki Magyarságért Alapítvány folyószámlájára lehet befizetni, megjelölve, hogy az a Vox Humanának szánt céltámogatás. A folyószámla száma: 530-015054-1, Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. XII. kerületi fiókja, 1126, Budapest, Böszörményi u. 9—11; devizaszámlaszám: B — 94793, Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. XII. kerületi fiókja, Lékai J. tér 11—12. Gyógyszert, élelmiszert, gyermekek részére téli lábbelit, iskolaszereket a Vox Humana vajdasági székhelyén lehet átadni. Címe: Móltól, Tito marsall út 84. Itt telefonon érdeklődhet Nápik Gizellánál a (381-24)-861- 802 vagy 861-508 telefonszámon. Ez utóbbira telefax is küldhető. Mivel a humanitárius segélyhez is különböző engedélyek beszerzése szükséges, kérjük előzetes telefoni megkeresésüket. Segítségét köszönjük! DANYI LÁSZLÓ r. k. plébános, a Vox Humana elnöke Rácáfolt? Értékelésekkel vegyített ismertetőt adott tegnap szokásos heti sajtóértekezletén Jeszenszky Géza székelyföldi látogatásáról Mircea Geoana, a román külügyminisztérium szóvivője. Elmondta: A szoboravatáson mondott beszédében Jeszenszky Géza megjegyezte, hogy ilyen esemény elképzelhetetlen lett volna öt évvel ezelőtt. Mircea Geoana kijelentette: Értékeljük, hogy azokra, akik azt állítják, hogy 1989 decembere után semmi sem változott Romániában, beleértve a nemzeti kisebbségek iránti magatartást is, ismét rácáfolt mind maga a kézdivásárhelyi ünnepség megszervezése, mind pedig a magyar vendég által kifejtett értékelés. Jeszenszky Géza megerősítette továbbá Magyarország álláspontját Románia európa tanácsi felvétele alkalmából. A maga tényleges értékének megfelelően értékelve azt a tényt, hogy Magyarország nem gátolta meg Románia belépését az Európa Tanácsba, a román külügyminisztérium ez alkalommal is nyilvánvalóvá akarja tenni, hogy Románia és Magyarország érdekében az áll, hogy együtt integrálódjanak az európai és euroatlanti struktúrákba és nem az, hogy egymás ellen lépjenek fel — mondta a bukaesti szóvivő. 1993. nOV. n., csütörtök DÉLVILÁG