Reggeli Délvilág, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-01 / 51. szám
X........... . . A Délmagyarnál és a Hírlapnál Újságírók kerültek utcára A Csongrád megyében, illetve Szegeden két napilapot (Délmagyarország, Csongrád Megyei Hírlap) megjelentető szegedi Délmagyarország Könyv- és lapkiadó és Nyomdaipari Kft.-nél hét újságírónak adták át a felmondó levelet a napokban. Az átszervezés keretében történt elbocsátások oka—a felmondás indoklása szerint —, hogy a papír árának emelkedése miatt a költségek apasztására, ennek érdekében alapfelület csökkentésére kényszerül a külföldi tulajdonban lévő kft., s így kevesebb újságíróra van szükség. Az utcára került újságírók közül hárman 15—25 éve dolgoznak a szakmában, ketten a Délmagyarország című szegedi napilapnál kezdték újságírói pályafutásukat. Egy elküldött főmunkatárs tagja a sajtószakszervezet helyi vezetésének és az üzemi tanácsnak — elküldését a kft vezetői nem egyeztették az érdekvédelmi szervezetekkel —, s van az utcára kerültek között gyermekét egyedül nevelő anya. Ugyanakkor egyre több újságírót vesznek fel szerződéssel, illetve alkalmaznak külsősként. A kft. két napilapjánál eddig 53 újságíró dolgozott. Dlusztus Imre, a kft. egyik ügyvezető igazgatója, főszerkesztő, az elbocsátásokkal kapcsolatos kérdésre nem kívántválaszolni az MTI munkatársának. (MTI) . Civil szervezetek Szentesen Léhi Gáborék kézfogója Nem győzték eléggé dicsérni a minapi fórum résztvevői a szentesi Szabadidős SK elnökét, Léhi Gábort, aki eszmecserére hívta a civil szervezetek képviselőit és a város vezetőit. Léhi úr azzal a nem titkolt céllal verbuválta a hagyományteremtőnek szánt találkozót, hogy részint megismerjék egymást, részint pedig fogjanak össze a társadalmi egyesületek a közös célok megvalósítása végett. Feladat bőven van, hiszen a jelenlévők többsége — miként mondani szokás — hátrányos helyzetű csoportok érdekében teszi a dolgát. A hallássérültek képviselője jellemző példaként említette: jó néhányan otthon ülnek, elzárva a világtól, mivel nincsen pénzük hallókészülékre. Hogy nemcsak az anyagiak hiánya foglalkoztatja a társadalmi szervezeteket, ez derül ki a kérdéseikre adott válaszokból. Dr. Gombos András országgyűlési képviselő elmondta: a civil szerveződéseknek óriási jelentőségük van a jövőben. Konkrétan abban, hogy a perifériára került csoportok érdekeit megjelenítsék. S csak szóljanak neki — ajánlotta —, ha valahová pályázatot nyújtanak be anyagi támogatásra, ő a maga szerény eszközeivel „lép” majd az érdekükben. Szirbik Imre polgármester szintén a jelenlévők kérdéseire mondotta, hogy tavaly azért nem söpörték az utcákat, mert nem volt működőképes gép. Most már van. Az idén, évek óta először, beindul az ún. fásítási program. Érdekes kezdeményezés, hogy minden újszülött kap majd egy facsemetét, amely az ő fája lesz. Megkezdődik a Széchenyi-liget rekonstrukciója, és a Hősök erdejében is pótolják a beteg fákat. A városháza ablakaiba pedig hamarosan virágok kerülnek. A fentebb már említett hallássérültek gondjával kapcsolatban arról beszélt a polgármester: ha a segédeszközök beszerzése bárkinek gondot okoz, akkor keressék föl a munkatársait a hivatalban. Hogy senkinek ne kelljen elvonulni a világtól, mert nem hall, lát stb. A mozgáskorlátozottaknak megígérte, hogy a városházi lépcsőknél korlátot próbálnak majd elhelyezni, és az épülő sportcsarnokot is úgy alakítják, hogy azt a beteg emberek is megközelíthessék. Egyébként pedig az a véleménye a polgármesternek: egy város költségvetésébe igenis bele kell férjen a civil szervezetek támogatása. (balázsi) tést tartott tegnap délután a makói képviselő-testület. Jó értelemben úgy is lehetne mondani, ez nem volt más, mint egy edzőmérkőzés, hiszen március 8-án szintén ülésnap keretében ismét tanácskoznak a magiszterek. Edzés Makón Forráshiányt! költségvetés Dr. Búzás Péter polgármesteri tájékoztatója után megismertette a jelenlévőkkel a közelgő március 15-i ünnep programját. Egyik fő napirendi pont a város 1995. évi költségvetésének áttekintése, a végleges formába öntés előtt. A polgármester elmondta, hogy első fordulóban a költségvetés nullszaldós tervezésre épült, amelynek bevételi és kiadási oldala 945 millió forint. A tervezés során az állandó bizottságok és az intézményvezetők véleményét figyelembe vették. Úgy tűnik, csak forráshiányú költségvetésből lehet majd gazdálkodni. A pénzügyi osztály vezetője, valamint a pénzügyi bizottság elnöke a közelmúltban Csongrádra látogatott, hogy az ott szerzett tapasztalatokat e nehéz helyzetben kamatoztassák a tervezés során. Mint ismeretes, a korábban felvett hiteleket, amely közel 45 millió forint, a városnak saját vagyonával kell fedezni. A hiteltörlesztésekre sajnos állami támogatást Makó sem kap. A képviselők mindenre kiterjedő alapossággal készülnek tehát a március 8-i tanácskozásra, keresik annak lehetőségét — például pályázatok útján útépítésekre, főleg a város peremkerületén —, hogyan lehet pénzt hozni a városba. Kotormán Antalné, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke külön köszönetet mondott azoknak az intézményvezetőknek, akik hozzáállásukkal a költségvetés előkészületi munkálatait segítették. A jelenlévőknek is úgy tűnt, mint ahogyan azt a város polgármestere is szeretné, hogy lehetőleg pártsemleges önkormányzat alakuljon ki, s a célok közösek legyenek. Az ivóvíz- és csatornadíj várható emeléséről is szó esett, ám képviselői kérésre erről is a következő testületi ülésen döntenek. A Városgazdálkodási Rt. mérlegének elkészítése után a szenátorok szeretnék átvilágítani a vállalatot, amelyre tervek szerint a költségvetés elfogadása után kerül majd sor. Elutasították az Autós Csárda tulajdonosának, Szabó Sándornak kérését, aki vállalkozásának bővítéséhez meg szeretné vásárolni a csárda mögötti terület egy részét. Halasi Imre képviselő elmondta, hogy erre a kérésre egy ízben a korábbi önkormányzat is nemet mondott. A jelenlegi magiszterek azért nem adják ezt az ingatlant el, mert szerintük egészen pontosan a 43-as út elkerülő szakaszának tanulmánytervei alapján az említett területen keresztül vezetne az M43-as útba bekötő szakasz nyomvonala. Tehát kisajátítás esetén nem mindegy, hogy ki és mennyi összeget kap majd. A tanácskozás zárt üléssel ért véget, a folytatás március 8-án reggel 9 órától lesz. M. L. Elnapolt ülés Munkaterv szerinti ülését tartotta kedden délután Szentes város képviselő-testülete dr. Stern Sándor alpolgármester vezetésével. Ennek a napirendjén az 1995. évi költségvetési rendelet megalkotása volt. Mint az alpolgármester elöljáróban elmondta, az előterjesztés tárgyalásához nagy segítséget jelentene, ha az elmúlt évi büdzsé végrehajtásáról már rendelkezésükre állna a beszámoló, és ismernék az 1994. évi pénzmaradványt is. Félegyháziné Somogyi Éva, a pénzügyi bizottság elnöke lényegében ugyanerre hívta fel a figyelmet. Szerinte is akkor tudnák komplexen tárgyalni az 1995-ös költségvetést, ha a kezükben lenne az előző évi zárszámadás is. Ezért indítványozta, hogy napolják el az ülést. A képviselők egyhangúlag megszavazták Félegyháziné javaslatát. Elhangzott: a testület legközelebbi ülése várhatóan március 10-én lesz. (b. i.) " 1 —■—— 1 1 " Nagylakon kiszúrták (Folytatás az 1. oldalról) — A gyanúsított értelmiségi, mégpedig közgazdász. Hollandiában van kisvállalkozása, amely elmondása szerint anyagi nehézségekkel küzd. Megbízás alapján szállította volna tovább az általa „tiltott árunak” nevezett kábítószert. Nem tagadta, hogy az így szerzett pénzből kívánta volna talpra állítani cégét. Wentzel századostól azt is megtudtuk, hogy az említett gépkocsit és a kábítószert (utóbbit Budapestre szállították) nyomban lefoglalták. V. H. I. úr pedig a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vendégszeretetét élvezi. A szemfüles és jó szimatú vámos pedig remélhetően jutalomban részesül. Helyszínen jártunkkor igencsak feltorlódott a román rendszámú gépjárműsor. Nem hivatalos információink szerint március elsejétől a Romániába bevitt árukért 100 százalékos vámot kell fizetniük a szomszédos állampolgároknak. Azt is megtudtuk, hogy a romániai szervek új (mindenképpen pozitív) hozzáállást tanúsítanak a Törökországból hazafelé tartó, árukkal „megpakolt” buszok utasaival szemben. Az a gyakorlat alakult ki, hogy a buszok utasait még jóval a román határra való érkezés előtt az ország mélységében elszámoltatják portékáikat illetően. Ha mindent rendben találnak, rendőri kísérettel felvezetik a járműveket a határig, ahol soron kívül megtörténik kiléptetésük. Ezáltal megszűnni látszik az eleddig kedvelt megoldás, miszerint botcsinálta kereskedőink a határ túlsó oldalán lepakolnak, majd más alkalmakkor saját maguk, hozzátartozóik vagy megbízottaik apránként átmentik a cuccokat. MOLNÁR LÁSZLÓ DÉLVILÁG 1995. márc. L, szerda Azt mondta dr. Juhász Károly, a megyei munkaügyi központ mb. igazgatója, hogy a csúcs 1993. februárjában volt, amikor is régiónkban körülbelül 13,5 százalékot ért el a munkanélküliségi ráta. A prognózis szerint csökkenő mértékben csökken ez a mutató. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy Szentesen és a vonzáskörzetébe tartozó kistelepüléseken 2713 a regisztrált munkanélküli (a ráta mintegy 10 százalékos). Közülük csaknem 1300-an kapnak járadékot, és megközelítően 800 személynek az önkormányzat ad jövedelempótló támogatást Szentesen és Vásárhelyen Újhelyen a munkaügyi kirendeltség Mint ismeretes, a munkaügyi kirendeltség a Klauzál utcában volt Ott meglehetősen mostoha körülmények között fogadhatták az ügyfeleket, mivel egyetlen teremben egyidejűleg vagy 8 ügyfél és a kirendeltség tizenvalahány munkatársa tartózkodott. Holott ez a fajta szolgáltatás némi intimitást igényelne. Havonta egyébként — miként megtudtuk Temnes Zsolttól, a szentesi kirendeltség vezetőjétől — 4—5 ezer munkanélküli kereste fel őket Szentesről és a környező községekből. Tehát mindenképpen kinőtték a Klauzál utcai, mintegy száz négyzetméter alapterületű helyiséget Korábban azt tervezték, hogy a Kossuth u. 1. sz. alá költöznek, a Petőfi Szálló melletti épületbe. Az önkormányzat használatra átadta volna a munkaügyi kirendeltségnek az ingatlant azzal, hogy az magára vállalja a felújítás költségeit. Ám az belekerült volna kb. 20 millió forintba, miként elmondta dr. Juhász Károly, és nem lesz az ő tulajdonukban a ház. Ezért is örvendetes, hogy sikerült egy minden szempontból megfelelő ingatlant vásárolni, mégpedig a Szabóipari Szövetkezet Ady Endre u. 22/B szám alatti központját. Az épület immár a saját tulajdonuk, és a felújítással, berendezéssel no meg a vételárral együtt 15 milliót költöttek rá. Az alapterülete 200 négyzetméternyi, 6 munkaszoba van benne. Az új helyen mostantól meghittebb körülmények között fogadhatják az ügyfeleket. Ennek a rendje nem változott, vagyis hétfőn, kedden 8—16-ig, szerdán és csütörtökön 8—18 óráig állnak a munkanélküliek rendelkezésére. Dr. Juhász Károly arról is szólt, hogy a munkaügyi központban azt szeretnék elérni: a megyében mindenütt ugyanazt a szolgáltatást kapják a rászorulók. Mert számukra a szentesi munkanélküli ugyanolyan fontos, mint a csongrádi meg a vásárhelyi. Hódmezővásárhelyen is éppen a minap költöztek a szentesihez hasonló kulturált helyre a kirendeltség dolgozói. Ettől a héttől már a Szántó Kovács János u. 50—52. sz. alatt fogadják az ügyfeleket. Egyébiránt a megyében mindenhol a szolgáltatások bővítését tervezik. Várhatóan még az idén ún. munkatanácsadók (is) dolgoznak majd náluk. Az lesz a feladatuk, hogy együtt gondolkozzanak a munkanélküliekkel, mintegy rávezetve őket arra: mit tegyenek annak érdekében, hogy el tudjanak helyezkedni. BALÁZSI IRÉN Lepecsételt tehenek? (Folytatás az 1. oldalról) Az ingóságoknak ez a fajta elzálogosítása alapvetően különbözik a megszokott kézizálogtól. A jelenleg is alkalmazott megoldás ugyanis azzal jár, hogy az ingóságot oda kell adni a hitelt nyújtónak és a tulajdonos csak akkor kapja vissza, ha kifizette a hitelt. Nem nehéz belátni, hogy egy istállónyi állatot, egy kombájnt, vagy más értékesebb gépet kézizálogba adni nem lehet. A hitelező ugyanis nem fogja vállalni a megőrzést, a hitelfelvevő pedig éppen a zálogtárgy segítségével tudja megtermelni azt az értéket, amiből visszafizetheti a hitelt. E problémákat hidalja át az ingó jelzáloghitel, amely azonban csak akkor ér valamit, ha a zálogtárgyat megbízható nyilvántartásba veszik. (Az ingatlanoknál ez elvileg megoldott, hiszen a félhivatalban a házra, földre, üzemre ráterhelhető a jelzálog. Az ingóságok kapcsán több javaslat is elhangzott arra, hogy ki vezesse a nyilvántartást. Végül a törvényjavaslatban a közjegyzők kapták meg ezt a jogot és kötelezettséget. A közjegyzői kamara felügyelete alatt működik majd az a számítógépes adatbank, amelybe bármelyik közjegyző — telefonvonalon keresztül — beküldheti az általa megkötött szerződések adatait. Várhatóan 1997 elejétől tehát nemcsak az ingatlant vásárlók, hanem az ingóságok vevői is jó, ha megkérdezik a nyilvántartót arról, hogy nincs-e valamilyen teher a megvenni kívánt eszközön. (Vannak országok, ahol az elzálogosított állatokat pecséttel jelölik meg, a gépek oldalára pedig a zálogterhet tanúsító táblát szerelnek.) Mint szóba került már, ingóságra csak akkor lehet jelzáloghitelt felvenni, ha a szerződést közjegyző előtt kötik. Ugyanez a helyzet egy cég vagyonának elzálogosításakor is. Ezt egyébként lebegő zálogjognak hívják. A jelző onnan ered, hogy a gazdálkodás során állandóan változik a cég vagyona. Ami — például készáruként — kikerül belőle, arra megszűnik a zálogjog, a vásárolt anyagokra és eszközökre viszont automatikusan kiterjed.