Reggeli Délvilág, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-01 / 26. szám

Mától három rendelet védik a fogyasztókat Három miniszteri rendelet lép életbe február 1 -jével a bel­kereskedelemmel kapcsolat­ban. Az egyik az egyes belke­reskedelmi tevékenységek gya­korlásáról, a második a szak­­képesítésről szól, a harmadik pedig az üzletek működését szabályozza. A kereskedelmi tevékenység gyakorlásáról szóló 1989-es rendelet módosításának lénye­ge: a működéshez a kereske­dőknek állandó telephellyel, üzlethelyiséggel, szakképesí­téssel kell rendelkeznie. A ren­delet emellett részletesen is sza­bályozza a feltételeket; esze­rint például a nemesfém, ék­szer és díszműáru forgalmazá­sához büntetlen előélet szük­ségeltetik, továbbá az, hogy a kérelmezőnek ne legyen adó­tartozása. A dohányáruk, a sze­szes italok forgalmazásához a termékek tárolásához alkalmas raktár és a jövedéki törvény­ben meghatározott engedély kell. A közraktári tevékenység gyakorlásához legalább 50 mil­lió forint vagyoni biztosíték el­helyezése az előírás az e célra nyitott bankszámlán. A cso­magküldő kereskedő ezentúl köteles katalógusában azono­sítható módon megnevezni ma­gát, feltüntetni székhelyét, üz­letének címét, továbbá tevé­kenységének folytatására ka­pott nyilvántartási számot. A szakképesítési bizonyít­ványt az ékszerkereskedőktől, az óra- és ékszerkereskedelem eladóitól, a tüzelő- és építőanyag-kereskedőktől, va­lamint a közraktári tevékeny­séget folytatóktól követelik meg. A közraktári tevékeny­ségnél felsőfokú iskolai vég­zettséget ír elő a miniszteri ren­delet, miután e tevékenység ko­moly pénzügyi műveleteikkel jár. Az üzlet megnyitásáról szó­ló bejelentéshez — az új sza­bályozás szerint—csatolni kell a szakhatósági — közegész­ségügyi, rendészeti, tűzrendé­szet , állategészségügyi—hoz­zájárulást. Ugyanez a rende­letmódosítás intézkedik arról, hogy kereskedelmi tevékeny­séget csak üzletben, illetve vá­sáron és piacon lehet folytatni. A j­ogszabály lehetőséget ad ar­ra, hogy közterületen megha­tározott tennéket, például új­ságot, képeslapot, virágot, lég­gömböt, főtt és pattogatott ku­koricát, zöldséget és gyümöl­csöt, tökmagot és napraforgót és például óvszert lehet értéke­síteni. Schagrin Tamás, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára tegnap az MTI kérdésére elmondta: a szi­gorító rendelkezések célja a jogszerűen működő kereske­dőknek és a költségvetésnek egyaránt jelentős kárt okozó illegális kereskedelem vissza­szorítása. A rendelet alapján a jövőben az illetékes hatóságok hatékonyabban léphetnek fel a kereskedők üzletei elé kitele­pülő, sok esetben hasonló ter­mékeket értékesítő zugkeres­kedők ellen. Azt, hogy a cso­magküldő kereskedőknek be­jelentett és nyilvántartott üz­lettel kell rendelkezniük, a fo­gyasztók védelme indokolta. A helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy a tárca szak­emberei most készítik elő a pi­acokat szabályozó rendelete­ket. Zsirinovszkij Belgrádban vonják ki a csapatokat Ha légitámadást hajtanak végre a boszniai szerb városok ellen, az hadüzenet Oroszország számára—jelentette ki belgrádi sajtóértekez­letén Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz Liberális Demokrata Párt elnöke, aki vasárnap kezdte meg több napos szerbiai látogatását. Sok száz fős lelkes hallgatóság gyűlt össze sajtóértekezletén. A mondanivaló, amit Zsirinovszkij kifejtett, belgrádi közönsége számára nagyon szívhez szóló volt: az ENSZ vonja ki csapatait Boszniából, hagyja, hogy a népek maguk döntsék el sorsukat. Orosz­ország békeszerető ország, de Szerbia oldalán van, s ha hívják, segít s elküldi csapatait. Az orosz nacionalista vezető kifejtette még, hogy jobb lenne, ha a nyugati országok saját ügyeikkel foglalkoznának. Oroszország most újjászületőben van, vége a visszavonulásnak. Oroszország sosem támadott, mindig csak védekezett, védelmezte Európát a tatároktól, a franciáktól, a németektől. A franciák mind a mai napig nem heverték ki oroszországi vereségüket, a török biroda­lom pedig összeomlott. A Szerbia elleni szankciókat fel kell oldani, ezt fogja kérni minden tárgyalópartnerétől, és sürgetni fogja az orosz kormányt is, hogy ilyen értelemben foglaljon állást. Amikor megkérdezték, milyen választ adhat Moszkva egy eset­leges NATO-légicsapásra Boszniában,Zsirinovszkij kijelentette,hogy arra egy új orosz kormány ad majd választ, nagyon hatékonyan. Kijelentette, hogy nem nyugszik, amíg Kozirevet le nem váltják a külügyminiszteri tisztségből. Első pillanattól fogva nem tetszett neki, amit az orosz külügyminiszter tett, s főként az nem, ami a balkáni politikát érinti. Demirel elnökkel egyetértettek abban, hogy a magyar—török po­litikai, gazdasági és kulturális kap­csolatok bővítése egyes területe­ken hozzájárulhat Magyarország integrációjának előrehaladásához is. Konkrétan felmerült, hogy Tö­rökország is támogatja Magyaror­szág tagságát az OECD-ben, és lehetséges az együttműködés a „Partnerség a békéért” program keretében is. Göncz Árpád megerősítette Demirel elnök Magyarországra szóló meghívását, amelyre még az idén a Nagy Szulejmán-kiállí­­táshoz kapcsoldóan sor kerülhet. A két elnök megvitatta a volt Ju­goszlávia területén, így Bosznia- Hercegovinában kialakult helyze­tet. Göncz Árpád hangsúlyozta, hogy szükség van a rendezésre azért is, hogy a Magyarországra érkezett menekültek visszatérhes­senek hazájukba. Demirel elnök kifejezte Törökország készségét arra, hogy a konfliktus megoldá­sára irányuló minden erőfeszítés­ben részt vegyen. Emellett hang­súlyozta, hogy meg kell akadá­lyozni a konfliktus esetleges to­vábbterjedését Koszovóba, a Szan­dzsákba, Macedóniába vagy a Vaj­daságba. Jasszer Arafattal, a PFSZ elnö­kével megvitatták a közel-keleti békefolyamat alakulását és a kö­zeljövő kilátásait. Arafat bízik ab­ban, hogy a Davosban folytatott tárgyalásai alapján is mielőbb si­kerül megállapodásra jutni, ami azért is fontos, mert minden kése­delem csökkenti a békefolyamat hitelét. A megbeszélésen áttekin­tették a magyar—palesztin kap­csolatokat is, és szó esett az újjáépítés programjáról is. Mind­ezeket a kérdéseket megvitatják majd Arafat magyarországi láto­gatásán. Az erre szóló meghívást Göncz Árpád szóban is megerősí­tette. Birkavs lett miniszterelnök je­lezte Göncz Árpádnak, hogy szo­rosabb együttműködésre töreked­nek a visegrádi országokkal, így hazánkkal is. Ezzel összefüggés­ben új lett a magyar megállapo­dások megkötését szorgalmazta, főleg gazdasági és jogi területen. Lettországról szólva a miniszter­­elnök az ország első számú priori­tásának a biztonság kérdését ne­vezte. Göncz Árpád üdvözölte a magyar—lett kapcsolatok bővíté­sére irányuló törekvést és meg­erősítette, hogy Magyarország kész erre az együttműködésre, és támogatja Lettország közeledését európai integrációs szervezetek­hez. Jean-Claude Paye-től, az OECD főtitkárától Göncz Árpád kérte a teljes tagságra irányuló magyar törekvés támogatását, hogy­ mi­­előbb megszülethessen a tagsági tárgyalásokat elindító politikai döntés. Paye igen pozitívan értékelte az eddigiekben Magyarország és az OECD számos bizottsága között kialakult együttműködést, jelezte, hogy a szervezetben megkezdő­dött a gondolkodási folyamat több ország, így Mexikó, Korea és a közép-európai országok felvéte­léről. A főtitkár véleménye szerint Magyarország az eddigi sikeres együttműködéssel jól előkészítet­te a talajt a továbblépéshez. Jacques de Larosiere-rel, az EBRD elnökével Göncz Árpád Ká­dár Béla miniszter társaságában áttekintette az EBRD által a ma­gyar gazdasági átalakuláshoz, pri­vatizációhoz, a magánszektor fej­lődéséhez és az infrastruktúra kié­pítéséhez nyújtott támogatást, amely eddig közel 200 millió ECU konkrét támogatást, s mintegy 700 millió ECU támogatási kötelezett­séget jelentett. Szintén áttekintet­tek néhány olyan területet, ame­lyen az EBRD további támogatást nyújthat Magyarországnak, külö­nös tekintettel a bankszektorra és a nagyvállalati privatizációra. Göncz Árpád találkozói Davosban Előkészített talaj Göncz Árpád köztársasági elnök, aki a Világgazdasági Fó­rum és a Világművészeti Fórum munkájában vesz részt a svájci Davosban, találkozott Süleyman Demirel török köztársasági el­nökkel , Jasszer Arafattal, a PFSZ elnökével, Valdis Birkavi lett miniszterelnökkel, Jean-Claude Paye-jel, az OECD főtitkárával, és Jacques de Larosiere-rel, az EBRD elnökével. nagyvilág Német nagykövet Szegeden Túl a pusztaromantikán * 12 A Magyarországi Németek Csongrád Megyei Egyesülete meghívására tegnap Szegedre lá­togatott Otto-Raban Heinichen, a Német Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete és ke­reskedelmi tanácsosa. Délelőtt Ványai Évával, váro­sunk alpolgármester asszonyával írt alá dr. Kaltenbach Jenő, a helyi egyesület elnöke egy együttmű­ködési megállapodást, amely sze­rint a civilizált nemzeti és helyi közéleti, politikai elvek megvaló­sításához kívánnak hozzájárulni, valamint Szeged demokratikus ha­gyományait és lehetőségeit sze­retnék kiteljesíteni. Nagy szavak­kal élve mondhatnánk azt is, hogy történelmi jelentőségű volt ez az esemény, hiszen ez az első ilyen típusú szerződés. Heinichen úr dél­után a Szegedi Akadémiai Bizott­ság székházának dísztermében közvetlen hangulatú gazdasági fó­rumon vett részt. Elmondta, hogy 12 éve az európai politikával fog­lalkozik, és négy hónapja saját ké­résére jött át Franciaországból ha­zánkba. Németországban még a Piroschka féle romantika dominál, ő azonban az elmúlt hónapok alatt személyesen is megtapasztalta, hogy Magyarország nem lobogó gatyás csikósokból és csípős gu­lyásból áll. Látja, hogy az elmúlt 40 év elmaradását négy év alatt képtelenség volt behozni, ám min­den segítséget szeretne megadni ahhoz, hogy Kelet-Európa orszá­gai, elsősorban hazánk, sikeresen csatlakozhasson a nyugathoz. Má­tól, tehát február elsejétől az Eu­rópai Gazdasági Közösség társult tagjai vagyunk hivatalosan, ám még rengeteg a teendőnk, míg ren­des tagokká válhatunk. Heinichen úr szerint olyan gazdasági struk­túrát alakítottunk ki, amely meg­könnyíti csatlakozásunkat az Eu­rópai Közösséghez. Nagyon fon­tosak a bilaterális, tehát kétoldalú kapcsolatok a gazdaság mellett a tudományos és a kulturális élet­ben is. A német nagykövet speci­ális feladata Magyarországon a né­met kisebbség sorsának figyelem­mel kísérése. Néhány hónapos ta­pasztalata az, hogy hazánkban máshol nem észlelt kulturális egy­ség valósult meg, ezért Németor­szág megkülönböztetett figyelmet fordít Magyarországra. A délutáni órákban az NSZK nagykövete a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola német tanszé­kén tett látogatást, este pedig a régió vállalkozóival és gazdasági szakembereivel találkozott üzleti vacsoraesten. M. V. Mindszenten vita nélkül Elfogadták a költségvetést Az idei év első közgyűlésén Mindszent Város Képviselő­testülete — Bereczki András polgármester előterjesztése alapj­án—különösebb vita nél­kül fogadtak az önkormányzat 1994. évi költségvetéséről, an­nak végrehajtásáról és a költ­ségvetési gazdálkodás szabá­lyairól alkotott rendeletet. A közgyűlés 248 millió 211 ezer 309 forintban határozta meg az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szer­vek működésével, ingatlanai fel­újításával, a kizárólag képvise­lő-testület által finanszírozott beruházásokkal, továbbá egyéb feladatokkal összefüggő kiadá­sok összegét. A közalkalmazot­tak jogállásáról szóló törvény értelmében a központi költség­­vetési hozzájárulás arányának megfelelő 50 százalékot az ön­­kormányzat az OTP és Keres­kedelmi Bank Rt.-től felvett hi­tellel finanszírozza, melynek ka­matát az állam fizeti. A lakásépítés­ és vásárlás he­lyi támogatásáról szóló rende­letet is elfogadták a fiatal város önkormányzati képviselői. A tá­mogatás formái: kamatmentes kölcsön, vissza nem térítendő támogatás, illetve a két támoga­tási forma indokolt esetben együttesen is alkalmazható. Gyermektelen család esetében a kamatmentes kölcsön össze­ge nem haladhatja meg a 180 ezer, a vissza nem térítendő tá­mogatás a 120 ezer forintot, együttes alkalmazásuk során pe­dig 250 ezer forintig terjedhet az összeg. Gyermekes család — legfeljebb három gyermek figyelembevételével — gyer­mekenként maximum 40 ezer forint kamatmentes kölcsön, az együttes alkalmazás esetén gyermekenként 50 ezer forint plusztámogatásban részesülhet. A közgyűlés döntött a Mind­szent Városért kitüntetés alapí­tásáról is (adományozása éven­te október 1 -jén, a várossá nyil­vánítás napján), s szóba került a május 1-jei hatállyal létesíten­dő falugazdász-hálózat. Az el­képzelések szerint Mindszent Szegvár vagy Mártély község­gel képezne közösen falugazdái körzetet. ____________________(d.i.) | Jeszenszky Kárpá­talján Segélyt adtunk Harmadízben adott otthont Kárpátalja Anatolij Zlenko ukrán és Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter találkozásának. A hétfőire, melynek Ungvár volt a színhelye, tulajdonképpen egy természeti csapás, a Kárpátalja több mint 150 települését sújtó árvíz adott okot. Jeszenszky Géza adta át Kárpátalja lakosságának a magyar kormány 20 millió forint értékű segélyszállítmányát, mely a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jóvoltából megkétszereződött. A 14 kamionban elhelyezett szállítmány — mint azt Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke elmondta : gyógyszert és 4— 5 fős családok, két-három hetes ellátására elegendő élelmiszercsomago­kat tartalmaz. Jeszenszky Gézától a szállítmányt ukrán kollégája, Anatolij Zlenko vette át, és mondott köszönetet a kárpátaljaiak nevében is a segítségért. A két külügyminiszter több mint egyórás megbeszélést is tartott, amelyen a megye vezetői — Durko János, a megyei tanács elnökhelyet­tese és Szerhij Usztics, a megyei állami közigazgatás elnökhelyettese, valamint — az ukrán küldöttség tagjaként — Födő Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke is részt vett. A tárgyaláson — mint azt Jeszenszky Géza az ezt követő sajtótájé­koztatón elmondta — megvitatták a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, mindenekelőtt azokat a lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai minél élénkebbek legyenek, az állam­polgárok minél könnyebben, akadálytalanul utazhassanak egymás or­szágába, a határátkelők helyzete tartósan megoldást nyerjen, és könnyít­sék a személy- és teherforgalmat. Sok szó esett a tárgyaláson a kárpátaljai magyarság helyzetéről, az erről korábban folytatott tárgyalásokból, egyezményekből fakadó lépések szükségességéről. ­ DÉLVILÁG

Next