Reggeli Délvilág, 1994. március (5. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-03 / 52. szám

Fidesz Ha unják a banánt, szavazzanak a narancsra Az országos kampánynyitást megelőzően a Fiatal Demokra­ták Szövetségének vezérkarit minden megyébe ellátogat, je­lölteket és programokat ismer­tetni. A gyűléseken vezető po­litikusaikból álló ötösfogat mu­tatkozik be, melynek tagjai: Orbán Viktor pártelnök, Deutsch Tamás alelnök, Pokorni Zoltán az oktatási, Urbán László, a gazdasági ka­binet vezetője, valamint Szájer József, az országos választ­mány elnöke. A kedd esti sze­gedi nagygyűlést megelőzően Orbán Viktor sajtótájékoztatót tartott Körmendy-Ékes Judit szóvivő kíséretében. Az elnök elmondta, szimbolikus értékű, hogy a helyi kampánynyitókat az országos előtt tartják. Egy kérdésre válaszolva kifejtette, hogy „a kampányláz kezd elha­talmasodni, mindenki megőrült egy kicsit, és összevissza be­szél”. Ehhez a jelenséghez tar­tozik, hogy olyan ígérvényeket osztogatnak a pártok, melyek­nek nincs közgazdasági alapja. Lapunk kérdésére — mely a Gyulay Endre megyés püspök­kel, valamint Lippai Pál pol­gármesterrel folytatott tárgya­lásra vonatkoztak — az a válasz érkezett, hogy mindenhol a ne­hézségekről, gondokról érdek­lődött a pártelnök. Megnyug­­tatta az a hír, hogy Szegedet nem fenyegeti az eladósodás veszélye, hitelekből pedig hosszú távú beruházásokra is sor kerülhet. A Tisza Szálló koncertter­mében megtartott nagygyűlé­sen először a Csongrád megyé­ben induló egyéni képviselője­lölteket mutatták be. (A jelöl­tekről lapunkban már koráb­ban hírt adtunk.) Ezután Nófrádi Zoltán megyei pártel­nök szólt a hallgatósághoz, s többek között kifejtette, hogy a jobbról és balról érkező táma­dások a centrumban jelölik ki a Fideszt. Szájer József külpolitikai előadásában három fontos té­makört említett. A menekült­­politikáról elmondta: megfe­lelő feltételeket kell biztosítani a menekültek elhelyezésére, ügyelve arra, nehogy túllépjük a lakosság tűrőképességét. A Fidesz külpolitikusa szükséges­nek tartja a határőrizet szigorí­tását is. Szó esett a Jugoszláviá­val szembeni embargóról, mely hazánknak egyévi külföldi tő­kebefektetéssel egyenlő kárt okozott, sőt, a közvetett hátrá­nyok ennél sokkal súlyosabbak , de a szigorításokat termé­szetesen be kell tartanunk. Ma­gyarország biztonsági problé­máinak teljes megoldását Szá­jer József a NATO-hoz való mielőbbi csatlakozásban látja, mivel a békepartnerség „gyen­gébb megoldás”. A következő kormánynak az európai integ­ráció teljes jogú tagságát kell célként kitűzni — zárta felszó­lalását Szájer József. Pokorni Zoltán következett ezután, aki oktatási kérdések­ről beszélt. Komoly problémá­nak ítélte, hogy a munkanélkü­liek között mintegy 200 ezer a pályakezdő fiatal. Ezen egy­részt enyhíteni szükséges, vala­mint meg kell akadályozni az újratermelődést. Pokorni sze­rint a középfokú képzést felfelé kell szélesíteni, jóllehet ha­zánkban éppen ellentétes ten­dencia tapasztalható. „Lefejezik a nyolcosztályos ál­talános iskolát” — fogalmazott a szakértő, így a gyermek pá­lyaválasztását a szülő szociális helyzete határozza majd meg. Ez pedig azt eredményezi, hogy külön nevelődnek a sze­gény és gazdag rétegek gyer­mekei, s ez — esélyegyenlőség híján — zártabb, tagoltabb, kasztos társadalmat jelent. A megoldást abban látja Pokorni Zoltán, hogy a felsőfokot tö­megessé, tagoltabbá kell tenni, s be kell vezetni az alapfelsőfok intézményét; ez biztosítaná a felemelkedést, az elitképzés bázisát. Végül a párt elnökének álta­lános politikai helyzetértékelé­sét hallgatta meg a publikum. Orbán Viktor elöljáróban ki­emelte, hogy négy évvel ezelőtt a fiatalok elvi lehetőséget kap­tak a döntshozatalban való részvételre, azonban nem sike­rült a kellő mértékű befolyáso­lás, a Parlament döntéseit a rövid távú megoldások jelle­mezték. „Jó volt ellenzékben lenni — mondta Orbán —, de ideje lenne kormányozni”. A demokrácia bajban van Ma­gyarországon — fűzte tovább a szót —, mert a polgárok nem bíznak benne. Nem bizonyoso­dott ugyanis be számukra, hogy ez a rendszer jobb, mint a kom­munizmus. Orbán szükséges­nek tartotta megjegyezni, hogy a fentieket a baloldalnak nincs erkölcsi alapja kimondani, mint ahogy az elmúlt négy évet sem kérhetik számon. A vá­lasztásoknak külpolitikai tétje is van, hiszen a következő négy évben dől el, hogy kompország maradunk-e, vagy lehorgony­­zunk Európa nyugati peremén. Orbán Viktor azzal vádolta a jelenlegi kormányzatot, hogy a fiatalok jövőjének felélését folytatják. Végül felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy „ha unják a banánt, szavazza­nak a narancsra!” Az első néhány kérdés az oktatáspolitikával volt kapcso­latos. Pokorni Zoltán a terve­zett tandíjról elmondta, hogy szükség van rá, motivációs ha­tása miatt. A tandíj mértékét azonban nem az intézmények finanszírozási hiányának kell meghatároznia. Urbán László gazdasági fejtegetésében el­mondta, hogy gazdaságuk rosz­­szabb helyzetben van, mint le­hetne. Jövőfelélés folyik a pri­vatizáció során, melynek egyik alfaja a kárpótlás. Egy idősebb úr indulatosan ostorozta a volt rendszer „szennyeit”, akiket „nem szabad a nemzet színe elé engedni”. Orbán szerencsés­nek tarja generációját, hogy nem élték át a kommunizmus összes rémtettét, de értik a problémát. Ezért is támogatják a kormány III/III-as törvény­­tervezetét. Végül politikai meggyőződését kifejtve azt mondta, a Fideszből felelősen most nem távozhat senki, mert az az induló lehetőségek előli megfutamodást jelentené. ARATÓ LÁSZLÓ Az alelnök, Deutsch Tamás és az elnök, Orbán Viktor G. Nagyné dr. Maczó Ágnes tegnap mint a Független Kis­gazda Földmunkás és Polgári Párt országos kampányfőnöke mutatta be Szegeden pártjának Csongrád megyei képviselője­löltjeit. Elöljáróban elmondta, hogy a kisgzdapárt nem alko­tott új programot az idei válasz­tásokra, mert a régi tökélete­sen megfelel 1994-ben is. Har­minc pontban foglalták össze röplapjukon a kisgazda nép­párt programját, hogy alátá­masszák már meglévő részletes régi társadalompolitikai elkép­zeléseiket. A kisgazdapárt a magyar nép pártja — mondta Maczó Ág­nes. Nem jobb- vagy balolda­lon áll, hanem a nép oldalán, azzal a szűk oligarchiával szem­ben, amely nem az egész ország jobbulásáért dolgozik. Válasz­tási programjuk legelső pontja: soha többet népnyúzó politikát! Legfontosabbnak a választási ígéretek megtartására szolgáló garanciákat tartják. A kisgaz­dapárt szerint bárki kerül hata­lomra, be kell vezetni a vissza­hívhatóságot. Sokan ezt kom­munista csökevénynek tartják, de nem az, hiszen már Kossuth Lajos is megfogalmazta alkot­mánytervezetében, hogy visz­­szahívás nélkül nincs demokrá­cia, csak uralom. Hasonlóan fontosnak tartják, hogy a nép közvetlenül válassza meg a köztársasági elnököt és a pol­gármestereket. Erre szerintük azért van szükség, mert sérti a népjogot, ha nem választhatja meg országa, illetve lakóhelye első számú vezetőjét. Egyetlen pártnak sincs joga erre, csak a népnek. A kisgazdapárt hata­lomra kerülése esetén új alkot­mányt készít, új államháztar­tási törvényt és új költségvetési rendszert dolgoznak ki. A je­lenlegi centralizált rendszerrel szemben egy alulról építkező társadalom megvalósítása a cél, hiszen csak így valósítható meg minden szinten a nép óhaja. Fölöslegessé válnak a politikai államtitkárok és a tárca nélküli miniszterek, s a minisztériumokban illetve az államigazgatásban jelentős lét­számcsökkenésre kerülhet sor. Az „Isten, haza, család” 80 éve jelszava a Független Kis­gazda Földmunkás és Polgári Pártnak. Ennek jegyében prog­ramjukban szerepel a főállású anyaság bevezetése. Nem segé­lyezés ez, hanem jog a három- és többgyermekes anyák szá­mára. Ugyanígy joguk van a fiataloknak az első munkához, illetve lakáshoz jutáshoz. A je­lenlegi parlamenti pártok közül egyedül a kisgazdák azok, akik ragaszkodnak a nők 55 éves nyugdíjkorhatárához. A jelen­legi munkanélküliség mellett fölemelése a nők halálra dol­goztatását jelenti, miközben munkaképes fiatalok segélyen élnek. Az oktatásban alulról kell megkezdeni a reformokat. Az alsófokú népoktatást kell városokban és falvakban egyenrangúan magas szintre emelni, az egyetemeket pedig kontrasztelekció nélkül nyitot­takká kell tenni. A kisgazda­­párt gazdaságpolitikai prog­ramja értelmében az iménti fel­adatok teljesíthetők. Nem biz­tos, hogy jó a magyar népnek a jól fizető adós szerep. Először meg kellene kérdezni, hogy ki és mire vette föl azt a rengeteg pénzt, valamint, hogy mire köl­tötte. A bolgárok eltöröltették államadósságuk 50 százalékát; nekünk is valami megoldáson kellene gondolkodnunk, hogy ne a hárommillió koldus orszá­gává váljunk. A Csongrád megyei képvi­selőjelöltek bemutatása utolsó állomása volt a kisgazdapárt kampány előtti felkészülésé­nek. Íme a névsor: 1. vk.: Kövér Károly tanár, 2. vk.: Molnár György író, gazdál­kodó, 3. vk.: Pancza István gazdálkodó, 4. vk.: Ozsvár Zoltán nyugdíjas mezőgazdász, 5. vk.: Udvarhelyi Gyula növényvédő üzemmérnök, 6. vk.: Kiss Sándor mezőgazda­sági teherfuvarozási vállal­kozó, 7. vk.: dr. Dán János állatorvos, M. V. FKGP Bemutatkoztak a jelöltek Dr. Maczó Ágnes (Fotó: Miskolczi Róbert) A Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Részvénytár­saság tegnap Szegeden, a Forrás Szálló különtermében közlekedési ankétot tartott, melynek az volt a célja, hogy Csongrád megye településeinek polgármestereivel megvi­tassák az autóbusz-közlekedés színvonalát és az rt. tájékoz­tatást adjon az új menetrendi időszak felkészüléséről. Tisza Volán közlekedési ankét A települések segítője Az ankéton többek között megjelent dr. Lippai Pál, Szeged város polgármestere és Balogh Imre, a megyei közgyű­lés közlekedési tanácsosa. Heintz Ferenc üzletág igazgató­­helyettes megnyitó szavai után, dr. Szeri István, a Tisza Volán vezérigazgatója adott átfogó is­mertetőt a közlekedési és szol­gáltató részvénytársaság tevé­kenységéről. — 1990-ben rendeztünk elő­ször közlekedési ankétot a tele­pülések polgármestereinek részvételével. Ez a közös együttmunkálkodásunk azóta is tart és évről évre gyümölcsö­zőbb eredményeket hoz. 1993. január 1-jétől részvénytársa­sági formában működünk. A tulajdonosi jogkört, mivel kivé­telezett vállalatról van szó, a közlekedési, hírközlési és vízü­gyi miniszter gyakorolja, hi­szen az állam ellátási felelős­séggel tartozik a helyközi és távolsági menetrendszerű köz­lekedés működtetéséért. A tár­saság a koncessziós törvénynek és a kerettörvényeknek megfe­lelően 1993. január 1-jétől tisz­tán dolgozik, a versenyszférába tartozó tevékenységeinket le kellett választanunk társasá­gokba, így a Tisza Volán, túl azon, hogy menetrend szerinti, különjárati közlekedést, autó­busz bérbeadást, javító-kar­bantartó, tehát szerviztevé­kenységet, valamint kereske­delmi és idegenforgalmi tevé­kenységet folytat, a többi szfé­rát — vagyonkezelő holding­tevékenységet is — közel 500 milliós vagyonnal 18 részvény­­társaság, kft. működteti. En­nek a társaságnak a saját va­gyona meghaladja az 1,3 milli­árd forintot és az éves árbevé­tele 1993-ban 2,1 milliárd forint volt. Ha ehhez vesszük még a többségi tulajdonú társaságok árbevételeit is, akkor az éves árbevétel 3 milliárd forinton felül van. Az anyavállalatnál 1500 ember dolgozik, a teljes vállalati érdekcsoportban 2300-an összesen. A részvény­­társaságnak 340 autóbusza van, melyek felújítására 40 milliót fordítunk az idén. Még az idén indul 5 milliárd forinttal a jármű-rekonstrukciós prog­ram, melyben mi is részt ve­szünk és szerencsés esetekben 20—22 (minimum 15) új autó­busszal számolunk. Ha már a modern technikáról beszélünk, akkor szükséges megjegyez­nem, hogy a társaság részére nagyon fontos a környezetvé­delem. Az ilyen típusú vállala­tokat ugyanis a legnagyobb környezetszennyezőnek tart­ják, ezért indirekt módon sok támadás is ér bennünket. Ezért elsősorban azokat a feladato­kat vállaljuk fel, melyekkel a belsőégésű motorok feljavítá­sával, legalább az Euro 1-es normát elérjük. Már most van két új Ikarus 244-es autóbu­szunk, amelyek az Euro 1-es normának megfelelnek. A to­vábbiakban is szeretnénk a le­hető legtöbbet költeni a kör­nyezetvédelemre, s bízunk benne, hogy 3 éves program keretében el tudjuk érni, hogy a meglévő Rába motorok he­lyett, minél több D—10-es mo­tort tudjunk beépíteni. Kísérle­tezünk még folyadékkatalizá­torok alkalmazásával is, me­lyek csökkentik a káros anyag kibocsátását, valamint az idén már 8 autóbuszunk fog üze­melni sűrített gázhajtással. Ez a Dégázzal közös programunk. Megpróbálunk még jobb kap­csolatokat kiépíteni nemcsak az önkormányzatokkal, hanem a lakossággal is. Ezért fórumo­kat rendezünk a nagyobb tele­püléseken. Szegeden a múlt év végén a Bartók Béla téren meg­nyitottuk a közönségkapcsola­tok irodáját Szabó B. János vezetésével, mely nagy sikerrel dolgozik. Az idei év forgalmi menet­rend-változásokról Mező Ist­ván üzletágigazgató adott tájé­koztatást. — Az elmúlt évben sikerült teljesítenünk vállalásunkat. 1993-ban új járatokat indítot­tunk Győrbe és Miskolcra, helyköziben több mint ötven módosítást teljesítettünk, belé­pett a Csongrád—Arad járat. Az idén a menetrend-módosí­tási kérelmeket megkaptuk az önkormányzatoktól, s lehető­ségeinkhez mérten be is építjük új menetrendünkbe. Sűrítettük nemzetközi járatainkat Aradra és Temesvárra, a csongrádi na­ponta fog közlekedni. A dél­szláv térségbe, amennyiben konszolidálódik a helyzet, visz­­szaállítjuk a Szabadka—Sze­ged közötti három pár járatun­kat, valamint megindul a Sel­­ce—Dubrovnik —Szeged kö­zötti autóbusz is. Távolsági vo­nalunkon egy új harmadik jára­tot tervezünk Pécsre, illetve Szombathelyre. A megyeszék­helyek közül csak Nyíregyhá­zára és Tatabányára nincs köz­vetlen járatunk. Új vonalat ter­vezünk Csongrádra és Békés­csabára, siófoki járatunkat pe­dig a nyáron meghosszabbítjuk Keszthelyen át Hévízig. Egy évben közel másfél millió jára­tunk van, ebből 1993-ban 821 járatunk késett és 251 maradt ki. Ez a szám évről évre csök­ken. A határra járó buszokba rádiót szereltünk, Szegeden április végére már minden jára­ton URH adó-vevő, a helyi bu­szokon CB-rádió van. A tájékoztatók után a hozzá­szólók — Liska Pál (Csanádalbert), Kocsis Ferenc (Forráskút), Ábrahám János (Tiszasziget), Hős János (Maroslele), Katona László (Mórahalom), Bata Ferenc (Öttömös), Börcsök Antal (Pusztamérges) — szinte kivé­tel nélkül dicsérték és megkö­szönték a Tisza Volán Rt. mun­káját, gyors és pontos ügyinté­zését, s legfőképp azt, hogy településük közlekedési gond­jain segítenek. Ilyen dicséret után, azt hi­szem, megérdemli a név sze­rinti felsorolást a Tisza Volán Rt. csapata, az előadókon kí­vül: Réti István, Siket István, Lázár Rózsa, Musa Antal, Torma István, Csaba István, Törköly Péter, Kónya Szilvesz­ter, Sipos István, Szente Ferenc, Szirovicza István, BAGAMÉRY LÁSZLÓ m4. mánosm­mmm . DÉLVILÁG

Next