Reggeli Délvilág, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 27. szám

— Hogy ezzel kezdjem, a társaság ötlete elég hosszú idő­re nyúlik vissza. Tudomásom szerint Fehér József és Föld­vári László vezette föl, illetve Dr. Szöllősi Sándor tűzoltó alezredes úrnál, az új vásárhelyi irodalmi társaság elnökénél érdeklődtünk, mint zajlott le az alakuló ülés, kiket választottak meg az elnök­ségbe, milyen célkitűzéseket, határozatokat fogadtak el. Pákozdy Társaság Vásárhelyen Irodalmi műhely alakult ék bábáskodtak az ötlet körül. Nekem Fehér József szólt, aki régi ismerősöm. Mint jogban járatos személy, vállaltam az alapszabály elkészítését. Janu­ár 26-án tartottuk az alakuló ülést. Ezen 23-an vettek részt — írók, költők, irodalommal szimpatizálók. Jelképes gesz­tussal, Pákozdy Ferenc Kárász Józsefnek ajánlott versével kez­dődött az ülés. Lázár Nóra gimnáziumi tanuló mondta el, szépen, ízlésesen. Fehér József vázolta a társaság célkitűzése­it. Első helyen azt emelte ki: vásárhelyi irodalmi műhelyt kell létrehozni a kulturális örökség ápolására, a helybeli alkotóknak publikáció és szó­beli fellépés biztosítására, a fia­tal tehetségek felfedezésére, tá­mogatására; később pedig, amennyiben a társaság műkö­dése állandóvá válik, megfele­lő klubélet kialakítása, író-ol­vasó találkozók, felolvasó es­tek szervezése a cél. Ami a vezetőséget illeti, a je­lenlévők igyekeztek olyan sze­mélyeket választani, akik már bizonyos nevet szereztek az iro­dalom terén. Díszelnöknek egy­hangúan Kárász Józsefet válasz­tották meg. Elnöknek első for­dulóban Szenti Tibor mellett voksoltak a jelenlévők, de ő (és más jelölt is) bokros elfoglalt­ságaira hivatkozva elhárította magától a megtiszteltetést, így csöppentem magam bele az elnöki pozícióba, amit nagy meg­tiszteltetésként könyveltem el. Részben könnyű, részben ne­héz helyzetben vagyok. Köny­­nyebbségem az, hogy mint jog­végzett ember, a társaság mű­ködtetésével kapcsolatos jogsza­bályokat ismerem, ily módon ta­lán menedzselni tudom a társa­ságot. Bizonyos értelemben ne­hézséget jelent, hogy nekem amellett, hogy saját szórakozta­tásomra írogattam, irodalmi múl­tam nincs. Viszont a vezetőség tagjai egytől egyik olyanok, akik a művészeti munkát jól tudják segíteni, és azt hiszem, ez zálo­ga annak, hogy jól működő tár­sasággá nőjük magunkat. A vezetőségben a következők foglalnak helyet: Lantos Etelka tanárnő (titkár), Kovács Kata­lin, a Tájak, Korok, Múzeumok Egyesülete hódmezővásárhelyi klubjának vezetője (pénztáros), további tagjai pedig Földvári László FMK-igazgató, Beszédes István és Fehér József publicis­ták. Az ellenőrző bizottság ve­zetője Kiss Judit iskolaigazga­­tónő, az etikai bizottság élén Kőszegfalvi Ferenc bibliográfus áll. S hogy még néhány nevet említsek a résztvevők közül: Si­mon Ferenc könyvtáros tanár a gim­náziumból, Királyhegyi Ot­tilia a VTV-tól, Kardos Zoltán a PMK-ból, aztán például Szá­raz Nagy György nyugalmazott pedagógus Mindszentről. A vá­rosi önkormányzatot Novák Im­re polgármester-helyettes kép­viselte. Többen vannak olyanok, akik elfoglaltság miatt nem tudtak el­jönni, de jelezték, hogy részt óhajtanak venni a társaság mun­kájában (például Dányi József tiszteletes úr). A fiatal sajnos kevés. Várunk mindenkit ezután is, időst, fiatalt egyaránt. FELIPETÁK BÉLA Angol nyelvű bemutató az IH-ban Rögeszméje az Acélmagnóliák Ma este mutatja be a JATE angol tanszékének „Our Group” csoportja Robert Hurling Acélmagnóliák című szín­művét a Szegedi Ifjúsági Házban. Bódis Klárával, az előadás rendezőjével, az angol tanszék adjunktusával a tegnap dél­utáni főpróba szünetében beszélgettem. — Még a lelkes színházlátogatók előtt is ismeretlenül hangzik a csoport neve. — Nem véletlen, hiszen még csak egyéves fennállásra tekinthetünk vissza. Három angol szakos lány ötlete volt, ők ugyanis szerettek volna játszani Jászberényben, az Amatőr Dráma Fesztiválon. Akkor Becket Jövés-menés című darab­ját adtuk elő. Egyébként ennek a csoportnak csak a neve állandó, minden produkcióban más-más hallgatók szerepel­nek. — Ön nyelvtanár. Honnan a késztetés színházi rendezés­re? — Édesanyám már ötéves koromtól rendszeresen vitt színházba. Akkoriban igazán értékes, maradandó előadáso­kat játszottak, most is jól emlékszem rájuk. Igazából ez a fő motívum. Ezenkívül fontosnak tartom az angol nyelvű elő­adásokat a nyelvtanulás szempontjából is, továbbá szeret­ném, ha nemcsak az oktatást, hanem a személyiségfejlesz­tést is szolgálná a hallgatók részvétele. Rengeteget dolgoztak ezen a darabon, szeretném, ha több előadást is megérhetne. A baj csak az, hogy mi nem tömegigényeket elégítünk ki. Ezért például a JATE Klub nem szívesen fogad minket Pedig állítom, ha megelőlegeznék a bizalmat, elindulna a dolog. Egyébként rengeteg segítséget kaptunk a Szegedi Nemzeti Színháztól, a Károlyi fodrászattól és természetesen az IH-tól. — Hogyan választanak darabot? — Az első darabot praktikusan, hiszen három lány kérésének kellett eleget tennem, így esett a választás a lövés­menésre, mely három női szereplőre íródott, ráadásul kicsi a szöveganyaga, mégis jól játszható. Az Acélmagnóliákat — be kell valljam — magam néztem ki. Szeretem ezt a darabot. 1988-ban mutatták be az Egyesült Államokban. A bemuta­tót követően lefordítottam, de senkinek sem kellett Azután mégis játszották — egy más fordításban. Azóta is sajnálom, hogy — sebeimet nyalogatva —­ nem néztem meg a szegedi előadást Az Acélmagnóliák a rögeszmém. Nem feminista, nem férfigyűlölő darab, mégis bemutatja azt a drámai feszültséget, melyben a nők hétköznapjaikon élnek. Vígjá­ték, melybe tragédiák vannak ágyazva. Úgy hiszem, a lányok elkapták a lényeget. Remélem, a sok munka jutalmaként az előadáson is hasonlóképpen alakítanak majd. K. B. Az Európa Tanács a termé­szetvédelem évévé nyilvánította 1995-öt. Fő célkitűzése: a védel­mi területeken kívül is védeni a természetet. Pusztán a természet­védelmi területeken nem lehet biztosítani az élővilág sokféle­ségét. Hiszen például Magyar­­országon összességgel 600 ezer hektárnyi védett terület találha­tó, az ország területe pedig, mint ismert, 93 ezer négyzetkilomé­ Földünkről óránként tűnnek el, pusztulnak ki nö­vény- és állatfajok. Köztük olyanok is, melyek a tudomány számára ismeretlenek, kvázi fölfedezetlenek — hangzott el azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amit a Magyar Ma­dártani és Természetvédelmi Egyesület 37. sz. helyi cso­portjának alelnökee, Molnár Gyula, és titkára, Krnács György tartott Szegeden. (Ugyancsak e városban működik még a 16. sz. csoport is; összesen mintegy négyszáz termé­szetvédőt tömörítenék). 1995: a természetvédelem éve Óránként tűnnek el sokkal — köztük: előadások, fórumok, természetjárás — igyekszik részét kivenni a kam­pányév feladataiból. Csak néhány a sok közül: feb­ruár 27-én, Szegeden, a Bálint Sándor Művelődési Házban ar­ról rendez fórumot, érdekeltek és ellenérdekeltek meghívásá­val: védett legyen-e az újszege­di liget? Amely egyébként nem­csak Szeged zöld tüdeje, de szá­mos cincér- és madárfajnak is otthont ad, ezek kimondott kü­lönlegességnek számítanak egy városközpontban. Márciusban falugazdászokat hív meg a cso­port, ők tehetnek legtöbbet ta­lán a nem védett, de természet­védelmi szempontól fontos te­rületekért; mandátumuk egyéb­ként még hónapokig él. Ápri­lisban természetvédelmi föltáró táborokat szervez a csoport, a kopáncsi pusztától kezdve a székkutasin át egészen a bok­­rosiig. Májusban szikvatadár-vé­­delmi akció lesz, de megemlít­hető a nyári gyurgyalagkutató tábor is. Szeptemberben az ön­kormányzatok és a természetvé­delem kapcsolatáról esik szó — előbbiek nagyon sokat tehetnének az utóbbiért —, s a programsoro­zat október közepén, a nemzetkö­zi madármegfigyelési napokkal zá­rul. Az egyes programokról min­dig időben tájékoztatást adunk. A természetvédelemben min­denki talál magának tennivalót — hangsúlyozták a sajtótájékoz­tatón. Az idei kampány fő célja az emberi tevékenység és a vé­delmi célok összehangolása. Ez rendkívül fontos, a sokszínű élő­világ még a sűrűn lakott terüle­teken is képes fennmaradni, ha igényeit figyelembe veszik. F. CS. Hány gólya tér vissza Afrikából? (Fotó: Miskolczi) Eltemették Sík Ferencet Kedden szülővárosában, Bé­késcsabán eltemették Sík Fe­renc Kossuth-díjas rendezőt, a budapesti Nemzeti Színház fő­rendezőjét és a Gyulai Várszín­ház egyik létrehozóját. A bé­késcsabai Ligeti temetőben a több száz gyászoló részvételé­vel, római katolikus szertartás szerint megtartott búcsúztatá­son Bielek Gábor apátplébános vett végső búcsút a város mű­vészfiától. Méltatta a békéscsa­bai evangélikus gimnázium di­ákjából a magyar nemzeti mű­veltség, az erdélyi népi kultú­ra, a nemzeti színjátszás oda­adó hívévé és művelőjévé vált Sík Ferenc életútját, meleg sza­vakkal szólt az egykori diák­társ nagyságáról. A gyulai ba­rátok nevében Pocsay Gábor, a város volt polgármestere bú­csúzott, a nemzeti kultúra hősi halottjának nevezve az elhuny­tat. Sík Ferencet a békéscsabai Ligeti temető családi sírhelyén helyezték örök nyugalomra. tér. A természetvédelmi terüle­tek nagysága tehát elenyésző, újabbakat szinte lehetetlen kije­lölni, sőt veszélyben vannak a régiek is. (Erre bővebben még visszatérünk.) A természetvéde­lem ügye egyébként, mint az Eu­rópa Tanács leszögezte, minden ország feladata. Magyarország négy téren igyekszik eredménye­ket elérni. Az erdők, a ligetek, pakk védelmében éppúgy, mint a vizes, illetve a pusztai élő­helyek megóvásában, illetve a geológiai értékek védelmében. Az egyesület 37. helyi csoportja saját hatáskörén belül többek kö­zött különféle, a nagyközönség számára is hozzáférhető program A Mozgáskorlátozottak Egyesülete Országos Szervezete (MEOSZ) és a szegedi csoport vezetői talál­koztak hétfő este a Virág cuk­rászda zöld szalonjában a ká­véház vendégeivel. A házi­gazda tisztét Kiss Ernő vál­lalta. Szabó János országos főtitkár tájékoztatása szerint 1980-ban alakult a MEOSZ, a rokkantak évében. Szükség volt ilyen szervezetre, hiszen hazánkban 3,5—4 százalék körül van a mozgássérültek aránya. Az akkori hatalom ellené­ben alakultak meg, mert a hi­vatalos szervek attól féltek, hogy ide tömörülnek majd a hadirokkantak is, és ez egy esetleges politikai szembenál­lást eredményezhet. Dr Cse­­hák Judit állt akkor melléjük. Az Egészségkárosodottak Ta­nácsa fogja össze ezt a terü­letet, melynek funkciója ket­tős: az érdekképviselet és a rehabilitáció. Ám anyagi tá­mogatást nem tudnak adni. Ma egyébként egy mozgás­­korlátozott átlagosan 12 ezer forintból él­A mozgáskorlátozottak — ahogy ezúttal is hangoztatták — nem sajnálatot várnak az egészségesektől, hiszen ők nem betegek! A mozgáskor­látozottság egy állapot, ami­vel együtt kell élni — nekik is, másoknak is. Jó volt hall­gatni, hogy ennyi ötlet, segí­tőkész javaslat hangzott el ér­dekükben, s markánsan meg­jelent a társadalom felelőssé­ge is. Például: a telefonfülke, ahonnan tolókocsiból is lehet telefonálni, a járművekre va­ló fel- és leszállás megoldá­sa, a lépcsőn való közlekedés problémája stb. Sokszor nem is a pénzen múlnak ezek, ha­nem a szemléleten, a figyel­mességen. Az egyik mozgás­­korlátozott elmondta, hogy ő rendszeresen jár az egyetemi könyvtárba — a központi épü­let lépcsőin nincsen fogódzó... Mint valaki megjegyezte, a szó eredeti és átvitt értelmé­ben egyaránt, lépéshátrányban vannak a mozgáskorlátozot­tak. Kedves színfoltja volt az estnek Rigó Balázs bácsi, ré­gi kávéházi törzstag, aki a Csaba u. 32. sz. alatt lakik, és szomszédjában a 34-ben van a Mozgáskorlátozottak Otthona, elhanyagolt állapot­ban. Ő kerítést csinált drót­hálóból, védte, gondozta, ahogy tudta. Lám, ilyen hoz­záállás is létezik. Nem sokan jöttek el e kávé­házi találkozóra, ám akik még­is, „javulhattak”: emberismeret­ből, egymásra figyelésből, fele­lősségtudatból, segítőkészség­­ből. Ők talán felfogtak valamit abból, hogy bármelyikünk, bár­mikor ott köthet ki a mozgás­­korlátozottak között, s akkor vá­gyódásuk is ugyanaz lesz: az egészségesek figyelmes szere­­tete. VERESS SÁNDOR Közéleti kávéház Lépéshátrányban Felsőfokon Csongrádon szervezik a szervezőket A Harczi Gusztáv Gyógy­pedagógiai Tanárképző Főiskola négy évvel ezelőtt indította kihelyezett tago­zatát Csongrádon. Az ok­tatás 4 éves, levelező tago­zatos rendszerben műkö­dik és szociális szervezői képzést nyújt Ez évben már a második évfolyam működik a főis­kola keretein belül, a vá­ros a helyiséget adja hoz­zá. Jelenleg a művelődési központban történik a ta­nítás. S hogy a szakterüle­ten szükség van a képzés­re, mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy a szep­temberben induló új évfo­lyamra felvételt hirdettek meg. A jelentkezés feltéte­lei: érettségi, szakterületi munkaviszony (szociális, egészségügyi, oktatási intézményben, igazgatás­ban betöltött szociális munkakörök, melyet a munkáltatóval igazoltatni kell). A leendő hallgatók fel­vételi vizsgát tesznek szo­ciális gondoskodás és bio­lógia tárgyakból, mindkét esetben írásbeli és szóbeli vizsgával, Budapesten március 30-án, illetve áp­rilis 6—7-én. Felvételi ke­retszám: 25 fő. A jelent­kezési lap és tartozékai személyesen, vagy felbé­lyegzett válaszboríték el­lenében a polgármesteri hivatal művelődési és ifjú­sági irodáján szerezhetők be, Csongrád, Kossuth tér 7. szám alatt Tájékozta­tást ad: Kukla Erikné iro­davezető, telefon: 382-166. Jelentkezési határidő: feb­ruár 28. (lovas) % mm * "1 1995. febr. 1., szerda #»EimA­!«

Next