Reggeli Délvilág, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-01 / 26. szám
GÁZROBBANÁS CSONGRÁDON. Bökény városrészben vasárnap, a Rassio utca sarkán, Nagy Sándorné vállalkozó virágkereskedésében robbant fel két gázpalack. A jelzés 8 óra 36 perckor érkezett a városi tűzoltóságra, a helyi tűzoltók két perc múlva már a helyszínen voltak. A tűzoltóságtól kapott tájékoztatás szerint a szerencsétlenséget egy selejtes gázpalack okozta. Az üzletben ugyanis gázpalackból üzemeltették a konvektort. A tulajdonos éppen palackcseréhez készült, amikor észrevette, hogy az elzáró csavaron többet kell húzni a szokásosnál. A következő pillanatban már repült a palack felső része, a gáz belobbant. Utána három palackból is elkezdett szivárogni a gáz, egy gázpalack pedig szintén felrobbant. Bonyolította a helyzetet az, hogy közös tető alatt lévő ikerépítményről volt szó, így a mentés nagy gyorsaságot igényelt a tűzoltóktól. Ennek köszönhetően az egyik faház, az ikerépület fele ép maradt, míg a virágüzlet teljesen leégett. Az anyagi kár megközelíti a 2 millió forintot. Szerencse a szerencsétlenségben, egyben csoda is, hogy személyi sérülés nem történt. (lovas) Nincs unalom a vásárhelyi tanyában, írásunk a 3. oldalon A Lilát nem kell esztergálni. Cikkünk a 3. oldalon 1994/26. február 1., kedd Araly 60 Ft Január utolsó napjának hideg reggele. Prémes kabátokba menekülő szegediek fejüket lehajtva, járdát bámulva sietnek a metszően hideg szélben. Szótlanul. Aztán a Belvárosban kavargó tömegből kiválik egy asszony, és celofánba csomagolt virágcsokorral kezében hajt fejet egy vasajtóval elzárt portál előtt. Majd a virágokat hatalmas befőttes üvegbe gyömöszöli. Sok száz virág mellé. Szegfűk, gerberák, rózsák... - Mint egy ravatal - suttogja mellettem egy hang, de nem tudom megfejteni, ki is szólhatott a tömegből. Hiszen itt hirtelen sietősre vált mindenki dolga. Mert a „ravatal” olyan gyilkosságra emlékezteti, amilyenre még soha nem volt példa Szegeden. A virágokkal borított portál ugyanis nem más, mint az a cukrászda, amely Szeged híres szülöttének, Dugonics Andrásnak szobrára néz, s amelyet jó egy héttel ezelőtt még a híres cukrászfamília, a Z. Nagy család Bálint nevű fia vezetett. — Nem nyit ez ki többet? — fordul hozzám tétován egy öreg mamácska. Majd mint aki megijed saját kérdésétől, már siet is a többiek után. S miközben én is azt fontolgatom, merre is tovább, egy testes úr rám dördül: — Maga is rendőr? Akkor meg minek áll itt? Miért nem a gyilkost üldözi? Időm sincs megkérdezni, honnan is a félreértés, miért is fröcsög gyűlölete, mikorra az úr már el is tűnt a forgatagba!^ De miért épp őt kérdezzed piszen Szegeden a Z. Nagy-gyilkosság óta nem is annyira a gyűlölet, mint inkább a félelem veri bilincsbe a várost. Mert a Tisza-parti polgárok most már úgy érzik, hogy ez a valaha oly békés, inkább már unalmasnak elkeresztelt település lett a bűn magyar fővárosa. És hitükhöz sorolják a tényeket is. Mert itt működik a szeszcsempész maffiák központja, itt buktak le az olajmaffia első képviselői, ide utazik az, aki netán a szerbiai fegyvercsempészektől szeretne pisztolyhoz, puskához jutni. Szegeden leplezték le az illegális fegyvergyárakat, itt buktak meg a gyerekcsempészek. És itt nem bírnak a valutázó, dollárpörgető legények népes tömegével, akik már nemcsak a Belvárost uralják, hanem hatalmukba vették Szeged „gyomrát”, a Maros téri piacot is. (Folytatás a 3. oldalon) Szegedre költözött a félelem Maroster Gyurinak jutott eszébe Makói állásvadászok - Tulajdonképpen mi ez az Állás-Pont? - Az ötlet tavaly májusban valósult meg először Szegeden, októberben Hódmezővásárhelyen, most pedig Makón. Ez egy olyan szervezet, ami össze akarja fogni egyrészt az állás nélküli fiatalokat, másrészt azokat az embereket, akik bármilyen módon segíteni tudnak nekik. Egyelőre Csongrád megyében vannak csak területi tagozataink, de célunk az, hogy a Dunától keletre minél több helyen legyenek. - Kinek jutott eszébe létrehozni a makói tagozatot? - Maroster Gyurinak, aki kapcsolatban van a szegedi központtal. A szegedi kapcsolat nagyon fontos, az ottaniak rendelkeznek a legtöbb tapasztalattal, és nagyon sok segítséget nyújtanak nekünk. Milyen módon képzelitek el a klub működését? Akció! Akció! Akció! Szezon végi kiárusítás! PVC-padló már 390 Ft/m* I 2 * * * * * * * *-től Tapéta 198 Ft/tek-től Habtapéta 540 Ft helyett 440 Ft/tek.-től SZENTES Kossuth és József A. u. sarok. - Az állást kereső, munkára váró fiataloknak sokféle programot kínálunk. Lesz állásbörze, ahol a munkaadókkal közvetlenül lehet találkozni, tárgyalni. Átképzési és képzési lehetőségeket is biztosítunk. Akik nálunk jelentkeznek, bekapcsolódhatnak a már működő szegedi és vásárhelyi programokba - ez esetben 75%-os utazási kedvezményt kapnak a Volántól a tanfolyamok látogatásához -, de saját tanfolyamaink is lesznek. A kör folyamatosan bővül, de máris lehet jelentkezni számítástechnikai, angolnyelv-, gépírás- és biztosításiügynök-képző tanfolyamainkra. Az angolul tanulók egyúttal gyermekgondozói képzést is kaphatnak, és a szervezet segítségével angliai családokhoz kerülhetnek. - A munkát kereső fiatalok gyakran lelki problémákkal is küzdenek. - Sokan attól, hogy nincs munkájuk, visszahúzódóvá válnak, begubóznak, mert feleslegesnek érzik magukat. Ezt az érzést közösségi rendezvényekkel igyekszünk feloldani. A terveink között szerepel klubjellegű öntevékeny körök indítása, önismereti foglalkozások megszervezése, a művészeti tevékenységet folytató fiatalok ösztönzése, támogatása. Úgy gondoljuk, ha valami értelmes tevékenységet adunk ezeknek az embereknek, már megnyug(Folytatás a 3. oldalon) Napjaink cseppet sem szívbenOTjelensége a smunkanélküliség. Minden korosztályt egyformán sújt, de akiket talán a legtragikusabban érint, azok a fiatalok. Rosszabb ament, mint hogy valaki a pályát, a nagybetűsnek hitt életet az utcán kezdje - elképzelni sem lehet. Persze akadnak olyan fiatalok is, akik nem elégszenek meg a siránkozással, az önsajnálattal. A hír rövid: Makón is megnyílt az Állás-Pont Klub, az Állásteremtő Fiatalok Öntevékeny Ligájának helyi alközpontja. Ami az információ mögött van, arról Vékony Évával, a klub titkárával beszélgettem. Január 31-étől, hétfőtől TÉLI VÁSÁR 40% árengedménnyel férfi-, női és gyermekpulóverek, cipők, csizmák, ingek, zoknik, pizsamák, hálóingek, kabátok stb... . széles választékban kaphatók. János téri Áruház, Vásárhely. ________ családja évtizedek óta IV. fegyverrel szolgált, már a nagyapja is katonatiszt volt, apja is, S kiugrott a sorból, mert rendőrnek állt. Az alföldi kisvárosban hivatásos rendőrtiszt volt, a közbmtényesek ellen küzdött. Nem nősült meg, mert mint mondja, avval az életmóddal azt nem lehet összeegyeztetni, hogy az embert otthon időre várják. Még a 80-as évek közepén kizárták a pártból, mert túl komolyan állottak át sokan, varázsütésre, támadhatatlanul, az elsők között az új rendszerhez. Ezt nem bírta a gyomra, mondja még mindig nem egykedvűen, feszülten, alig féken tartott indulatokkal. Mégis, miért veszi ennyire a szívére? Mert én ilyen vagyok, nem is tudok már másmilyen lenni, foglalkoztat mások sorsa is. Most viszont jó helyen vagyok, többet tudok segíteni az embereken, mint korábban - teszi Szélárnyékban vette a hazai barnabőrűek jogegyenlőségét. Erről dolgozatot is írt akkoriban, erre következett a retorzió. Kérdem, akkor hogy maradhatott bent a Yardon? Szocialista összeköttetésem volt, mondja. Azután jött a rendszerváltozás, és R. rövid úton kikerült az állományból. Most, ahogy ő mondja, a helyi bolondokházában szolgál, mint ápoló. Időnként azonban őt magát is kezelik egy hasonló profilú osztályon. Mély depresszióba zuhant a közelmúltban is. Kérdem a magyarázatot, mert nem értem a sorsát, hiszen kizárták a pártból, nem politikaiakkal foglalkozott, hivatásos kopó volt, mi akkor a baj? Vele semmi, hanem amit látott Mit látott? Hát azt, hogy hozzá magyarázatul. Lehetséges, bár ezt kívülről oly nehéz megítélni, fogadjuk hát el megnyugvásul. Hanem az ár, nem sok ez az ár, nem magas? Kérdem, vajon miért nem mehet vissza, hiszen ő végül is ízigvérig fegyveres szolgálatra termett? Nem, már nem lehet, mert ő nem tudná elképzelni a következő rendszerváltozást, az újabb pálfordulást, nyögi ki nagy erőfeszítéssel. Nem értem. Hát az újabb hamis esküket, mondja, de ekkor már reszket a felindultságtól. Ilyés Gyula használta a szót: szélárnyékban éltünk. Csakugyan. De lesz-e erőnk változni? És tovább? Mit bírunk ki lelkileg?