Reggeli Délvilág, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 27. szám

/------------------------------------------------------------------------------­ Szentesen, a főutcán Új helyen a Lila Három a magyar igazság, ugye, így tartja a mondás. S ez be is bizonyosodott mostanra a Reggeli Délvilág szen­tesi szerkesztőségének hároméves történetében. Hiszen ha visszaemlékeznek rá, kedves Olvasóink, a Lila alapítása­kor az előző önkormányzat „jóvoltából” száműzettünk az akkor még Felszabadulás útnak mondott, a későbbi Csong­rádi úti volt Sportszálló épületébe. A meglehetősen mos­toha körülmények ellenére a házigazdánk, Bocskay Ist­ván, a sportközpont igazgatója, no és a közvetlen szom­szédaink, a vöröskeresztes Ludányi Pistáék nagyon jók voltak hozzánk. Éppen két évet húztunk le ott, s persze kitartottak velünk a rosszban is tisztelt Olvasóink. Aztán, az elmúlt év elején sikerült a város központjá­ban „hadiszállásra” lelni. Mégpedig Szabó Zoltánnak, a Politrend Kft vezetőjének köszönhetően, aki befogadott minket a volt ügyvédi munkaközösség Kossuth tér 5. szám alatti irodájában. Ott viszont az volt a baj, ugye, nem tetszettek meg feledni, hogy nem volt fővonalunk. Ami egy szerkesztőségben nonszensz! Most viszont bekövetkezett a történelmi pillanat, ami­kor is mindenféle szempontból megfelelő helyet találtunk. Az Év Rt. igazgatójának, Tóbiás Ernőnének a nagyvonalú segítségével. Február 1-jétől ugyanis 2 klassz irodát ad bérbe a Délvilág Kiadó Rt.-nek. Úgy tűnik, immár végle­gesen, többször nem kell költözködnünk! Mostantól tehát a 3. fejezetet kezdjük írni a Reggeli(la) Délvilág szentesi szerkesztőségének a históriájában. Ebben kérjük — mi­ként tették ezt eddig is kitartóan — kedves informátora­ink, előfizetőink, olvasóink meg hirdetőink további közre­működését. Igyekszünk megszolgálni a bizalmukat! Ke­ressenek minket az új helyünkön is, amelynek címe: 66(M) Szentes, Kossuth u. 24. I. emelet (tv Rt.). Idekívánkozik még a legnagyobb örömünk, a 2 (!) telefonvonal. A szer­kesztőség szánta a 21-es szobában (63) 316*321, ezen van a fax és az üzenetrögzítő is. A 26-os szobának, ahol a hirdetéseiket feladhatják, a telefonszáma pedig (63) 311- 416. Itt Horváth Zita kolléganőm hétfőtől péntekig várja Önöket naponta 13—17 óráig. Meg hát e sorok írója is reméli, mielőbb meglátogatják a szentesi Lila-stábot: BALÁZSI IRÉN Mától Azonnali vámfizetés A külföldről Magyarországra visszatérő turistáknak mától, szer­dától a határon az országba be­hozott vámköteles termékek után azonnal, a határon ki kell fizet­niük a vámot. A Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnokságának tegnap tájékoztatása szerint február 1-jé­­től új vámokmányt alkalmaznak. Ennek neve: Vámárunyilatkozat- Vámnyugta. Az okmányokat a külföldre utazók a határvámhiva­taloknál kilépéskor szerezhetik be. Ezzel az okmánnyal lehet elintéz­ni a vámkezelést. A turisták a vámot kifizethetik abból a készpénzből, amelyet maguknál tartanak, ennek össze­ge azonban nem haladhatja meg a 10 ezer forintot, s legfeljebb 1000 forintos címletű bankje­gyekből állhat. Ezen túl 20 ezer forintnak megfelelő külföldi fi­zetőeszközzel is rendelkezhet­nek kiviteli engedély nélkül, s a valuta beváltva szintén alkalmas vámfizetésre. Nagyobb vám­összeg esetében ajánlatos Pos­tabank-, vagy OTP-csekk igény­­bevétele. A tájékoztatás szerint arra is le­hetőség van, hogy az utas a ha­tárvámhivatalnál kilépéskor letét­be helyezze a vámfizetéshez szük­séges pénzt. Tovább tart a Túr lassú apa­dása, így tegnap másodfokúról első fokúra mérsékelhette az ár­­vízvédelmi készültséget a folyó mentén a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság. A levonuló árhullámot ki­használva, hétfőn délután meg­­ apad nyitották a Túr sonkádi zsili­pét, melyen keresztül kedd reg­gelig 100 ezer köbméter vizet juttattak a Túr-belvízcsator­nába. Bori János kistermelő ki is jelentette: az együttes vizsgá­latot nem tartja helyesnek. Összeöntik a csarnokban, utá­na nem lehet kiszűrni azt, hogy ki szállítja a vizezett te­jet. A gazdák kevesellik az el­lenőrzést. Gyakoribb vizsgá­latokat kértek és azt, hogy az ellenőr lehetőleg ne 8 órakor érkezzen a csarnokba, hanem legyen ott hajnali 5-kor, ami­kor a gazdák is szállítanak. Bakai Ferencné (egyebek mellett) szólt arról, hogy kér­ték a tejkezelőt, keresse meg, ki vizezi a tejet. Ez nem tör­tént meg. Utána írtak a Tej­ipari Vállalatnak, erre sem kaptak választ, így került az ügy a bíróságra. Elmondta: a gazdák többsége mára bizal­matlanná vált a tejkezelővel szemben, s ha a kisteleki sajt­gyár nem intézkedik, nem fogják oda szállítani a tejet. Az is lehet, hogy levágják a marhákat. Bár őt már megke­resték Bács-Kiskun megyéből tejügyben. Kérdés, kell-e Kis­teleknek a tejük. Gajdosné például már a há­zakhoz szállít, nem a csarnok­­ba. Az ő teje mindig jó minő­ségű volt. Páli Pál kijelentet­te: valamikor, vizsgálatkor beírták a tej zsírfokát, azután fizettek. Nem lehet egy kalap alá venni mindent, ez nem té­­esz! Keller János azt javasol­ta, hogy a kannákból vegyenek mintát, úgy nem lesz az ellen­őrrel sem vita. Szűcs Lajos, a Kisteleki M+M Sajtgyártó Kft. üzem­igazgatója elmondta, hogy az utóbbi időben nem volt prob­léma a minőséggel, jó mintá­kat kaptak. ígéretet tett arra, hogy gyakoribbá teszik a vizs­gálatokat, bár egy-egy ilyen mintavétel a Szekszárdi II. sz. Nyerstejminősítő Laboratóri­umban 1200 forintba kerül. Er­re mondta Bori János, hogy szegény ember, de egy alka­lommal azt is kifizeti, ám kap­ja meg a megfelelő pénzt a mi­nőségért. Szűrjék ki azt, aki vi­zezi a tejet, de a többiek ne ká­rosodjanak. Ez évben még job­ban érinti őket, mivel január 1- jével emelték a felvásárlási árakat. Molnár József polgármester (a fórum egyik szorgalmazója) kijelentette: azért hívták meg a kistermelőket, hogy próbálja­nak egyezségre jutni. Az egész győzésre kell jutni, kérte a gaz­dákat a polgármester. Ezt kö­vetően egy tárgyalásra kellett mennie. Ami ezután következett, az már a riporternek is feladta a leckét. Az egész megbeszélés személyeskedésbe ment át. Már-már úgy volt, hogy egy­másnak ugranak a gazdák. Amiből kiderülhet, hogy végül is nem oldódott meg semmi a tejfronton. Egyelőre marad a békétlenség, a bizonytalanság. S hogy mindebből mit fog ki­sajtolni a kisteleki üzem, azt senki nem tudja. (lovas) A fenti kérdésre lényegében a tegnapi fórumon sem kaptunk választ. Pedig a csongrádi kistermelők nagyon szeretnék megtudni azt, ki miatt bűnhődnek. Azaz: a gazda hiába adja le a jó minőségű tejet, ha azt közös mércével mérik, pontosabban vizsgálják. Hi­szen így a pénz sem annyi, mint amennyi járna sze­rinte a minőségért. Félbeszakadt Csongrádon Ki vizezi a tejet? Háromszázas Mezőin utazik a bűn (Folytatás az 1. oldalról.) nak, amelynek tagjait Sopron­ból „rendelték” meg. A Sze­gedre érkező bérrablók január 24-én egy étteremben tartott ta­nácskozás után, különösebb szervezés nélkül, végrehajtot­ták a rablást. Egyikük megállt az iroda ajtaja előtt, hárman pe­dig bementek, s minden teke­tória nélkül felkapták az üzletember táskáját, s a benne lévő készpénzzel együtt szó nélkül távoztak. A két felbujtó, az egyiptomi diák és P. M. nem vett részt magában az akcióban, csak az azt követő osztozkodáson je­lentek meg. A soproniak bére 800 ezer forint lett volna, azon­ban ezt megfejelték egy csöpp­nyit, ugyanis megbízóiknak csak a talált pénz harmadát val­lották be, így a két szegedi a teljes összegből „mindössze” 840 ezer forintot kapott. A nyo­mozás forró nyomon indult, s nagy erők bevonásával folyta­tódott, ennek köszönhetően gyorsan eljutottak három sze­gedi gyanúsítható személyhez. A házkutatás során 840 ezer fo­rint értéket sikerült lefoglalni. Jelen pillanatban még szökés­ben van a rablóbanda egyik tagja — akinek személyét már ismerik —, Cz. Cs. soproni la­kos, illetve három társa , akikről már szintén vannak adatok. Ellenük országos körö­zést rendeltek el. A másik ügy egyik szereplő­je szintén külföldi állampolgár­ságú. A jugoszláv illetőségű, de Szegeden lakó S. D. tavaly március 20-án éjszaka megje­lent egy kiskőrösi kft. főköny­velőjének lakásán, s arra hivat­kozva, hogy M. G., a kft. tu­lajdonosa, 100 ezer forinttal tartozik megbízójának, ennek fejében amolyan „végrehajtó­ként” egy 300-as sport Merce­des gépkocsit 5 millió forint ér­tékben átvett a főkönyvelőnő­től. Majd egy meghamisított okmánnyal a Korb­ona Kft. bir­tokába vette, ezzel 3,5 millió forinttal megemelve a törzs- és alaptőkét, ennek alapján módo­sítva a társasági szerződést is. A hosszas procedúra után au­gusztus 18-án S. D. úgy dön­tött, eladja az immáron már Korbeona Kft. tulajdonában lé­vő Mercedest. Talált is vevőt R. I. vállalkozó személyében, azonban a gépkocsit az eddig Kiskőrösön háttérbe húzódó eredeti tulajdonos elkezdte ke­resni, s miután R. I.-nál meg­találta , lefoglalta, visszasze­rezte, s újra a kiskőrösi kft. bir­tokába került. A szegedi kapi­tányság nyomozói a vizsgálat során egyéb gyanúra okot adó körülményre is rábukkantak. S. D. nagy valószínűséggel dohá­nyos, alkoholcsempészetben is részt vett. S. D.-t tehát őrizet­be vették, a vizsgálat folytatá­sát előzetes letartóztatásban várja. Ugyanezen a sajtótájékozta­tón esett szó­­, a közvéle­ményt napok óta foglalkoztató korrupciós botrányról is, mely­ről lapunkban több ízben is beszámoltunk. Imolya Imre fő­ügyészhelyettes, a Csongrád Megyei Főügyészség Nyomo­zó Hivatalának vezetője el­mondta: a nyomozás eddigi nyolc hónapja alatt semmiféle adat nem merült fel arra vonat­kozóan, hogy a három rendő­rön kívül a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon bárki más érintett lenne abban a kor­rupciós botrányban, amelynek közel 70 gyanúsítottja van. Alaptalanok azok az újságírói feltételezések, melyek szerint az ügy szálai a rendőrségen be­lül magasabbra vezetnek — hangsúlyozta dr. Imolya Imre. A három egykori rendőrt, köz­tük a nemrég nyugdíjazott, már előzetes letartóztatásba helye­zett igazgatásrendészeti osz­tályvezetőt, hivatali visszaé­léssel gyanúsítják. Feltételez­hetően haszonélvezői voltak annak a több százmilliós csa­lásnak, amelynek keretében egyesek nagy értékű tárgya­kat, személyautókat, tartály­­kocsikat, kamiont, repülőgé­pet és helikopert hozattak be a betelepülő külföldiekkel Magyarországra. Az ügyben a Vám- és Pénzügyőrség indí­totta el a nyomozást, a felde­rítésbe később a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság is bekapcsolódott. Az akták decemberben kerültek az ügyészségi nyomozó hivatal­hoz. A nyomozás még hóna­pokig eltarthat. Az elmúlt napok híradásai­ra, egyik laptársunk tegnapi „értesüléseire” utalva, a sajtó­­tájékoztatón ugyancsak jelen lévő dr. Salgó László, Csong­rád megye rendőrfőkapitánya nyomatékkal hívta fel a média figyelmét az újságírói felelős­ségre, az alaptalan gyanúsítga­­tások mellőzésére. — Kiss — Szegény melegedők (Folytatás az 1. oldalról.) erdők nagy részét magánosították, a gazdák, vagyonukat védve, 200 forintos órabért is kifizetnek az egyre szaporodó erdőcsőszöknek. Falun, tanyán szemérmesebbek az emberek, a lakosság arányához képest kevesebben kérnek segélyt. Nem úgy a nagyvárosban, Szege­den, ahol megdöbbentő ténynek számít, hogy majdnem minden harmadik lakos rászólul az állam támogatására. A szegedi önkor­mányzathoz 65 ezer polgár for­dult segélyért. Félreértés ne le­gyen, a tavaly összesen kiutalt 670 millió forintnak csak egy részét költik fűtésre. Ötezren kérték az úgynevezett lakásfenntartási tá­mogatást, ami magában foglalja az egyre több családnak megfi­zethetetlen borsos gázszámla kompenzációját is. A lakásfenn­tartás címén a segélyezettek 85 millió forintot kaptak. A közép­réteg közül egyre több csoport csúszik le, és különösen az értel­miségiek szégyellik tartani a mar­kukat. Ők nem lopják a fát, nem kérnek segélyt, hanem úgy taka­rékoskodnak, ahogy tudnak. Szá­mos helyen csak egy szobát fűte­­nek, és ott sem emelkedik a hő­mérő higanyszála 18 fok fölé. A távfűtés csillagászati árai miatt szabadulnak a nagyméretű panel­lakástól. A kisebb településeken, ahol a házak egy részét HTO-val fűtik, az elmúlt napokban azért aggód­tak a helybeliek, hogy nem lesz tüzelőolaj. Csongrád megyében több maszek benzinkutas abba­hagyta a HTO árusítását, mert nem tudja megelőlegezni a fűtő­olaj fogyasztási adóját. (Ugyanis a literenkénti 39,70 forint adót csak hónapok múlva kapják vissza az APEH-től.) Egyre többen han­goztatják, hogy állítsák üzembe azt a száz mobil kutat, ami a pri­vatizáció során megszűnt. Több helyi önkormányzat lépéseket tett, hogy a hiányt pótolja. Csongrá­don néhány napon belül üzembe helyeznek egy föld feletti, tíz köb­méteres üzemanyagtartályt, né­hány faluban pedig tartálykocsi­ból árulják a HTO-t. Szén, fa se­hol sem hiányzik a tüzéptelepek­­ről, inkább a vásárláshoz szüksé­ges pénzből jut kevés nagyon sok családnak. Többen azt érzik, hogy a mostani hidegrázást akkor kö­veti az igazi hideglelés, amikor két hónap múlva megérkeznek az első borsos gázszámlák, és akkor már több családnál az lesz a tét, hogy gyógyszert, vagy „meleget” vegyenek. HALÁSZ MIKLÓS # * DÉLVILÁG mmmm 1995. febr.1., szerda Ufó A váratlanra nem lehet föl­készülni. Ebből következően magyarázni sem tudod. Láttál valamit, de föl­készületlenül ért a látvány. Hét eleji napon, este nyolc előtt valamivel autózunk a Duna-parton. A sötétet te át­festi a köd, szálldosnak füstszín nyelvei. Átnézek a Dunán, szemközt a mesebeli kastélynak tűnő Országház, tőle lefelé a part mentén szállodák. Ami lát­szik, az csupa meseváros, szin­te képzelhetetlen, miképpen te történhet ilyen közegben annyi szörnyűség? Miközben ezen mélázok, hir­telen fényt látok a szállodák fö­lött, mintha lámpa függne. Úgy az Atrium Hyatt tájékán. Fé­nye fehérszürke, hideg. Ott lóg, mint lámpa a ködben, de nem szórja sugarát, nem világít, csak magának. Föltűnik, mert olyan fura világvége-hangula­tot kelt. Úrvezető barátomat kérdem, vajon mi lehet ez a lámpa? Elsőre a fent említett szállodát ajánlja figyelmembe, amit én, őslakos vidéki, kész­séggel tudomásul veszek, de­­ akkor a lámpa egyszer csak megindul fölfelé. A felhő­foszlá­­nyok között utat tör fénykúp­ra. Megy fölfelé, nem viharse­besen, nem te mint a csiga, de amúgy tempósan. Ahogy emel­kedik, alattunk az autó nekiüt­közik a padkának és megáll. Ve­zető uram döbbenten kiált föl: mi ez? Ahogy meglátta az emel­kedő fénykúpot, hirtelen fékezett és megállt. Mire ezt megtette, a fény eltűnt, mi értetlenül ültünk a hideg sötétben. Még felötlött ugyan, hátha visszajön, de nem bíztam benne. Valami ott volt, majd elröpült. Hangtalanul, zaj­talanul, és főként maga törvényei szerint kérni vagy parancsolni visszatértét — egyre megy. Fél­ni és remélni — egyre megy. Megfejtés? Dőreség. (tráser) ........................... . dologban benne van a kollek­tív felelősség kérdése. A vitá­ból azonban ő is azt szűrte ki, hogy ez esetben némi bizalmat­lanság van a begyűjtővel szem­ben, és valahol egymással, egyes személyekkel szemben is. Valahogyan közös mege­

Next