Reggeli Délvilág, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-23 / 197. szám
Júniusban az ipari termelés tíz százalékkal alacsonyabb volt a kiugróan magas májusinak Az előző év azonos időszakához viszonyítva azonban a júniusi termelés három százalékkal bővült. 1995 első hat hónapjában a termelés 8,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal jelentésében. A bányászat júniusi termelése több mint 12 százalékkal elmaradt a tavaly júniusitól, a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátásé viszont 3,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A papír és papírtermékek gyártása 27 százalékos bővülést mutat, a gépipar termelése pedig 24 százalékkal magasabb az előző évinél. A kohászatban és fémfeldolgozásban 6 százalékkal termeltek többet, a vegyipar termelése 9 százalékkal csökkent, a textíliák és ruházati termékek gyártása 5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az ipar értékesítése júniusban 2,7 százalékkal magasabb volt az előző évinél, ezen belül a belföldi értékesítés 2,8 százalékkal csökkent, az export értékesítés 17,4 százalékkal nőtt. Az exportértékesítés aránya 31 százalék volt. A gépipar külpiaci értékesítése 50 százalékkal, az élelmiszerek, italok és dohánytermékek külföldi eladása pedig 25 százalékkal nőtt. A vegyipar exportja 11 százalékkal csökkent. A belföldi eladás a fontosabb feldolgozóipari ágazatokban csökkent. Legnagyobb arányban (28 százalékkal) a ruházati termékek belföldi értékesítése esett vissza. Lábbelikből és bőrtermékekből 20 százalékkal, élelmiszerekből, italokból és dohánytermékekből 5 százalékkal kevesebbet adtak el itthon. Csupán a papír és papírtermékek hazai eladásai bővültek dinamikusan,százalékkal. A feldolgozóipar június végi rendelésállománya 441 milliárd forint volt, ami összehasonlító árszinten számítva 8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A rendelések 53 százaléka belföldi, 47 százaléka export rendelés. A belföldi rendelések a tavalyi volumen 96 százalékának felelnek meg, míg az export rendelések 26 százalékkal meghaladják az előző évit. Iparkodik az ipar 6 Az MNB valutaárfolyamai Érvényben: 1995. augusztus 22. vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban pénznem angol font ausztrál dollár belga és lux. frank (100) dán korona finn márka francia frank görög drachma (100) holland forint ír font japán yen (100) kanadai dollár kuvaiti dinár német márka norvég korona olasz líra (1000) osztrák schilling portugál escudo (100) spanyol peseta (100) svájci frank svéd korona USA-dollár ECU (Közös Piac) 202,69 204,63 206,57 97,06 97,96 98,86 433.02 437,32 441,62 22,99 23,22 23,45 30,08 30,37 30,66 26,00 26,25 26,50 55,71 56,25 56,79 79,56 80,35 81,14 207,50 209,48 211,46 136.03 137,49 138,95 96.89 97,78 98,67 433,41 437,54 441,67 89,04 89,93 90,82 20,39 20,59 20,79 81,22 81,96 82,70 12,66 12,79 12,92 86,25 87,08 87,91 104,60 105,60 106,60 107,25 108,32 109,39 17.90 18,07 18,24 131,54 132,75 133,96 166,85 168,47 170,09 pénz és vidéke Koldusbotra jut-e még? A Szolnok megyei Jászkun-Teszöv kezdeményezésére Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok megye, valamint a Kiskunság szövetségeinek képviselői részvételével augusztus közepén egyeztető megbeszélést tartottak az alföldi mezőgazdaság helyzetéről. Az öt megye károkkal és kiesésekkel leginkább érintett területein a jelenlegi állapot szerint 19,3 milliárd forintos a terméskiesés, illetve az elemi kár okozta veszteség. A nyári betakarítású növények közül a meghatározónak számító őszi búzatermés eredményei 1-1,2 tonnával maradtak el az elmúlt évitől és a tervezettől. Az ágazat egészének helyzetével összefüggő úgynevezett technológiai aszály állandósulása játszotta a döntő szerepet az alacsony termésátlag kialakulásában. Az 5-10 év óta tartó kényszerű tápanyag takarékosság, az egyre kommerszebb vetőmag használat, a növényvédelem beszűkülése, a fokozatosan romló műszaki, technikai háttér, a pénzügyi eszközök folyamatos hiánya stb. jelenti a technológiai aszályt. Az őszi búza terméskiesései tehát nem foghatók csupán az időjárási tényezőkre. Az érzékeltetett helyzetkép, a terméskiesés nagysága és a gazdálkodásra gyakorolt különböző hatások és következmények alapján az öt megye agrárérdekvédelmi szervezetei kezdeményezik, hogy a kormány az érintett térségeket nyilvánítsa elemi csapás sújtotta térségnek, és ennek alapján gondoskodjon a régió megsegítéséről! A következő kezdeményezéseket ajánlják mérlegelésre, minél gyorsabb döntés meghozatalára és végrehajtására: 1. A folyamatos munkavégzés érdekében már augusztus végén, de legkésőbb szeptember első napjaiban biztosítani kell új hitelek folyósítását, bevetett területre 18 ezer forint/hektár, felszántott területre 8 ezer forint/hektár összegben, és ezek 70 százalékára állami garanciát kell biztosítani, mert a bankok egyébként nem folyósítanak hitelt. 2. A korábban állami garancia mellett folyósított és visszafizetés elmaradása miatt az APEH-nél beváltott hitelek még vissza nem fizetett része részben kormányhatározatra, részben egyedi kérelemre 1 évre felfüggesztésre kerültek. E hitelek további 1 évre történő felfüggesztése szükséges az érintett gazdálkodói körben. 3. Azokban az üzemekben, ahol a gabona és egyéb növények hozamkiesése miatt nincs lehetőség a fennálló éven belüli hitelállomány visszafizetésére, ott a beváltható állami garanciás rész beváltásával, ugyanakkor 1 évre történő felfüggesztésével segíthető elő a fizetőképesség. Kapjanak fizetési haladékot az adóskonszolidációban és a reorganizációs hitelben részesült gazdaságok is! 4. Az aszálykárosnak minősülő gazdálkodóknál a többlet 10 százalékpontos kamattámogatást valamennyi éven belüli hitelre ki kell terjeszteni, nem csupán a kárt szenvedett növények anyagköltségeire felvett hitelrészekre, beleértve a termeltetői hiteleket is. 5. Az elemi csapás miatt károsult termelőknek, ha számítással alátámasztottan nem lesz TANYA fizetési kötelezettségük, az APEH a befizetett adóelőleget a bevallás benyújtásától számított 30 napon belül utalja vissza! 6. Az öntözési lehetőség maximális kihasználása termésmentést jelent. A megnövekedett energiaköltségek indokolják, hogy az 1993-ban biztosított állami támogatás inflációval korrigáltan esőztető öntözés esetében köbméterenként 3,50, egyéb öntözési módnál és halastó feltöltésnél 1,50-nel kerüljön megállapításra. Ez a kedvezmény vonatkozzon az eddig kiöntözött vízmennyiségekre is! Indokoltnak tartjuk a vízdíj eltörlését. Az öntözőgépek üzemanyagfogyasztása után adóvisszaigénylési lehetőséget biztosítani kell. 7. Az árunövények aszály miatti kiesésének enyhítésére legalább az 1993. évi támogatás biztosítása szükséges, így ha a hozamkiesés 25-50 százalék közötti, 2 ezer 500 forint/ hektár, ha 50 százalék feletti, akkor 3 ezer 500 forint/hektár összegben kerüljön megállapításra. 8. A következő évi gabonatermés biztosítása érdekében a jelenlegi 2 ezer forint/hektár támogatáson felül az elemi csapás sújtotta termelőknek további 2 ezer forint/hektár támogatás folyósítása indokolt abban az esetben, ha a bevetett területen legalább harmadfokú fémzárolt vetőmagot használt, és a területet alapműtrágyázta. A fenti tájékoztatót és kérést az öt megye mezőgazdasági érdekvédelmi szövetségeinek elnökei elküldték dr. Lakos László FM miniszternek, Horváth Gábornak a MOSZ főtitkárának, valamint dr. Orosz Sándornak, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága elnökének. M.V. Hét nap Nyugat-Európában Úton a kamarával A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megalakulását követően hamarosan megjelent a tagság azon igénye, hogy a kamara szervezzen szakmai utakat részükre. Hagyományteremtő szándékkal máris szervezik az első utat, október 10- 17-re. Németországba, Franciaországba és Belgiumba. A szakmai út során lehetőség nyílik egyebek mellett a francia informatikai és marketing tapasztalatok megismerésére, belga, német, illetve EU-információk szerzésére, melyek jól segíthetik a nemzetközi üzleti kapcsolatok kiszélesítését. E szakmai programra a szervezők augusztus 30-ig várják a jelentkezéseket, írásban. Cím: Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 6701 Szeged, Pf.: 524. (Bővebb felvilágosítás Kürti Kláránál a 62/321-343-as és a 321-512-es telefonszámokon.) A társaságok féléves eredményeinek napvilágra kerülése által indikált optimista hangulat kezd alábbhagyni, az elmúlt héten több részvény árfolyama esett, péntekre pedig teljesen kiábrándító árfolyamok alakultak ki a Budapesti Értékpapírtőzsdén. A mostanság nagy tömegeket érintő OTP törzsrészvény például a tőzsdei bevezetése óta folyamatosan csökken, pénteken már a névértéket is elérte, igaz a záróár már újra 1055 Ft. Sok újdonsült tulajdonos csalódottan adja el a pár hete 120%-on jegyzett bankpapírjait, mert pénzre van szüksége. Ezen emberek többsége kevés tapasztalattal és még kevesebb ismerettel rendelkezik a részvénybefektetésekről, a vásárláskor egyedül a közismert névre támaszkodhattak, kérdés, hogy ki a felelős (ha van ilyen) e befektetők tájékozatlanságáért. Másik sok kisrészvényessel büszkélkedő társaság, a Pannon Váltó papírjai továbbra is a 630 Ft körül mozogtak a héten, igaz, kijózanító árfolyamok pénteken már 620 Ft-on is köttetett üzlet, a záróár 625 Ft. Ez az árfolyam jóval alatta marad a 880 Ft-os egy részvényre jutó eszközértéknek, bár még így is jobban járnak azok a kényszerbefektetők, akik kárpótlási jegyeket Pannon Váltóra cserélve ily módon kívánnak pénzt látni hajdan elszenvedett sérelmeikért, mintha kárpótlási jegyeiket közvetlenül adták volna el. A tőzsdei kereskedés során még olyan komoly részvények is vesztettek értékükből a múlt héten, mint az Egis, amely csütörtökre már 2800 Ft-ig süllyedt, pénteken korrigálva a jelentős esést. A heti záróár 2885 Ft. A Danubius tulajdonosainak sincs sok okuk az örömre, papírjaik már csak az 1270-1220 Ft-os sávban mozogtak a múlt héten. Az 1240 Ft-os pénteki záróár már több mint 100 Ft-tal kevesebb a megelőző heti árfolyamnak. A Prímagáz részvények átvészelték a hetet 3500 és 3600 Ft között ingadozva, a 3600 Ft-os záróár jó ugródeszka lehet erre a hétre. A tőzsdén kívüli piacon szinte ugyanaz a hangulat uralkodik, mint a tőzsdeparketten. A különféle hírek hallatán korábban meglódult árfolyamok visszaestek, leglátványosabb ezek közül a MOL részvények áresése, melyeket már 120% alatt is meg lehet vásárolni, valamint az Antenna Hungária megtorpanása, ami 80% alatt is kapható. A kárpótlási jegyek kereskedelmében nem sok változás történt, a tőzsdén 221-230 Ft között forgott, ki tudja merre indul el. Ennek a bizonytalanságnak megfelelően a tőzsdén kívüli kereskedelemben jelen lévők óvatosan vásárolnak ebből az értékpapírból. A kárpótlási jegyek tulajdonosainak alternatívát kínáló két társaság közül a City részvény jegyzése 400, a HB Westminsteré pedig 800 milliónál jár. A kisegítő családtag, Baró György éppen kiszolgál Privát portfolió Fehér cigánybolt Szeged-Rókuson, a Hétvezér utcában van egy kisvállalkozó, aki cégtáblájára mindent magyar nyelven írt ki. Ellentétben a divathóbort nyugati hangzású fantázianevek használatával, csak ezt hirdeti az egyszerű tábla: Hétvezér élelmiszerbolt. - Milyen körülmények indokolták az üzlet megnyitását - kérdeztem Baró Györgynét, a tulajdonost. - 1994. január elsején harminc éves munkaviszony után ajtót mutattak a Vídiánál, és az utcára kerültem. Tetőzte a bajt, hogy néhány hónap múltán ugyanettől a cégtől a férjem is megkapta az “elbocsájtó szép üzenetet”. Három gyermekünk van, így, azt hiszem megérti, hogy rendkívül nehéz anyagi és erkölcsi helyzetbe kerültünk. Valamit tennünk kellett, ezért bérbe vettük egy ismerőstől ezt a helyiséget. A felmondási és végkielégítési pénzekből valamint saját munkával - bár szerényen - üzletnek alakítottuk ki. 1994 júniusában nyitottuk meg. Főleg élelmiszereket, vegyiárut, zöldség-gyümölcsféléket és palackozott italokat árusítunk. Időközben sikerült egy bt.-nél munkahelyet találnom, ezért az üzletet másodállásban vezetem. - Milyenek voltak az első lépések? Ugyanis a környéken viszonylag sok élelmiszerbolt van. - Elég hamar kialakult a vásárlókör. Nem titok, hogy az ide betérők 60 százaléka cigány, főleg a Hétvezér és Zákány utcából. Ezért nevezik ezt cigányboltnak is. Ráadásul az alkalmazottam, Oláh Mihályné Pikali Gizella is cigányasszony. Természetesen egyre több magyar is ajtót nyit már az üzletbe. Főleg azért, mert reggel 6 órától este 8 óráig tartunk nyitva. Ha szükséges, időközönként a családtagok is kisegítenek - főleg árubeszerzésben. - Milyen további elképzelései vannak? - Kicsit szeretnénk majd nagyobb figyelmet fordítani a reklámra. Azt reméljük, hogy kemény munkával tisztességesen meg tudunk élni, hiszen az embereknek minden nap szükségük van élelmiszerre - így a piac nagyobbrészt biztosított. Ha az anyagiak majd megengedik, szeretnénk a szerény berendezést korszerűsíteni, fejleszteni. Az alkalmazottamhoz, Gizikéhez pedig ragaszkodom. Ügyes, szorgalmas és megbízható. Jó példája annak, hogy egy cigányasszony is tud tisztességes úton kenyeret keresni. Ugyanakkor bizonyíték arra is, hogy lehet egymás mellett békésen élni és dolgozni. BÁLINT JÁNOS 1995. augusztus 23., szerda