Reggeli Délvilág, 1994. május (5. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-02 / 101. szám
Apátfalvi roma ünnep Vérpezsdítő táncot roptak (Folytatás az 1. oldalról) Talán az is hagyomány, hogy a rendezvény jó órányi késéssel kezdődött. A program két folklórcsapat, az aranyosapáti és az apátfalvi Cigány Folklór Együttes fellépésével indult. Érdekes, hogy ma már egyedül a cigányságnál őrzi eredeti funkcióját a népzene, a néptánc Magyarországon. Aki eddig nem hallott volna e kuriózumról, ezúttal saját szemével is láthatta, hiszen a nézőtéren helyet foglaló romák együtt énekeltek, mulattak a színpadon szereplőkkel. Nagy tapsot kaptak a táncosok éppúgy, mint a zenészek vagy a csinos énekesnők, és a hangulat percek alatt tetőfokára hágott. A mulatság akkor sem akart félbeszakadni, amikor kiürült a színpad: a folyosón, az ebédlőben tovább szóltak a dalok, és idősek, fiatalok együtt ropták a számomra ördöngösnek tűnő, vérpezsdítő táncokat. A fantasztikus hangulat akkor illant el, amikor a meghirdetett politikai fórum kezdődött. A deklarált szándék, nevezetesen a cigányság sorskérdéseinek megvitatása, a közös gondolkozás kevéssé valósult meg. Azon túl, hogy e rendezvény kiváló alkalmat adott a folklórcsoportok kölcsönös bemutatkozására, a cigány önkormányzat vezetőinek más céljuk is volt. Károlyi Sándor ezt így foglalta össze: — Mint ismeretes, március 6-án volt egy éve, hogy meghalt Károly Ilona, miután hármas ikreknek adott életet. Mi azóta is több karitatív szervezettel, az egyházakkal tartjuk a kapcsolatot, hogy segítsünk az árvákon. Alapítványt hoztunk létre, külön folyószámlát nyitottunk. Éppen ezért rendezvényünk hajnalba nyúlóan jótékonysági bállal zárul, előtte pedig a makói és az apátfalvi cigány vállalkozók labdarúgó-mérkőzését rendezzük meg. Mindkét helyen a teljes bevételt és az adományokat a napokban juttatjuk el az említett családhoz. — Lesz folytatás? — Mindenképpen. Évente legalább egy alkalommal szeretnénk összejönni Apátfalván. Ápolva, bemutatva a Maros partján élő cigányok gazdag hagyományait. Ebből merítve erőt, s megbecsülést magunknak. SZABÓ-MOLNÁR Csongrád Fogy a diáksereg (Folytatás az 1. oldalról) Egyes épületek műszaki állaga, az intézmények eszközellátottsága, tárgyi feltételei nem megfelelőek. Az iskolák a jelenlegi szervezeti és elhelyezési formában meglehetősen szűkös anyagi körülmények között gazdálkodnak. Ha a város megkapja a forráshiány miatti támogatást — mint hallottuk, az igényelt összeg kétharmadára számíthatnak —, abban az esetben az anyagi kondíciókban várható ♦ ugyan némi javulás, de a jelenleg érvényben lévő finanszírozási rendszerben feltétlenül szükséges egy hosszabb távú oktatási koncepció kidolgozása. A képviselő-testület megtette javaslatát a Csongrád Megyei Alkotói díj várományosaira. Egyéni díjra javasolja Galli János címzetes, nyugalmazott igazgatót és Szűcs Judit múzeumigazgató-néprajzkutatót, míg a kollektív díj odaítélésére az Alföld Néptáncegyüttest, valamint a csongrádi fúvószenekart tartják érdemben megfelelőnek. A továbbiakban még (többszöri nekifutásra ugyan) megszavazták a Szociális Ellátások Intézményének, valamint a Sághy Mihály Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetnek a tetőbeázás miatt, illetve dologi kiadásokra kért pótelőirányzatát, ám innentől döntésképtelennek bizonyult a testület. Folytatásra várhatóan május 13-án kerül sor. LOVAS J. JÓZSEF (Folytatás az 1. oldalról) Kállay Albert főispán akkor felelősségre vonta Baksa Lajos polgármestert a sajtóbotrány kipattanása miatt, dr. Szűrös Mátyás szocialista országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke pedig azt fejtegeti szombaton este a Szántó Kovács János-szobor előtt, az 1891-es agrárszocialista megmozdulás és a 100 évvel ezelőtti, Szántó Kovács János vezette felkelés intő példaként kell, hogy szolgáljon. Kérdezem tisztelettel: mire jutott száz év alatt ez a nép? Egy kislány (Bagi Noémi, a Bethlen Gábor Gimnázium III A osztályának a tanulója) elszavalja nekünk április 30-án Ady Endre A grófi szérűn című versét a demokratikus baloldal összejövetelén, dr. Ilovai Zoltán országgyűlési képviselőjelölt azon reményét fejezi ki, hogy nem kell a korábbi módszerekhez folyamodni a népnek, és csak az MSZP, az MSZOSZ és a Hód-Mezőgazda Rt. koszorúzza meg az emlékművet. A fáklyás felvonuláson több ezer ember között sem látni a hatalom jelenlegi képviselőit. Másnap már hallani őket is a fúvószenekarok, magyarnóta-énekesek, dzsesszénekes, no és a diszkó hangja mellett. A Népkert mégis szomorú. Fáj a feje a kutyul fehérbortól, az egyáltalán nem olcsó sör szagától, az országgyűlési képviselőjelöltek hangzatos ígéreteitől. A Lányi — MAKÓN meleg, kimondottan majálisra szolgáló nap volt. A hagyományoknak megfelelően a Munkáspárt idén is megkoszorúzta az Úri utcai munkásotthon falán lévő emléktáblát. Ady Endre: Grófi szérűn című versének elhangzása után Dégi Imre, a párt elnöke, országgyűlési képviselőjelölt mondott megemlékező beszédet. Hangsúlyozta: május 1. újra a régi lesz, mivel a kizsákmányolás új és a régi lett. Majd így folytatta: 2 millió ember él Magyarországon létminimum alatt, s azért mindent megpróbálnak tenni, hogy ez a szám nagyon sokkal csökkenjen. Majd a Maros-parti színpad mögé gyalog vonultak végig a megszokott úton. Sokan csatlakoztak hozzájuk, a helyszínre érve már közel 150-en voltak. Jelszavukat transzparensre függesztették, mely így hangzik: többet ésszel, mint nyugodt erővel! A Maros-parti üdülőövezet szinte zsúfolásig megtelt a délelőtt folyamán. Most is volt körhinta, vattacukor, sör, virsli és sok minden más, ami ilyenkor kell. A kisgazdapárt vendége dr. Sánta Sándor országgyűlési képviselőjelölttel a színpadon várta az érdeklődők kérdéseit. Ám alig több mint tízen éltek ezzel, és hallgatták Zsámboki Sándor kormányfőtanácsost, aki főként a mezőgazdasági vállalkozásokkal kapcsolatos témákra válaszolt. A Fidesz zászlókkal, emblémákkal — hasonlóan az SZDSZ is — kedveskedett a majális résztvevőinek. Utóbbi párt hőlégballont is a magasba emelt, amely előkészületi ceremóniáját több százan kísérték figyelemmel. Ugyanígy a művelődési központ majorett csoportját, az írisz táncklub és a Maros Táncegyüttes aprócsoportjának produkcióját. A marosi strandon Jeszenszky Géza külügyminiszter és dr. Mihály Zoltán tartott beszédet. Úgy közel 200-an hallgatták Jeszenszkyt, annak ellenére, hogy a helyi MDF közel 300 vendéget hívott ebédre. Szintén nagy érdeklődés mellett zajlott a 43-as út mentén a Renault körtúraprogram, ahol a házigazda Bugyi Pál volt. molnár -SZENTESEN vajon hánynak nincs munkája a sportpályán majálisozók közül, azt ugyan nem tudni, de az szemmel látható, nem hiányzik a jókedv. Egy társaság éppen azon derül, hogy a pici kutya ugatja a nagyot. Amott a pónilovak köröznek kocsideréknyi gyerkőccel. A Vöröskereszt sátránál is nagy a tolongás. Rözgés lányok sorsjegyet árulnak. Nemcsak nyerni lehet vele (fődíj: Opel Astra), hanem a befolyó pénzből a szegényeket támogatják majd. A sorsjegy mottója ez: segítsen segíteni! Léhi Gábornak, a Szabadidő SE elnökének mindenesetre segítettek a május elsejei majális megszervezésében, közte a sportközpont, az önkormányzat, a honvédség, a Modul-Art és más klubok. - Csupa öröm vagyok - sorolja Léhi úr hogy már kora reggel benépesedett a környék. Amit terveztünk, megcsináljuk. A nap fénypontja a tűzoltóbemutató lesz, meg az ökölvívóké. Azért csináltam, mert szeretnék hagyományt teremteni ezen a napon a tömegsportnak, és a családi programoknak. Imre Károly, a családjával nézelődik. Firtatom, mennyiben más ez az ünnep, mint a régiek? Azt feleli, hogy a régieket az ő pénzén csinálták. A mostani pedig anyák napja. Miért jöttek ide? Sétálni indultunk — mondja — és zajt hallottunk. Imre úr tizenéves Tünde lánya meséli, hogy régen utálták a felvonulásokat, mert kötelezővé tették. Ám látványosak, hangulatosak voltak, én élvez tem, nem kellett akkor isko lába menni — így Tünde. — balázsi -CSONGRÁDON a felhívás így szólt: a város szervezett munkásai és alkalmazottai, azok is, akik sorainkból most a munkanélküliek keserves kenyerét eszik, az Ifjúság téren ismét megtartják a munka és a szolidaritás ünnepét. Valami megmozdult ezen a téren, mondta ismerősöm, akivel együtt sétálgattunk az ünnepség színhelyén. Mert szerinte jelentős dolog az, hogy a rendszerváltás után először bent a városban is rendeznek majálist a csongrádiaknak. Hogy ez nem az igazi még? Majd kialakul! Persze kérdés az is, hogy a munkanélkülinek mennyire ünnep ez a nap. Azonban ő is lehet szolidáris. A szervezők — a város szakszervezeti és a Pont Szabad Idő Egyesület — szerény, de jó hangulatú szórakozásról gondoskodtak. Nem volt könnyű, mivel a művelődési központ mindent a bokrosi pusztára szervezett. Dicséretükre váljék, hogy a Bokrosi Baráti Körrel összefogva, mindent megtettek a majális sikeréért. Amatőr csoportjaik kulturális és egyéb vonatkozásban is kellemes szórakozást nyújtottak a közönségnek. Akik azért szép számban kilátogattak a pusztára. Verőfényes napsütés, számtalan program kínálta lehetőség ígért jó hangulatot. Hozzá étel-ital is volt bőven. A különböző játékos versenyek pedig némi izgalmat is kölcsönöztek az egésznek. Este pedig pusztabállal ért véget a bokrosi majális. - lovas - Nap fényes majálison Sör mellett politizáltak Jeszenszky Géza külügyminiszter időben érkezett a Maros-parti majálisra. Sőt arra is volt érkezése, hogy elvegyülvén a tömegben, állja néhány fiatal ostromát: miniszter úr, mi a különbség a régi és az új május elsejék között? A választ lényegében Jeszenszky Géza közel egyórás szónoklatából tudtuk meg. A hazugságok korának vége, mondotta a külügyminiszter, és az is vitathatatlan, hogy az MDF a szabadság, a nép kormánya akart lenni. Vizsgáztunk mindannyian, és az eredmény nem rossz, állította Jeszenszky Géza. Nyugalom, stabilitás van az országban, nem ért utol bennünket egy százezres menekültáradat, négy szomszédunkkal kimondottan jó a kapcsolatunk. Továbbá Magyarország eredményeit a külföldi befektetők is igazolják. Ez a kormány teljesítette a vállalását, de a munkát nem tudta befejezni, mondta a külügyminiszter. Négy év rendkívül kevés az örökölt csőd eltakarításához, de a reményt nem adhatjuk fel, még akkor sem, ha a sajtó ettől meg akarja fosztani a népet. Óvakodni kell a hamis prófétáktól, azoktól, akik már egyszer csődbe vitték az országot, elég volt a basáskodó párttitkárokból. Korrupcióktól hangos az ország, ezekblen azonban kíméletlenül fellép a kormány, és bíznak a magyar igazságszolgáltatásban. Erdő mellett nem jó lakni, határ mellett pláne nem. Külpolitikánk nagy érdeme az, hogy jönnek ugyan a bánsági, az erdélyi, a Körös-vidéki magyarok, de vissza is mennek a hazájukba. Mit ígér az MDF? Csupán annyit: készen állnak a folytatásra, és arra, hogy az ország ügyét előbbre vigyék. Dr. Mihály Zoltán MDF-es országgyűlési képviselőjelölt jó házigazdának bizonyult, ugyanis a Maros-parti strand sátrában és annak környékén aki akarta, jól érezhette magát. - p. b. e. - Jeszenszky Makón Hamis prófétáktól óvott DÉLVILÁG 1994. máj. 2., hétfő