Reggeli Délvilág, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-01 / 27. szám
— Hogy ezzel kezdjem, a társaság ötlete elég hosszú időre nyúlik vissza. Tudomásom szerint Fehér József és Földvári László vezette föl, illetve Dr. Szöllősi Sándor tűzoltó alezredes úrnál, az új vásárhelyi irodalmi társaság elnökénél érdeklődtünk, mint zajlott le az alakuló ülés, kiket választottak meg az elnökségbe, milyen célkitűzéseket, határozatokat fogadtak el. Pákozdy Társaság Vásárhelyen Irodalmi műhely alakult ék bábáskodtak az ötlet körül. Nekem Fehér József szólt, aki régi ismerősöm. Mint jogban járatos személy, vállaltam az alapszabály elkészítését. Január 26-án tartottuk az alakuló ülést. Ezen 23-an vettek részt — írók, költők, irodalommal szimpatizálók. Jelképes gesztussal, Pákozdy Ferenc Kárász Józsefnek ajánlott versével kezdődött az ülés. Lázár Nóra gimnáziumi tanuló mondta el, szépen, ízlésesen. Fehér József vázolta a társaság célkitűzéseit. Első helyen azt emelte ki: vásárhelyi irodalmi műhelyt kell létrehozni a kulturális örökség ápolására, a helybeli alkotóknak publikáció és szóbeli fellépés biztosítására, a fiatal tehetségek felfedezésére, támogatására; később pedig, amennyiben a társaság működése állandóvá válik, megfelelő klubélet kialakítása, író-olvasó találkozók, felolvasó estek szervezése a cél. Ami a vezetőséget illeti, a jelenlévők igyekeztek olyan személyeket választani, akik már bizonyos nevet szereztek az irodalom terén. Díszelnöknek egyhangúan Kárász Józsefet választották meg. Elnöknek első fordulóban Szenti Tibor mellett voksoltak a jelenlévők, de ő (és más jelölt is) bokros elfoglaltságaira hivatkozva elhárította magától a megtiszteltetést, így csöppentem magam bele az elnöki pozícióba, amit nagy megtiszteltetésként könyveltem el. Részben könnyű, részben nehéz helyzetben vagyok. Könynyebbségem az, hogy mint jogvégzett ember, a társaság működtetésével kapcsolatos jogszabályokat ismerem, ily módon talán menedzselni tudom a társaságot. Bizonyos értelemben nehézséget jelent, hogy nekem amellett, hogy saját szórakoztatásomra írogattam, irodalmi múltam nincs. Viszont a vezetőség tagjai egytől egyik olyanok, akik a művészeti munkát jól tudják segíteni, és azt hiszem, ez záloga annak, hogy jól működő társasággá nőjük magunkat. A vezetőségben a következők foglalnak helyet: Lantos Etelka tanárnő (titkár), Kovács Katalin, a Tájak, Korok, Múzeumok Egyesülete hódmezővásárhelyi klubjának vezetője (pénztáros), további tagjai pedig Földvári László FMK-igazgató, Beszédes István és Fehér József publicisták. Az ellenőrző bizottság vezetője Kiss Judit iskolaigazgatónő, az etikai bizottság élén Kőszegfalvi Ferenc bibliográfus áll. S hogy még néhány nevet említsek a résztvevők közül: Simon Ferenc könyvtáros tanár a gimnáziumból, Királyhegyi Ottilia a VTV-tól, Kardos Zoltán a PMK-ból, aztán például Száraz Nagy György nyugalmazott pedagógus Mindszentről. A városi önkormányzatot Novák Imre polgármester-helyettes képviselte. Többen vannak olyanok, akik elfoglaltság miatt nem tudtak eljönni, de jelezték, hogy részt óhajtanak venni a társaság munkájában (például Dányi József tiszteletes úr). A fiatal sajnos kevés. Várunk mindenkit ezután is, időst, fiatalt egyaránt. FELIPETÁK BÉLA Angol nyelvű bemutató az IH-ban Rögeszméje az Acélmagnóliák Ma este mutatja be a JATE angol tanszékének „Our Group” csoportja Robert Hurling Acélmagnóliák című színművét a Szegedi Ifjúsági Házban. Bódis Klárával, az előadás rendezőjével, az angol tanszék adjunktusával a tegnap délutáni főpróba szünetében beszélgettem. — Még a lelkes színházlátogatók előtt is ismeretlenül hangzik a csoport neve. — Nem véletlen, hiszen még csak egyéves fennállásra tekinthetünk vissza. Három angol szakos lány ötlete volt, ők ugyanis szerettek volna játszani Jászberényben, az Amatőr Dráma Fesztiválon. Akkor Becket Jövés-menés című darabját adtuk elő. Egyébként ennek a csoportnak csak a neve állandó, minden produkcióban más-más hallgatók szerepelnek. — Ön nyelvtanár. Honnan a késztetés színházi rendezésre? — Édesanyám már ötéves koromtól rendszeresen vitt színházba. Akkoriban igazán értékes, maradandó előadásokat játszottak, most is jól emlékszem rájuk. Igazából ez a fő motívum. Ezenkívül fontosnak tartom az angol nyelvű előadásokat a nyelvtanulás szempontjából is, továbbá szeretném, ha nemcsak az oktatást, hanem a személyiségfejlesztést is szolgálná a hallgatók részvétele. Rengeteget dolgoztak ezen a darabon, szeretném, ha több előadást is megérhetne. A baj csak az, hogy mi nem tömegigényeket elégítünk ki. Ezért például a JATE Klub nem szívesen fogad minket Pedig állítom, ha megelőlegeznék a bizalmat, elindulna a dolog. Egyébként rengeteg segítséget kaptunk a Szegedi Nemzeti Színháztól, a Károlyi fodrászattól és természetesen az IH-tól. — Hogyan választanak darabot? — Az első darabot praktikusan, hiszen három lány kérésének kellett eleget tennem, így esett a választás a lövésmenésre, mely három női szereplőre íródott, ráadásul kicsi a szöveganyaga, mégis jól játszható. Az Acélmagnóliákat — be kell valljam — magam néztem ki. Szeretem ezt a darabot. 1988-ban mutatták be az Egyesült Államokban. A bemutatót követően lefordítottam, de senkinek sem kellett Azután mégis játszották — egy más fordításban. Azóta is sajnálom, hogy — sebeimet nyalogatva — nem néztem meg a szegedi előadást Az Acélmagnóliák a rögeszmém. Nem feminista, nem férfigyűlölő darab, mégis bemutatja azt a drámai feszültséget, melyben a nők hétköznapjaikon élnek. Vígjáték, melybe tragédiák vannak ágyazva. Úgy hiszem, a lányok elkapták a lényeget. Remélem, a sok munka jutalmaként az előadáson is hasonlóképpen alakítanak majd. K. B. Az Európa Tanács a természetvédelem évévé nyilvánította 1995-öt. Fő célkitűzése: a védelmi területeken kívül is védeni a természetet. Pusztán a természetvédelmi területeken nem lehet biztosítani az élővilág sokféleségét. Hiszen például Magyarországon összességgel 600 ezer hektárnyi védett terület található, az ország területe pedig, mint ismert, 93 ezer négyzetkilomé Földünkről óránként tűnnek el, pusztulnak ki növény- és állatfajok. Köztük olyanok is, melyek a tudomány számára ismeretlenek, kvázi fölfedezetlenek — hangzott el azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amit a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 37. sz. helyi csoportjának alelnökee, Molnár Gyula, és titkára, Krnács György tartott Szegeden. (Ugyancsak e városban működik még a 16. sz. csoport is; összesen mintegy négyszáz természetvédőt tömörítenék). 1995: a természetvédelem éve Óránként tűnnek el sokkal — köztük: előadások, fórumok, természetjárás — igyekszik részét kivenni a kampányév feladataiból. Csak néhány a sok közül: február 27-én, Szegeden, a Bálint Sándor Művelődési Házban arról rendez fórumot, érdekeltek és ellenérdekeltek meghívásával: védett legyen-e az újszegedi liget? Amely egyébként nemcsak Szeged zöld tüdeje, de számos cincér- és madárfajnak is otthont ad, ezek kimondott különlegességnek számítanak egy városközpontban. Márciusban falugazdászokat hív meg a csoport, ők tehetnek legtöbbet talán a nem védett, de természetvédelmi szempontól fontos területekért; mandátumuk egyébként még hónapokig él. Áprilisban természetvédelmi föltáró táborokat szervez a csoport, a kopáncsi pusztától kezdve a székkutasin át egészen a bokrosiig. Májusban szikvatadár-védelmi akció lesz, de megemlíthető a nyári gyurgyalagkutató tábor is. Szeptemberben az önkormányzatok és a természetvédelem kapcsolatáról esik szó — előbbiek nagyon sokat tehetnének az utóbbiért —, s a programsorozat október közepén, a nemzetközi madármegfigyelési napokkal zárul. Az egyes programokról mindig időben tájékoztatást adunk. A természetvédelemben mindenki talál magának tennivalót — hangsúlyozták a sajtótájékoztatón. Az idei kampány fő célja az emberi tevékenység és a védelmi célok összehangolása. Ez rendkívül fontos, a sokszínű élővilág még a sűrűn lakott területeken is képes fennmaradni, ha igényeit figyelembe veszik. F. CS. Hány gólya tér vissza Afrikából? (Fotó: Miskolczi) Eltemették Sík Ferencet Kedden szülővárosában, Békéscsabán eltemették Sík Ferenc Kossuth-díjas rendezőt, a budapesti Nemzeti Színház főrendezőjét és a Gyulai Várszínház egyik létrehozóját. A békéscsabai Ligeti temetőben a több száz gyászoló részvételével, római katolikus szertartás szerint megtartott búcsúztatáson Bielek Gábor apátplébános vett végső búcsút a város művészfiától. Méltatta a békéscsabai evangélikus gimnázium diákjából a magyar nemzeti műveltség, az erdélyi népi kultúra, a nemzeti színjátszás odaadó hívévé és művelőjévé vált Sík Ferenc életútját, meleg szavakkal szólt az egykori diáktárs nagyságáról. A gyulai barátok nevében Pocsay Gábor, a város volt polgármestere búcsúzott, a nemzeti kultúra hősi halottjának nevezve az elhunytat. Sík Ferencet a békéscsabai Ligeti temető családi sírhelyén helyezték örök nyugalomra. tér. A természetvédelmi területek nagysága tehát elenyésző, újabbakat szinte lehetetlen kijelölni, sőt veszélyben vannak a régiek is. (Erre bővebben még visszatérünk.) A természetvédelem ügye egyébként, mint az Európa Tanács leszögezte, minden ország feladata. Magyarország négy téren igyekszik eredményeket elérni. Az erdők, a ligetek, pakk védelmében éppúgy, mint a vizes, illetve a pusztai élőhelyek megóvásában, illetve a geológiai értékek védelmében. Az egyesület 37. helyi csoportja saját hatáskörén belül többek között különféle, a nagyközönség számára is hozzáférhető program A Mozgáskorlátozottak Egyesülete Országos Szervezete (MEOSZ) és a szegedi csoport vezetői találkoztak hétfő este a Virág cukrászda zöld szalonjában a kávéház vendégeivel. A házigazda tisztét Kiss Ernő vállalta. Szabó János országos főtitkár tájékoztatása szerint 1980-ban alakult a MEOSZ, a rokkantak évében. Szükség volt ilyen szervezetre, hiszen hazánkban 3,5—4 százalék körül van a mozgássérültek aránya. Az akkori hatalom ellenében alakultak meg, mert a hivatalos szervek attól féltek, hogy ide tömörülnek majd a hadirokkantak is, és ez egy esetleges politikai szembenállást eredményezhet. Dr Csehák Judit állt akkor melléjük. Az Egészségkárosodottak Tanácsa fogja össze ezt a területet, melynek funkciója kettős: az érdekképviselet és a rehabilitáció. Ám anyagi támogatást nem tudnak adni. Ma egyébként egy mozgáskorlátozott átlagosan 12 ezer forintból élA mozgáskorlátozottak — ahogy ezúttal is hangoztatták — nem sajnálatot várnak az egészségesektől, hiszen ők nem betegek! A mozgáskorlátozottság egy állapot, amivel együtt kell élni — nekik is, másoknak is. Jó volt hallgatni, hogy ennyi ötlet, segítőkész javaslat hangzott el érdekükben, s markánsan megjelent a társadalom felelőssége is. Például: a telefonfülke, ahonnan tolókocsiból is lehet telefonálni, a járművekre való fel- és leszállás megoldása, a lépcsőn való közlekedés problémája stb. Sokszor nem is a pénzen múlnak ezek, hanem a szemléleten, a figyelmességen. Az egyik mozgáskorlátozott elmondta, hogy ő rendszeresen jár az egyetemi könyvtárba — a központi épület lépcsőin nincsen fogódzó... Mint valaki megjegyezte, a szó eredeti és átvitt értelmében egyaránt, lépéshátrányban vannak a mozgáskorlátozottak. Kedves színfoltja volt az estnek Rigó Balázs bácsi, régi kávéházi törzstag, aki a Csaba u. 32. sz. alatt lakik, és szomszédjában a 34-ben van a Mozgáskorlátozottak Otthona, elhanyagolt állapotban. Ő kerítést csinált dróthálóból, védte, gondozta, ahogy tudta. Lám, ilyen hozzáállás is létezik. Nem sokan jöttek el e kávéházi találkozóra, ám akik mégis, „javulhattak”: emberismeretből, egymásra figyelésből, felelősségtudatból, segítőkészségből. Ők talán felfogtak valamit abból, hogy bármelyikünk, bármikor ott köthet ki a mozgáskorlátozottak között, s akkor vágyódásuk is ugyanaz lesz: az egészségesek figyelmes szeretete. VERESS SÁNDOR Közéleti kávéház Lépéshátrányban Felsőfokon Csongrádon szervezik a szervezőket A Harczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola négy évvel ezelőtt indította kihelyezett tagozatát Csongrádon. Az oktatás 4 éves, levelező tagozatos rendszerben működik és szociális szervezői képzést nyújt Ez évben már a második évfolyam működik a főiskola keretein belül, a város a helyiséget adja hozzá. Jelenleg a művelődési központban történik a tanítás. S hogy a szakterületen szükség van a képzésre, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a szeptemberben induló új évfolyamra felvételt hirdettek meg. A jelentkezés feltételei: érettségi, szakterületi munkaviszony (szociális, egészségügyi, oktatási intézményben, igazgatásban betöltött szociális munkakörök, melyet a munkáltatóval igazoltatni kell). A leendő hallgatók felvételi vizsgát tesznek szociális gondoskodás és biológia tárgyakból, mindkét esetben írásbeli és szóbeli vizsgával, Budapesten március 30-án, illetve április 6—7-én. Felvételi keretszám: 25 fő. A jelentkezési lap és tartozékai személyesen, vagy felbélyegzett válaszboríték ellenében a polgármesteri hivatal művelődési és ifjúsági irodáján szerezhetők be, Csongrád, Kossuth tér 7. szám alatt Tájékoztatást ad: Kukla Erikné irodavezető, telefon: 382-166. Jelentkezési határidő: február 28. (lovas) % mm * "1 1995. febr. 1., szerda #»EimA!«