Reggeli Délvilág, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-25 / 21. szám
Vásárhelyen Hamarosan meleg vízzel fűtenek Vásárhelyen nagy intenzitással folynak a közgyűlés által elfogadott geotermál program megvalósítására irányuló munkálatok. Miután kutat fúrtak a Bagolyvár közelében, immár fél éve erről a helyről biztosítják a hódtói városrész lakóinak meleg vízzel történő ellátását. Ott 600 méter szakaszon fektették le a vezetéket Kurunczi Mihálytól, Vásárhely főenergetikusától afelől érdeklődtünk, mik a további terveik. A távvezeték hamarosan eljut a Mátyás utcáig, s vélhetően már májusban az ott meglelhető lakótömbökben is ugyanezt a meleg vizet használhatják. Ezt követően látunk hozzá a kórházi ág kiépítéséhez, aminek befejezése a nyárra várható. Erről a kútról 43 fokos meleg vizet biztosíthatnak a lakásoknak, intézményeknek. Értesüléseink szerint a távfűtést is termálvízzel igyekeznek megoldani. Hogyan? — Csongrád megye termálvízkészlete köztudottan gazdag, Vásárhelyé különösképpen. Nem árt tudni a következőket: a meleg víz hőfoka kisebb, mint ami a távfűtésnél szükségeltetik, ám követelmény, hogy azonos minőségű legyen az ivóvízzel. A Bagolyvár közelében elegendő volt 1100 méterig lefutni, s máris a felszínre tört a kívánt minőségű és hőfokú termálváz. A távfűtésnél nem annyira fontos a víz minősége, de az már igen, hogy hőfoka legalább a 80 Celsiust elérje. Ezt a kutat a Liszt Ferenc és a kőfal közötti szabad területre tervezzük. A termálvizet innen eljuttatjuk a hódtól, majd az Oldalkosár utcai fűtőműhöz. Az utóbb említett helyről bizonyos mennyiségű meleg vizet a strandon hasznosítják majd. — Mennyibe kerül ez a beruházás? — Mintegy 200 millió forintba. A következő fűtési idényre minden bizonnyal már termálvízzel melegítjük a lakásokat, intézményeket. Ez lényegesen olcsóbb, mint a földgázzal előállított hőenergia. Vásárhelyen ezért emeltük mindössze 34 százalékkal a meleg víz és a távfűtés díját, miközben szerte az országban 40—50 százalékos tarifaemelést tapasztalhattak a fogyasztók. — A későbbiekben nem tervezik a szolgáltatási díj további növelését? — Ez attól függ, mennyivel drágul az áramszolgáltatás. Amíg a kutak fúrására, a távvezeték kiépítésére felvett hitel futamideje nem jár le, addig elképzelhető minimális tarifaemelés, de utána aligha. Számunkra rendkívül előnyös, hogy helyi energiahordozóról van szó, és nem importált földgázról. Azonkívül környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolható az általunk szorgalmazott megoldás. Nem szólva arról, hogy a város hideg ivóvízkészletén is takarékoskodhatunk ezáltal. Pusztakeresztúri Kurunczi Mihály Legálisban A Köztestületi Magyar Agrárkamara arra törekszik, hogy bármilyen kurzus kerüljön is hatalomra, ne verhesse szét a magyar mezőgazdaságot. Ez a Köztestületi Magyar Agrárkamara vezetőinek bemutatkozó, keddi sajtótájékoztatóján hangzott el a szervezet budapesti székhelyén. A vezetők azt is kifejtették, hogy a köztestületi gazdasági kamarák létüknél fogva legnagyobb ellenségei az illegális gazdaságnak, mivel a tagok a legális gazdaságban kívánnak elérni üzleti sikereket, így várható, hogy a kamarák minden olyan kormányzati törekvést aktívan támogatni fognak, amely a feketegazdaság visszaszorítását szolgálja. — A Vásárhely melletti kopáncsi csupán a régióbéli központjuk. Az országos hol van? — Kerecsenden, ami Egerhez közel található. Két, gombatermesztéssel és a gombatermesztéshez szükséges komposzt előállításával foglalkozó cég társult ott annak idején, s jött létre a Korona Gombaipari Egyesülés. Célunk: a csiperkegombával foglalkozók tömörítése, hogy minél több, s olcsóbb legyen a piacon a gomba. Fölvevőpiacunk, bélés külföldön, szinte korlátlan. — A kopáncsi telephelyen mi mindent csinálnak? — Komposzt-előállítással éppúgy foglalkozunk, mint gombatermesztéssel, van konzervüzemünk is, és itt vásároljuk föl a termést. Akik tőlük viszik az alapanyagot, azoktól garantált áron visszavásároljuk a gombát. De többnyire maguk értékesítik az emberek, bármely piacon jó áron eladható. Van aztán az országban több telepünk, a fővárostól kezdve Győrig és környékéig, illetve Kazincbarcikáig. — Maradjunk most Kopáncson. Miért hoztak létre telepet épp itt? — Mert megfelelőnek találtuk. Óriási a gombahiány egyébként a Dél-Alföldön, minden mennyiségű gombát el lehetne adni. A kopáncsi központ a három dél—délkeleti megyét látja el szaporítóanyaggal, gombával. — Csak csiperkegombával foglalkoznak, ugye? — Igen. Telepünkön nagyban folyik a termesztés, de arra törekszünk, hogy minél több, beoltott komposztot eladjunk, a termelők létszámát növeljük. Hogy kik a termelők, milyen nagyságrendben termelik a gombát? Vannak, akik pusztán kétszáz zsákkal, de akad, aki ezer zsáknyival foglalkozik. Ők eladásra termesztik, de előfordul, néhány zsákkal visz a termelő csiperkemycéliummal beoltott komposztot, amit egyébként húszkilós fóliazsákokban árusítunk. Utóbbiak a családi szükséglet kielégítésére vásárolnak tőlünk. Vásárhelyen egyébként, tehát a telepünkhöz legközelebb eső városban csak heten-nyolcan vannak, akik nagyobb méretekben foglalkoznak a csiperkével. —Aki termeszti a gombát, hol termeszti? — Kisebb garázsban, pincében éppúgy termeszthető, mint egykor csirkenevelésre, szarvasmarhatartásra szolgáló nagy gazdasági épületekben. A húsz fok körüli hőmérsékleten terem leginkább jól a gomba. Termesztési ciklusa két és fél, három hónap. Egy évbe azonban csak három ciklus fér bele, legalábbis a Dél- Alföldön, mert nyáron túl nagy a hőség a gombának. Ilyenkor, télen is terem nagyon szépen, gazdaságilag legjobb azonban a tavaszi, őszi időszak, amikor kevesebbet kell fűtőanyagra költeni. Említette, az egész régióban csak mintegy harminc nagyobb termelő van, akik az egyesüléssel kapcsolatban állnak. A kopáncsi telep hány termelő igényeit tudná kielégíteni? — Mi csúcstechnológiával, számítógépes vezérléssel dolgozunk. Heti háromezer mázsányi komposztot állítunk elő, ez hatvan-hetven családnak tudna megélhetést biztosítani. Érdeklődő egyébiránt egyre több van. Olyanok, akik nemrég privatizáltak nagyobb istállót, gazdasági épületet, s most kellően ki szeretnék használni, de azok is, akik például garázsban termesztenék a gombát, kiegészítő tevékenységként. A gombázás más munka mellett is végezhető. — Egy átlagcsaládnak milyen méretekben kell gombázással foglalkoznia, ha ebből akar megélni? — Amennyiben évi kettőezer zsákot letermel az illető, az már fedezheti a megélhetést. A piacon korlátlan mennyiségben eladható a csiperke, de mi is visszavásároljuk, mint már mondtam, a termést. Ha az itteni felvevőpiac telítődni látszik, és megszűnik az embargó, a volt Jugoszláviába is szállítunk majd komposztot, friss és konzervgombát is. Kerecsendi központunk Szlovákiába viszi a komposztot, a konzervgombát. Ukrajnába szintén konzerv, Ausztriába, Németországba friss gomba kerül. —Itt, kopáncsi telepükön hány ember dolgozik? — Egerből jött ide két szakemberünk, de foglalkoztatunk huszonhat volt munkanélkülit is, akiket a vásárhelyi munkaügyi kirendeltség irányított hozzánk. Fölvettünk munkahelyteremtő hitelt is. Jó lenne, ha minél több termelő kapcsolatba kerülne az egyesüléssel. Nekünk kapacitásunk lenne jobban kihasználva, a velünk együttműködők pedig jövedelemforráshoz jutnának. És a piacon, a boltokban olcsóbb s több lenne a gomba. FARKAS CSABA Lehetne olcsóbb és több is Kopáncson terem a gomba A csiperke kilója kétszáz-kétszázötven forint a megyében. Mindezt nem találjuk magasnak akkor, ha tudjuk: az egész délkeleti régióban csiperketermesztők legföljebb harmincan, ha vannak! Már tudniillik olyanok, akik kapcsolatban állnak a Korona Gombaipari Egyesüléssel, melynek központja Kopáncson található. Szóval, az ár magas, a termesztői létszám annál alacsonyabb. A továbbiakról Kállai Vince telepvezetőt kérdeztük. Monstre per kezdődött a szegedi bíróságon, amelyben lapunk is érdekelt Tavaly januárban Oláh Zoltán cikket írt a Reggeli Délvilágban és a Kurírban az országúti prostitúcióról, és az ügyleteket kapcsolatba hozta az egykori szegedi kisgazdapárti vezéregyéniséggel és önkormányzati képviselővel, Hatvani Zoltánnal, aki a riport állítása szerint a prosttüzletből közvetve hasznot húzott. Hatvani polgári peres cjárást indított Oláh ellen, és kártérítési követelése 1 millió forint. A tegnapi bírósági meghallgatáson Hatvani Zoltán többször is hangsúlyozta, hogy azért nem tudott 1994 januárja óta elhelyezkedni, mert kurvapecérnek titulálták. Egyébként elmondása szerint jelenlegi munkaviszonyát is azért függesztették fel, mert az ő szóhasználatával élve „kurvapecér”. Hatvani azt is állította, hogy az E5-ös nemzetközi műút mellett lévő tanya, a házban üzemelő büfé nem az övé, hanem feleségéé. Oláh védője, a szegedi sztárügyvéd, dr. Bába István keresztkérdéseivel arra keresett választ, miképp következett be az a furcsa állapot, hogy a férjnek semmi köze a feleség ingatlanához, ahova a lányok melegedni, mosakodni jártak. A felperes válaszábanelmondta, úgy egyeztek meg a házasság előtt nejével, hogy a feleség külön vagyonként kezeli a hozományt, amiből az értékálló telket és hétvégi házat vették. A keresztkérdések során Hatvani elismerte, hogy egyharmad részben azért neki is köze van a telekhez, illetve tanyához. Az exképviselő cáfolta, hogy az útszéli prostik neki is fizettek volna, állítása szerint csak annyi köze volt a telekhez, hogy a füvet kaszálta. Valószínű, hogy az egyik sarkpontja lesz a peres eljárásnak, hogy a cikk megjelenése után miért nem kért Hatvani helyreigazítást. A felperes azt hangsúlyozta, hogy lapunk főszerkesztőjét telefonon értesítette erről a szándékáról. (Dr. Nikolényi Istvánt, a Reggeli Délvilág főszerkesztőjét a tárgyalás után megkérdeztük, hogy milyen eljárást kért a felperes. Nikolényi elmondta, nem emlékszik, hogy Hatvani telefonon közölte volna korrekciós szándékát Különben is ennek az eljárásnak az a hivatalos útja, hogy írásban jelentik be a helyreigazítási kérelmet. Oláh Zoltán részletesen ismertette a szóban forgó riport megírásának körülményeit. 1993 végén hallott arról, hogy a prostituáltak megfordulnak a szóban forgó büfében. Ekkor kezdett nyomozni Hatvani után, hiszen mint a közéleti tisztaságért küzdő újságíró a közerkölcsöt sértőnek tartotta, hogy egy pártvezérnek és városatyának üzleti kapcsolata legyen az útszéli szerelemben élő lányokkal. Csaknem húsz alkalommal megfordult a Hatvani-féle tanya környékén, beszélt a nőkkel és a szomszédokkal. A lányok elárulták, hogy naponta 500 forintos átalányért a büfében hagyhatják holmijukat ésát mosakodhatnak. A szomszédok pedig felháborodva közölték az újságíróval, nem engedik ki a gyerekeiket, mert a porta környékén a nyílt színen megy a szex. Azután, hogy Oláh felmérte a körülményeket, Hatvanival közölte, hogy megírja a cikket. Ekkor az exképviselő arra szólította fel, hogy ne próbálja ezt megtenni! A tárgyalás bizonyítási eljárással folytatódik márciusban, és valamennyi esetben helyszíni beszámolót közlünk a fordulatokban gazdag, nem mindennapi eseményről. (Halász) A sztárügyvéd keresztkérdései Hatvani, a kurvapecér? — Kérem, meséljen az előzményekről! — Jómagam, de néhány munkatársam is már fél éve dolgozunk a CIB Hungária Banknak, az iroda avatása tulajdonképpen a további fejlődés, terjeszkedés első lépése. Amióta a CIB Hungária Bank megjelent Magyarországon, igen alapos megfontolások szerint fejleszti, bővíti hálózatát, ügyfélkörét. A CIB Hungária Bank legnagyobb csalogatója, hogy általában az egymással üzleti kapcsolatban lévő partnerek megkérdezik: neked melyik a bankod? Egyre többen azt mondják, hogy mi vagyunk a bankjuk. Tudom, hogy ez egy kicsit nagyképűen hangzik, de a CIB Hungária Bank olyan kondíciókkal rendelkezik, amelyek vonzók nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kis- és középvállalkozók számára is. Alacsonyabb hitelkamatokkal dolgozunk, mint általában a pénzintézetek, de azt valljuk, hogy aki hajlandó 40 százalék körüli kamatot fizetni, az nem biztos, hogy stabil, jó vállalkozó. — A CIB Hungária Bank szegedi fiókja a Széchenyi tér sarkán, a Párizsi Áruház helyén található. — A Dél-Tisza Menti Áfésztől vettük át a bérleti jogot, és az épületrészt nem kevés költséggel alakítottuk át bankfiókká. Megtartottuk külsőségeiben a ház műemlék jellegét, ugyanakkor a legmodernebb technikát szereltettük be. — Hányan dolgoznak itt? — Tizenketten vagyunk mindössze, s ez a kis létszám tükrözi a tulajdonosi szemléletet, amely szerint nem föltétlenül 8 órát dolgozunk, hanem ha kell, akár tizenkettőt is. Óriási számítástechnikai háttérrel rendelkezünk, amely nagyon hatékonnyá tudja tenni az emberi munkát. Egy évtizede a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetője, később a Budapest Bank vezető munkatársa volt. A CIB Hungária Bank szegedi fiókjának élén milyen új szakmai kihívásokat talált? — Munkatársaimat régi banki kapcsolataim, ismeretségeim alapján toboroztam. Rengeteg az azonosság a régi banki munkával, ugyanakkor óriási a különbség is. A tapasztalataimat ezután is jól tudom hasznosítani, viszont vonzó kihívás, hogy ebben a munkakörben, ennél a banknál bármikor be kell számolnom a részvényeseknek. M. V. Párizsi helyett CIB Tegnap Szegeden megnyílt a CIB Hungária Bank Rt. fiókja, amely az országban — Győr, Pécs és Nyíregyháza után — a negyedik vidéki bankfiókja a magyarországi pénzintézetek között hatodik helyen álló banknak. Kiss Piroska fiókvezetőt kérdeztem. c£\ο * I ^ DÉLVILÁG 1995. jan. 25., szerda