Reggeli Délvilág, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-01 / 152. szám

Csongrádon is lokalizálták a tűzoltókat Élénk érdeklődés mellett tartotta meg tegnap délelőtt Csongrád város önkormányza­tának képviselő-testülete soros ülését Molnár József elnökle­tével. Jelen voltak a finnorszá­gi Raisióból műszaki delegáció tagjai is. A város munkaügyi helyzeté­ről - kiemelt figyelemmel a pá­lyakezdőkre — dr. Forgó Ist­ván, a munkaügyi kirendelt­ség helyi vezetője beszélt. Csongrád városa a megye élvo­nalában van a munkanélküli­ség területén. Az önkormányzat második félévi munkatervét két módo­sítással fogadta el a testület. Az előterjesztések között el­ső helyen szerepelt a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, mint önkormányzati intéz­mény megalakítása. Az 1991. évi XX. tv. e feladatkört ugyan­is konkrétan a tűzoltóság szék­helye szerinti önkormányzat­hoz rendeli. (A csongrádi tűz­oltóság eddig megyei fennha­tóság alatt működött.) Több te­lepülésen már előbb átadták az önkormányzatnak. Csongrá­don erre most került sor. Dr. Kovács Zoltán tűzoltó ezredes, a Csongrád Megyei Tűzoltóság parancsnoka mél­tatta a csongrádi tűzoltók ed­digi munkáját. Kiemelte, hogy a hivatalos döntés értelmében 1995. július elsejétől a csong­rádi tűzoltóság is - alapító ok­levéllel megerősítve — teljes felszerelésével és személyi ál­lományával együtt a város tu­lajdonába kerül. Neve ezentúl: Csongrád Város Hivatásos Ön­­kormányzati Tűzoltósága, rövi­dítve: Csongrádi Tűzoltóság. A javaslatot teljes egyetértésben megszavazták a honatyák. A tűzoltóság vezetőjének tovább­ra is a kitűnő szakképzettségű dr. Bartolich Jánost, az intéz­mény eddigi parancsnokát bíz­ták meg. Fizetését­­ a megyei parancsnok javaslatára,­­ szin­tén egyhangúlag 1­49 ezer fo­rintban szavazták meg. Az intézmény feladata az ok­iratban foglaltak szerint: Csongrád város, Felgyő, Csanytelek és Tömörkény köz­ségek területe. Költségvetése nem terheli a várost, mert azt központi forrásból biztosítják. VÁRKONYI ISTVÁN (Folytatás az I. oldalról) Az Alkotmánybíróság döntése arra is rámutat, hogy az államnak a társadalom jelentős részét érin­tő szociális ellátási rendszer átala­kításakor az ország pénzügyi, gaz­dasági helyzetére vonatkozó szem­pontok mellett figyelembe kell vennie az Alkotmánynak az anya, a család és a gyermekek védelmét előíró rendelkezéseit is. A stabili­zációs törvénycsomag bevezetése azáltal, hogy a lényeges változáso­kat tartalmazó szabályait 1995. jú­lius 1-jével léptette hatályba, e kö­vetelménynek nem felel meg, s ezért alkotmányellenes. Alkotmányellenes annak a rendelkezésnek az 1995. júli­us 1-jei hatályba léptetése is, amely szerint a munkavállaló betegsége esetén csak a kere­sőképtelenség huszadik napját követően jogosult táppénzre. Az addig terjedő időre a mun­káltató által fizetett betegsza­badság jár, de az első öt napra a dolgozó semmilyen díjazást nem kap. Az alkotmányellenes rendelkezést az Alkotmánybí­róság megsemmisítette, s az nem lép hatályba. A határozat megállapítja, hogy a társadalombiztosítás megnehe­züléséből adódó terhek részbeni — arányos és alkotmányos indo­kok melletti — áthárítása a bizto­sítottakra, illetőleg a munkálta­tókra, önmagában nem alkot­mányellenes. Az ilyen átrendezé­seknél azonban alkotmányos követelmény, hogy a kockázat­­áthárítás terhe­it az érintettek időben megis­merjék, a jövő­beni kockáza­tokkal számol­hassanak, fede­zésükről gon­doskodhassa­nak. A kifogásolt rendelkezés kö­vetkeztében vi­szont a munkál­tatók - és rész­ben a munkavállalók - a meg­emelt kockázatot egyik napról a másikra anélkül kénytelenek el­viselni, hogy erre megfelelő tarta­lékolással felkészülhettek volna. Ezért a húsz napra emelt beteg­­biztosítási kockázat-áthárítás azonnali hatálybaléptetése az al­kotmány sérelmét jelenti. Alkotmányellenesnek minősí­tette és ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság azt a rendelke­zést is, amely negyvennégy száza­lékos társadalombiztosítási járu­lék fizetését írta elő a szerzői ho­noráriumok és más szellemi alko­tások díjának kifizetése után. A határozat rámutat arra, hogy a já­rulék befizetése nem alapoz meg semmiféle társadalombiztosítási ellátást. Az ellenszolgáltatás nél­küli fizetési kötelezettség a meg­bízó vagyoni jogát aránytalanul korlátozza, ezért alkotmányelle­nes. Hátrányos megkülönbözte­­­tésnek számít az is, hogy a törvény a kiegészítő tevékenységet végző vállalkozókat terhelő baleseti já­rulékot több mint háromszorosá­ra, a más vállalkozók társadalom­­biztosítási járulékával azonos mérvűre emelte, mert a kiegészí­tő tevékenységet végzők változat­lanul csupán az ellátások szőkebb körére lennének jogosultak. Alkotmányellenesnek minősí­tette és megsemmisítette a testü­let azt a rendelkezést is, amely az 1995. december 31-ig alkalmaz­ható személyi szám használatát 1999- december 31-ig meg­hosszabbítja. Az Alkotmánybíróság 1991-ben kimondta, hogy a kor­látozás nélkül használható, álta­lános és egységes személyazono­sító jel ellentétes az információs önrendelkezési joggal, ezért alkot­mányellenes. A határozat hangsú­lyozza, hogy a személyi szám hasz­nálatának további négy évvel való meghosszabbítására nem elegen­dő alkotmányos indok a gazdasá­gi egyensúlyi helyzet javítása. Al­kotmányellenes az is, hogy a tör­vénycsomag rendelkezése a sze­mélyi szám használatát a tör­vényben eddig szereplő körön túlra is kiterjeszti, s lehetővé te­szi, hogy a jogosult szervek azt a nyilvántartási szervekkel való kapcsolattartásra és az egymással való kapcsolattartásra is használ­hassák. Az Alkotmánybíróság elutasítot­ta azokat az indítványokat, amelyek a törvény szerkesztésének és előké­szítésének fogyatékosságai miatt a törvénycsomag egészének megsem­misítését kérték. A határozat rámu­tat: az a jogtechnikai megoldás, hogy a stabilizációs törvény törvény­­módosítások laza halmazából áll, bár nem kívánatos, de nem ellen­tétes az alkotmánnyal. Alkotmánybíróság Betettek a Bokros csomagnak HA NINCS LÓ, BICIKLI IS JÓ. Hétfőtől - Budapest után - Szegeden is megjelennek a kerékpározó rendőrök. Mountain-bike járgányokon hamarosan 17-en kerekeznek majd Csongrád megye nagyobb városaiban. Tegnap délután ünnepélyes külső­ségek között nyitották meg a II. Mind­szenti Napok rendezvénysorozatát. Dé­lelőtt elszármazottak találkoztak a vá­rosházán, több mint hatvanan, köz­tük egyszerű emberek, főiskolai és egyetemi tanárok, mesteremberek. Kecskeméti János polgármester, miközben bemutatta a képviselőtestületet, elmondta: ez az a csapat, amely félretéve a pártállást egy emberként a település fejlődéséért, fel­virágoztatásáért dolgozik Az elszárma­zottak közül elsőként Dénes István, a Magyar Rádió irodalmi osztályának nyugdíjas munkatársa szólalt meg - ékes magyarsággal, mondandóját hellyel,közzel versbe foglalva. - A barátság és a szeretet szavai kö­zött külön öröm számomra, hogy itt szülővárosomban találkozhatunk egymással - mondta, majd feleleve­nítette mindszenti élményeit, az indít­tatást, emlékezett barátaira, rokonai­ra és minden szépre, ami vissza­ossza hozzá Mindszentre. - Mindszenti gyökerek - mit jelent ez? Őseim itt pihennek, itt dolgoztak, küszködtek egész életükben, kezdte emlékeit sorolni. - Küszködött a nép, ma is küszködik, de problémáit mindig megoldotta. Ma is megoldja, lehet-e na­gyobb öröm, hogy a községből város lett, s minden nehézség ellenére szépen fej­lődik Fogjanak is össze, és akkor kéz a kézben lesz kibontakozás. Az Isten ál­dása legyen kedves mindszenti véreim mindannyiótokon - mondta Gémes es­peres úr. Hozó András 1931-ben született Mindszenten, 1941-ben hagyta el, népi kollégiumba ment, majd villamosmér­nöki diplomát szerzett. Budapesten él, de évente jön, az Alföld, a Tisza-part, a szülőföld mindig vonzó számára. A vá­ros fejlődését örömmel látja, mint ter­mészetbarát az Országos Természetbarát Szövetség egyik prominens alakja, rajta volt, hogy az országos kéktúra szakasza Mindszenten vezessen keresztül. Mihály Endre nyugalmazott főiskolai tanár Szegedről jött a találkozóra, 1939- ben érkeztek Mindszentre - most is meg­hatottsággal beszél az akkori levente ze­nekarról. Nagy öröm számára régi bará­taival, ismerőseivel találkozni. Mindszent a múltban csodálatos község volt, ma pe­dig csodálatos város. - Azt kívánom mai vezetőinek, hogy a hagyományokra támaszkodva szeressék, ápolják hagyományaikat és jussanak mi­nél előbbre, még a nehéz gazdasági kö­rülmények között is - hangoztatta. A kötetlen beszélgetések színes forga­tagában nem tudtunk mindenkit megszó­lítani - Kecskeméti János polgármester­től azt kérdeztük: számított-e ilyen rész­vételre? - Ön is látja, milyen a hangulat. Szá­momra nagy öröm ezeket az önfeledt em­bereket látni, ahogy egymásra találtak, mindenkinek van mindenkihez monda­nivalója Itt csak a szeretet és az öröm megnyilvánulásait látjuk ma, a ami min­dennél többet ér. HEGYI MÁRTON Mindszenti napok Ki a Tisza vizét issza 1995. július 1., szombat A kormány intézkedik A Miniszterelnöki Kabinet nyilatko­zatot adott ki pénteken délután az Al­kotmánybíróságnak a gazdasági stabi­lizációt szolgáló törvényekkel foglalko­zó határozataival kapcsolatosan. “A miniszterelnökség tudomást szerez­ve az Alkotmánybíróság 1995. június 30-ai határozatairól - amelyek a gaz­dasági stabilizációt szolgáló törvények­kel és végrehajtási rendeleteikkel fog­lalkoznak - megelégedéssel fogadta, hogy a testület a törvénycsomag egé­szét alkotmányosnak ítélte. Tekintet­tel ugyanakkor arra, hogy a határoza­tok a törvények néhány rendelkezé­sét megsemmisítették, és indoklása­ik szerteágazó jogi és társadalompoli­tikai kérdéseket érintenek, kellő idő­re van szükség ahhoz, hogy a kormány azokat alaposan elemezze. A minisz­terelnök döntésének megfelelően a kormány július 6-ai ülésén áttekinti az előállott helyzetet és megteszi azo­kat a lépéseket, amelyek az ország pénzügyi-gazdasági stabilizációjának biztosítása és az államháztartás egyen­súlyának javítása érdekében szüksé­gesek A kormányfő utasította az ille­tékes minisztereket, hogy haladékta­lanul tájékoztassák az állampolgáro­kat az Alkotmánybíróság határozatai­val összefüggő, őket érintő konkrét kérdésekről.” Az Országgyűlés pénteki ülését kö­vetően tanácskozást tartott az MSZP frakciója. Többek között felszólalt Horn Gyula kormányfő és Bokros La­jos, a pénzügyi tárca irányítója. Az ülés központi témája a pénzügyminiszter nevével fémjelzett csomag alkotmány­­bírósági vizsgálata volt. Szekeres Im­re frakcióvezető elmondta, hogy az MSZP képviselőcsoportja is tisztelet­ben tartja a legfőbb bírói testület ál­lásfoglalásait. A kabinet nyilatkozata A Mártélyon Szúnyog-tetemrehívás Falugyűlésre hívogatta a helyi önkor­mányzat a lakosságát, a várható nagy ér­deklődésre való tekintettel a művelődé­si központba. A napirend fő pontja és vonzereje, noha nem azzal kezdődött, az egyre kritikusabbá váló szúnyogkérdés volt. Balogh Jánosné polgármester­asszony beszámolt a 8 fős önkormány­zati testület féléves munkájáról és felvá­zolta a következő félév feladatait. Meg­valósult a kedvezményes telekosztás, amit kiterjesztettek nem fiatalokra is, és létrejött a szociális diszkont; megalakult a polgárőrség, ami legalább valamelyest fékezi a randalírozókat,­­ ezen kívül még két új testület is megkezdte működését: a Jogvédő Liga és az Erdélyi Szövetség helyi csoportja. Felújították a fogorvosi rendelőt, beleértve a gépeket is. Az erdé­lyi Nyárádremetében testvérfalut válasz­tott Mártély, az első delegációt hamaro­san fogadják, míg a nyár végén viszonoz­zák a határon túli magyarok látogatá­sát. Új munkahelyek teremtése céljából tárgyalások folynak egy mórahalmi Bt.­­vel, 8-10 felsőruhakészítő elhelyezkedé­sére van kilátás. Történt egy kísérlet a Zsigmondy Vízgazdálkodási Társaságból való kiválásra, miután a vízdíj ismételt emelése van kilátásban. Szakmai felmé­rések alapján azonban az önálló gazdál­kodás sem ígért alacsonyabb költsége­ket, így minden maradt a régiben. Nem történt elmozdulás a telefon-ügyben. Ez­zel szemben jó ütemben és látványosan halad a faluközpont kiépítése, illetve par­kírozása, amiben nagy szerepe van a Fa­luszépítő Egyesületnek. Említésre mél­tó még a könyvtár kibővítése. Eredmé­nyes volt a Kihívás Napja nevű rendez­vény. Az erkölcsi sikerek mellett nem le­becsülendő a 91000,- forintos bevétel sem. Szorongató gond a költségvetés örö­költ 3 milliós forráshiánya, illetőleg Kuncze Gábor belügyminiszter felhívá­sa az alkalmazotti létszám csökkentésé­re, ami egyenesen az iskola működését veszélyezteti. Ennek kapcsán az Önkor­mányzat “iskolamegmentési progra­mot” dolgozott ki, és az egész falu össze­fogását kérte. Dr. Rapcsák András, Mártély or­szággyűlési képviselője mondotta, hogy szakképzettsége, illetve közigazgatási gyakorlata révén számos bizottság tagja a parlamentben, így jóelőre értesül a ké­szülő változásokról. Az ellenzéki mozgás­tér azonban igen szűkös. Most arra pró­bálják felhívni a kormány figyelmét, hogy az energiatermelés privatizációja, illetve ebből az önkormányzatok egyen­lő alapon történő részeltetése milyen ve­szélyeket hordoz magában. Ezután került terítékre a hallgatóság feszült érdeklődése mellett a szúnyog­kérdés. Dr. Kovács Imre főmérnök, a szúnyogirtással országosan foglalkozó KORAX Kft. igazgatóhelyettese ismertet­te az irtás külöböző módozatait, legered­ményesebbnek tartva a biológiait, ami­től azonban a tájvédelem, illetve a mi­nisztérium illetékes osztálya elzárkózik. A cég technológiailag és technikailag is fel van készülve, hogy az engedély meg­születése esetén végre radikális és haté­kony munkát végezzen. Sőt, felajánlot­ták, hogy 120 hektáron ingyenesen vég­zik a munkát. Iványosi Szabó András, a Kiskunsá­gi Nemzeti Park igazgatója (a mártélyi tájvédelmi terület tartozik hozzá) kizár­ta a biológiai védekezés lehetőségét. Csáki Imre, a hódmezővásárhelyi ön­­kormányzat műszaki osztályának veze­tője pedig kifejtette, megfeledkezünk ar­ról, hogy az ember is a természet része, s hogy azt is védeni kellene. Dr. Rapcsák András is felszólalt. Szerinte a probléma gyökeres megoldását akadályozó dönté­seket presztízsből hozták, meggyőző szakmai megalapozottság nélkül. A te­rület tulajdonosi és kezelő viszonyainak az átalakításában látja a kiutat. Dr. Kovács Imre újabb javaslata tűnt a legelőremutatóbbnak. Szerinte pártat­lan országos bizottság kiküldését kelle­ne kérni, hogy az vizsgálja meg a hely­zetet és hozzon méltányos döntést. A vita élesedő hangnemben és hosszasan folyt még. Szó esett a gyűlé­sen egy másik neuralgikus kérdésről, a kerékpárútról is. -felletár­ ==== 3

Next