Reggeli Délvilág, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-01 / 152. szám
Csongrádon is lokalizálták a tűzoltókat Élénk érdeklődés mellett tartotta meg tegnap délelőtt Csongrád város önkormányzatának képviselő-testülete soros ülését Molnár József elnökletével. Jelen voltak a finnországi Raisióból műszaki delegáció tagjai is. A város munkaügyi helyzetéről - kiemelt figyelemmel a pályakezdőkre — dr. Forgó István, a munkaügyi kirendeltség helyi vezetője beszélt. Csongrád városa a megye élvonalában van a munkanélküliség területén. Az önkormányzat második félévi munkatervét két módosítással fogadta el a testület. Az előterjesztések között első helyen szerepelt a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, mint önkormányzati intézmény megalakítása. Az 1991. évi XX. tv. e feladatkört ugyanis konkrétan a tűzoltóság székhelye szerinti önkormányzathoz rendeli. (A csongrádi tűzoltóság eddig megyei fennhatóság alatt működött.) Több településen már előbb átadták az önkormányzatnak. Csongrádon erre most került sor. Dr. Kovács Zoltán tűzoltó ezredes, a Csongrád Megyei Tűzoltóság parancsnoka méltatta a csongrádi tűzoltók eddigi munkáját. Kiemelte, hogy a hivatalos döntés értelmében 1995. július elsejétől a csongrádi tűzoltóság is - alapító oklevéllel megerősítve — teljes felszerelésével és személyi állományával együtt a város tulajdonába kerül. Neve ezentúl: Csongrád Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága, rövidítve: Csongrádi Tűzoltóság. A javaslatot teljes egyetértésben megszavazták a honatyák. A tűzoltóság vezetőjének továbbra is a kitűnő szakképzettségű dr. Bartolich Jánost, az intézmény eddigi parancsnokát bízták meg. Fizetését a megyei parancsnok javaslatára, szintén egyhangúlag 149 ezer forintban szavazták meg. Az intézmény feladata az okiratban foglaltak szerint: Csongrád város, Felgyő, Csanytelek és Tömörkény községek területe. Költségvetése nem terheli a várost, mert azt központi forrásból biztosítják. VÁRKONYI ISTVÁN (Folytatás az I. oldalról) Az Alkotmánybíróság döntése arra is rámutat, hogy az államnak a társadalom jelentős részét érintő szociális ellátási rendszer átalakításakor az ország pénzügyi, gazdasági helyzetére vonatkozó szempontok mellett figyelembe kell vennie az Alkotmánynak az anya, a család és a gyermekek védelmét előíró rendelkezéseit is. A stabilizációs törvénycsomag bevezetése azáltal, hogy a lényeges változásokat tartalmazó szabályait 1995. július 1-jével léptette hatályba, e követelménynek nem felel meg, s ezért alkotmányellenes. Alkotmányellenes annak a rendelkezésnek az 1995. július 1-jei hatályba léptetése is, amely szerint a munkavállaló betegsége esetén csak a keresőképtelenség huszadik napját követően jogosult táppénzre. Az addig terjedő időre a munkáltató által fizetett betegszabadság jár, de az első öt napra a dolgozó semmilyen díjazást nem kap. Az alkotmányellenes rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette, s az nem lép hatályba. A határozat megállapítja, hogy a társadalombiztosítás megnehezüléséből adódó terhek részbeni — arányos és alkotmányos indokok melletti — áthárítása a biztosítottakra, illetőleg a munkáltatókra, önmagában nem alkotmányellenes. Az ilyen átrendezéseknél azonban alkotmányos követelmény, hogy a kockázatáthárítás terheit az érintettek időben megismerjék, a jövőbeni kockázatokkal számolhassanak, fedezésükről gondoskodhassanak. A kifogásolt rendelkezés következtében viszont a munkáltatók - és részben a munkavállalók - a megemelt kockázatot egyik napról a másikra anélkül kénytelenek elviselni, hogy erre megfelelő tartalékolással felkészülhettek volna. Ezért a húsz napra emelt betegbiztosítási kockázat-áthárítás azonnali hatálybaléptetése az alkotmány sérelmét jelenti. Alkotmányellenesnek minősítette és ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság azt a rendelkezést is, amely negyvennégy százalékos társadalombiztosítási járulék fizetését írta elő a szerzői honoráriumok és más szellemi alkotások díjának kifizetése után. A határozat rámutat arra, hogy a járulék befizetése nem alapoz meg semmiféle társadalombiztosítási ellátást. Az ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettség a megbízó vagyoni jogát aránytalanul korlátozza, ezért alkotmányellenes. Hátrányos megkülönböztetésnek számít az is, hogy a törvény a kiegészítő tevékenységet végző vállalkozókat terhelő baleseti járulékot több mint háromszorosára, a más vállalkozók társadalombiztosítási járulékával azonos mérvűre emelte, mert a kiegészítő tevékenységet végzők változatlanul csupán az ellátások szőkebb körére lennének jogosultak. Alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a testület azt a rendelkezést is, amely az 1995. december 31-ig alkalmazható személyi szám használatát 1999- december 31-ig meghosszabbítja. Az Alkotmánybíróság 1991-ben kimondta, hogy a korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel ellentétes az információs önrendelkezési joggal, ezért alkotmányellenes. A határozat hangsúlyozza, hogy a személyi szám használatának további négy évvel való meghosszabbítására nem elegendő alkotmányos indok a gazdasági egyensúlyi helyzet javítása. Alkotmányellenes az is, hogy a törvénycsomag rendelkezése a személyi szám használatát a törvényben eddig szereplő körön túlra is kiterjeszti, s lehetővé teszi, hogy a jogosult szervek azt a nyilvántartási szervekkel való kapcsolattartásra és az egymással való kapcsolattartásra is használhassák. Az Alkotmánybíróság elutasította azokat az indítványokat, amelyek a törvény szerkesztésének és előkészítésének fogyatékosságai miatt a törvénycsomag egészének megsemmisítését kérték. A határozat rámutat: az a jogtechnikai megoldás, hogy a stabilizációs törvény törvénymódosítások laza halmazából áll, bár nem kívánatos, de nem ellentétes az alkotmánnyal. Alkotmánybíróság Betettek a Bokros csomagnak HA NINCS LÓ, BICIKLI IS JÓ. Hétfőtől - Budapest után - Szegeden is megjelennek a kerékpározó rendőrök. Mountain-bike járgányokon hamarosan 17-en kerekeznek majd Csongrád megye nagyobb városaiban. Tegnap délután ünnepélyes külsőségek között nyitották meg a II. Mindszenti Napok rendezvénysorozatát. Délelőtt elszármazottak találkoztak a városházán, több mint hatvanan, köztük egyszerű emberek, főiskolai és egyetemi tanárok, mesteremberek. Kecskeméti János polgármester, miközben bemutatta a képviselőtestületet, elmondta: ez az a csapat, amely félretéve a pártállást egy emberként a település fejlődéséért, felvirágoztatásáért dolgozik Az elszármazottak közül elsőként Dénes István, a Magyar Rádió irodalmi osztályának nyugdíjas munkatársa szólalt meg - ékes magyarsággal, mondandóját hellyel,közzel versbe foglalva. - A barátság és a szeretet szavai között külön öröm számomra, hogy itt szülővárosomban találkozhatunk egymással - mondta, majd felelevenítette mindszenti élményeit, az indíttatást, emlékezett barátaira, rokonaira és minden szépre, ami visszaossza hozzá Mindszentre. - Mindszenti gyökerek - mit jelent ez? Őseim itt pihennek, itt dolgoztak, küszködtek egész életükben, kezdte emlékeit sorolni. - Küszködött a nép, ma is küszködik, de problémáit mindig megoldotta. Ma is megoldja, lehet-e nagyobb öröm, hogy a községből város lett, s minden nehézség ellenére szépen fejlődik Fogjanak is össze, és akkor kéz a kézben lesz kibontakozás. Az Isten áldása legyen kedves mindszenti véreim mindannyiótokon - mondta Gémes esperes úr. Hozó András 1931-ben született Mindszenten, 1941-ben hagyta el, népi kollégiumba ment, majd villamosmérnöki diplomát szerzett. Budapesten él, de évente jön, az Alföld, a Tisza-part, a szülőföld mindig vonzó számára. A város fejlődését örömmel látja, mint természetbarát az Országos Természetbarát Szövetség egyik prominens alakja, rajta volt, hogy az országos kéktúra szakasza Mindszenten vezessen keresztül. Mihály Endre nyugalmazott főiskolai tanár Szegedről jött a találkozóra, 1939- ben érkeztek Mindszentre - most is meghatottsággal beszél az akkori levente zenekarról. Nagy öröm számára régi barátaival, ismerőseivel találkozni. Mindszent a múltban csodálatos község volt, ma pedig csodálatos város. - Azt kívánom mai vezetőinek, hogy a hagyományokra támaszkodva szeressék, ápolják hagyományaikat és jussanak minél előbbre, még a nehéz gazdasági körülmények között is - hangoztatta. A kötetlen beszélgetések színes forgatagában nem tudtunk mindenkit megszólítani - Kecskeméti János polgármestertől azt kérdeztük: számított-e ilyen részvételre? - Ön is látja, milyen a hangulat. Számomra nagy öröm ezeket az önfeledt embereket látni, ahogy egymásra találtak, mindenkinek van mindenkihez mondanivalója Itt csak a szeretet és az öröm megnyilvánulásait látjuk ma, a ami mindennél többet ér. HEGYI MÁRTON Mindszenti napok Ki a Tisza vizét issza 1995. július 1., szombat A kormány intézkedik A Miniszterelnöki Kabinet nyilatkozatot adott ki pénteken délután az Alkotmánybíróságnak a gazdasági stabilizációt szolgáló törvényekkel foglalkozó határozataival kapcsolatosan. “A miniszterelnökség tudomást szerezve az Alkotmánybíróság 1995. június 30-ai határozatairól - amelyek a gazdasági stabilizációt szolgáló törvényekkel és végrehajtási rendeleteikkel foglalkoznak - megelégedéssel fogadta, hogy a testület a törvénycsomag egészét alkotmányosnak ítélte. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a határozatok a törvények néhány rendelkezését megsemmisítették, és indoklásaik szerteágazó jogi és társadalompolitikai kérdéseket érintenek, kellő időre van szükség ahhoz, hogy a kormány azokat alaposan elemezze. A miniszterelnök döntésének megfelelően a kormány július 6-ai ülésén áttekinti az előállott helyzetet és megteszi azokat a lépéseket, amelyek az ország pénzügyi-gazdasági stabilizációjának biztosítása és az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében szükségesek A kormányfő utasította az illetékes minisztereket, hogy haladéktalanul tájékoztassák az állampolgárokat az Alkotmánybíróság határozataival összefüggő, őket érintő konkrét kérdésekről.” Az Országgyűlés pénteki ülését követően tanácskozást tartott az MSZP frakciója. Többek között felszólalt Horn Gyula kormányfő és Bokros Lajos, a pénzügyi tárca irányítója. Az ülés központi témája a pénzügyminiszter nevével fémjelzett csomag alkotmánybírósági vizsgálata volt. Szekeres Imre frakcióvezető elmondta, hogy az MSZP képviselőcsoportja is tiszteletben tartja a legfőbb bírói testület állásfoglalásait. A kabinet nyilatkozata A Mártélyon Szúnyog-tetemrehívás Falugyűlésre hívogatta a helyi önkormányzat a lakosságát, a várható nagy érdeklődésre való tekintettel a művelődési központba. A napirend fő pontja és vonzereje, noha nem azzal kezdődött, az egyre kritikusabbá váló szúnyogkérdés volt. Balogh Jánosné polgármesterasszony beszámolt a 8 fős önkormányzati testület féléves munkájáról és felvázolta a következő félév feladatait. Megvalósult a kedvezményes telekosztás, amit kiterjesztettek nem fiatalokra is, és létrejött a szociális diszkont; megalakult a polgárőrség, ami legalább valamelyest fékezi a randalírozókat, ezen kívül még két új testület is megkezdte működését: a Jogvédő Liga és az Erdélyi Szövetség helyi csoportja. Felújították a fogorvosi rendelőt, beleértve a gépeket is. Az erdélyi Nyárádremetében testvérfalut választott Mártély, az első delegációt hamarosan fogadják, míg a nyár végén viszonozzák a határon túli magyarok látogatását. Új munkahelyek teremtése céljából tárgyalások folynak egy mórahalmi Bt.vel, 8-10 felsőruhakészítő elhelyezkedésére van kilátás. Történt egy kísérlet a Zsigmondy Vízgazdálkodási Társaságból való kiválásra, miután a vízdíj ismételt emelése van kilátásban. Szakmai felmérések alapján azonban az önálló gazdálkodás sem ígért alacsonyabb költségeket, így minden maradt a régiben. Nem történt elmozdulás a telefon-ügyben. Ezzel szemben jó ütemben és látványosan halad a faluközpont kiépítése, illetve parkírozása, amiben nagy szerepe van a Faluszépítő Egyesületnek. Említésre méltó még a könyvtár kibővítése. Eredményes volt a Kihívás Napja nevű rendezvény. Az erkölcsi sikerek mellett nem lebecsülendő a 91000,- forintos bevétel sem. Szorongató gond a költségvetés örökölt 3 milliós forráshiánya, illetőleg Kuncze Gábor belügyminiszter felhívása az alkalmazotti létszám csökkentésére, ami egyenesen az iskola működését veszélyezteti. Ennek kapcsán az Önkormányzat “iskolamegmentési programot” dolgozott ki, és az egész falu összefogását kérte. Dr. Rapcsák András, Mártély országgyűlési képviselője mondotta, hogy szakképzettsége, illetve közigazgatási gyakorlata révén számos bizottság tagja a parlamentben, így jóelőre értesül a készülő változásokról. Az ellenzéki mozgástér azonban igen szűkös. Most arra próbálják felhívni a kormány figyelmét, hogy az energiatermelés privatizációja, illetve ebből az önkormányzatok egyenlő alapon történő részeltetése milyen veszélyeket hordoz magában. Ezután került terítékre a hallgatóság feszült érdeklődése mellett a szúnyogkérdés. Dr. Kovács Imre főmérnök, a szúnyogirtással országosan foglalkozó KORAX Kft. igazgatóhelyettese ismertette az irtás külöböző módozatait, legeredményesebbnek tartva a biológiait, amitől azonban a tájvédelem, illetve a minisztérium illetékes osztálya elzárkózik. A cég technológiailag és technikailag is fel van készülve, hogy az engedély megszületése esetén végre radikális és hatékony munkát végezzen. Sőt, felajánlották, hogy 120 hektáron ingyenesen végzik a munkát. Iványosi Szabó András, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója (a mártélyi tájvédelmi terület tartozik hozzá) kizárta a biológiai védekezés lehetőségét. Csáki Imre, a hódmezővásárhelyi önkormányzat műszaki osztályának vezetője pedig kifejtette, megfeledkezünk arról, hogy az ember is a természet része, s hogy azt is védeni kellene. Dr. Rapcsák András is felszólalt. Szerinte a probléma gyökeres megoldását akadályozó döntéseket presztízsből hozták, meggyőző szakmai megalapozottság nélkül. A terület tulajdonosi és kezelő viszonyainak az átalakításában látja a kiutat. Dr. Kovács Imre újabb javaslata tűnt a legelőremutatóbbnak. Szerinte pártatlan országos bizottság kiküldését kellene kérni, hogy az vizsgálja meg a helyzetet és hozzon méltányos döntést. A vita élesedő hangnemben és hosszasan folyt még. Szó esett a gyűlésen egy másik neuralgikus kérdésről, a kerékpárútról is. -felletár ==== 3