Reggeli Délvilág, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-01 / 205. szám
Szolgáló telefonok - Fáj az áfánk - Milliárdok kalapács alatt Nyitott az APEH Noha az APEH Csongrád Megyei Igazgatósága eddig is partnerének tekintette a nyilvánosságot, vezető szakemberei most mégis úgy gondolták, lehet ez a kapcsolat még jobb, szorosabb, eredményesebb is. Dr. Papp István igazgatóhelyettes és munkatársai a tegnapi sajtóbeszélgetést olyan kezdetnek tekintették, melynek eztán havonta lesz folytatása. A mostani találkozón egyrészt az ügyfélszolgálat működését, munkáját, gondjait és terveit, valamint a csődeljárásokkal s magával a végrehajtással kapcsolatos tapasztalatokat igyekeztünk körbejárni. Dr. Nagy Péter, az ügyfélszolgálat tanácsosa akkurátus kalauzként vezetett végig az ő szavaival “az ügyfelek szolgálatára” tréningezett fogadóhelyen. Mindnyájunknak, valós vagy potenciális adózó állampolgároknak érdemes tudnunk, hogy az ügyintézők komolyan veszik felvilágosító-informáló-tájékoztató kötelezettségüket. Lehet érdeklődni személyesen, vagy levélben, vagy telefonon. Ez utóbbi lehetőségben éppen most történt előrelépés, ugyanis eztán két mellék, a 305-ös és 306-os, valamint a 472-160-as közvetlen szám is az érdeklődők rendelkezésére áll. A Tone-üzemmódra képes készülékekről (a 4-gyel kezdődő telefonszámokról lehetséges) az említett mellékek azonnal hívhatók, másoknak a központ kapcsol. Érdekes adat, hogy napjában átlagosan 150-200 érdeklődő hívás jut egy-egy szakemberre, az ügyfélszolgálatot személyesen felkeresőkből pedig napi 200-300 az átlagos penzum. Magas a száma a levelezőknek is, akik között - csakúgy mint az előbbi körben - jelentős az adótanácsadók, könyvelők, illetve az ilyen jellegű tevékenységet végzők aránya. Ebből is látszik, hogy az adószabályok annyira bonyolultak, hogy még az erre szakosodott vállalkozások is rendre az APEH nyújtotta információkért nyúlnak. Persze arra nem kaphatnak receptet, de még tippeket sem, hogy miképpen lehetne a kérdéses adókat tovább csökkenteni. Annyit azonban igen, hogy az adott bevallási szisztéma, megoldás megfelel-e a hatályos adójogszabályoknak. Valahol a törvényhozóknak kellene mélyen elgondolkozniuk azon, hogy miképpen fordulhat elő még ma is az, hogy a bevallások 60-65 százaléka hibásan érkezik be az adóhivatalba. Ennyire nem ostobák az állampolgárok, sem a könyvelők. Még a szakembereknek is meggyűlik a baja az újabb és újabb túlbonyolított és nyakatekert előírásokkal. Itt van például az áfabevallás - oly pazar a technika, hogy egyszeri nekifutásra aligha sikerül valakinek helyesen benyújtania. Mivel az adóhatóságot - miért pont ők lennének a kivétel - sem szokták megkérdezni a törvény-előkészítők, hogy mi lenne a praktikum, egyet tehetnek, a törvény végrehajtása mellett segítik a végrehajthatóságot. Kísérleti jelleggel, most szeptember 20-tól azonnal számítógépre viszik a havi áfa-, meg más esedékes bevallásokat, éppen az azonnal kontroll megteremtése érdekében. Hogy ne kelljen már még egyszer sorban állni... Ha már a hibásan kitöltött adóbevallások magas arányánál tartunk, sokakban felmerülhet a kérdés: nem cinizmus-e azonnal büntetni? Dr. Papp István visszakérdez: Nem cinizmus-e ha valaki ötszöri-hatszori felszólítás ellenére sem keresi fel a hivatalt, nem cinizmus-e, hogy a társasági adó alá eső, egyszeres könyvvitelt vezető 7330 adóalanyból 2130 nem adott bevallást az elmúlt esztendőről, míg a kettős könyvelési 3604-ből is 600-an nem vettek tudomást az adóhatóságról. Valóban növekedett az APEH büntetési lehetősége, ugyanis most már felszólítás nélkül is “tüzelhet”. Ám a szakemberek állítják, ezáltal talán a valóban sendrián adóbevallásoknak is elejét lehet venni. Ami pedig a büntetési tételeket illeti, széles a tól-ig, 500-tól 100 ezer forintig, ráadásul mérlegelés után a bírság összege korlátlanul enyhíthető. Jelentős, s ilyenkor iskolakezdéskor megszaporodó feladata az ügyfélszolgálatnak az adó-, illetve jövedelemigazolások kiadása - természetesen szigorúan kinek-kinek csak a sajátját. (Kivétel csak büntetőügyekben tehető, akkor is ügyészi ellenjegyzéssel!) E szolgáltatásra is már rá lehet mondani, hogy európai színvonalú, hisz a számítógépes rendszer segítségével azonnali a hamisítások elkerülésére dombornyomású pecséttel ellátott igazolások kiadása. Már ejtettünk szót arról, hogy az adótanácsadó, illetve könyvelő cégek mily gyakran adják egymásnak a kilincset az APEH ajtaján felvilágosítást, jogértelmezést, tanácsot kérve. Tán ezért is gondolta úgy az adóhatóság, hogy egy magasabb szintű, már-már intézményes kapcsolatot kínál fel azoknak a könyvelőirodáknak, amelyek egyrészt legalább 50 vállalkozó hivatalos könyvelését végzik, másrészt, az együttműködési szerződés megkötése előtt, illetve annak feltételeként hajlandók alávetni magukat egy APEH-revíziónak. Amennyiben igen, s létrejön a megállapodás, az adott irodák jogosultak lesznek az “Adóhivatallal együttműködő könyvelő” cím viselésére. Ettől kezdve az egy ilyen irodát megbízó vállalkozó mérget vehet rá, hogy nem lesz gondja az adóhatósággal. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ha az adótanácsadónak tanácsot adó APEH-szakember, tegyük fel éppen dr. Nagy Péter, helyet cserélne a valóban a piacról jövő kollégájával, hóvégeken minden bizonnyal a mostaninál 6-10-szer magasabb jövedelmet zsebelhetne be, ráadásul más adófeltételekkel... Nagy Péter még a helyén van!) Dr. Juhász Gábor osztálya valahol az APEH romeltakarító brigádja, avagy böjtok az ostor végén. Csődeljárások, végrehajtás - ezek a kulcsfogalmak. Az osztályvezető 8 milliárd forintra taksálja azt az összeget, mely “kintragadt”. Ebből 4 milliárd az a követelés, mely jogerősen behajtható. A másik 4 milliárd veszik - a bíróság által is felfüggesztett ügyekről van szó. Ám a jogilag ülő 4 milliárdból is csak minden negyedik, ötödik forint beszedhető. Ugyanis - éppen a “nagyhalaknál” - többnyire nincs mit letiltani, “nincs” behajtható vagyon a nevükön... (Adósok börtöne meg nincs nálunk.) Így marad a “kishal” tévéje, esetleg lakása. Viszik az APEH végrehajtói - amennyiben 100 ezer forintnál magasabb a követelés -, akik a bírósági végrehajtókkal azonos jogosítványokkal rendelkeznek. A következő lépcső a lefoglalt ingóságok, esetleg ingatlan árverezése valahol, hisz az adóhatóság nem kapott ehhez sem anyagi, sem tárgyi feltételeket. A végrehajtás szakemberei szerint egységnyi kinllévőség behajtása egyre nagyobb erőfeszítést, egyre több utánjárást, s energiát emészt fel. De hát ez a mi kapitalizmusunk ilyen: álszemérmes. Mohó, ám ahol van, nem mer eltenni. De ez már messze túlmutat az adóhatóság kompetenciáján. Ami viszont itt, Csongrád megyében tény: jelenleg 1300 körüli végrehajtási ügy van folyamatban, s félmilliárd forintnyi ingó és 200 milliónyi ingatlan vagyon kerül kalapács alá. ŐRFI FERENC 1995. szeptember L1 péntek A Salieri Kamarazenekar gazdáját Pál Tamásnak hívják, s egyik jellegzetessége, hogy a szokásosnál ritkábban engedi át másnak az együttesét. Most mégis megtette: két koncerten a Hollandiában élő román származású Octavian Anghel dirigálta két estén a Salierit. De Pál sem maradt munka nélkül: a kedd esti operahangversenyen mint konferanszié működött közre. Szegeden, a Deák Gimnáziumban a barokk énekkurzus növendékei daloltak operarészleteket. Majdnem azt írtam, “adtak elő", az a szó azonban túlzás volna. Inkább csak énekeltek. Az olasz nő Algírban című nyitánnyal kezdődött az est. Még jó, hogy bemondták, mert a hangzás alapján inkább Beethovenre tippeltem volna. A muzsika határozottan, keményen kongott, könnyedség, humor alig akadt benne. Anghel vezénylése az egész este folyamán hasonló jelenségeket mutatott. Megütött egy alaphangot, s attól nem tért el. Sem tempóban, sem kifejezésben. Zenei csúcspontokon úgy csúsztunk át, mintha a középrész jelentéktelenebb pontján járnánk. Elvesztek az arányok, s elvesztek a viszonyok is. A négy szólista közül Pötneki Anikó kezdett. Szép színű, kiművelt lírai altja van. Kár, hogy a Hamupipőke nagy “aria finale”-ját választotta, mert a koloratúrák kevéssé illenek hozzá. Valami lágy, szélesen áradó muzsika pompásan szólna a hangján. Mozart Figaróját mímelte Kovács Gábor. Hangszíne nem basszbariton, még csak nem is bariton, hanem tenor. A voce egyébként kellemes, technikával is párosul. Úgyhogy ha van hozzá magassága, át kellene állnia a magas fachra; ha nincs, időben más szakma után kellene néznie. Az viszont nem hangszín kérdése, hogy a C-dúr szóló nem ária, hanem jelenet: Figaro Cherubint a csatába küldi, kárörömmel búcsúztatja. A szituációból, s a figurából sajnos semmi nem jelent meg az éneklésben. Ez azonban általános volt, egyik énekesjelölt sem mutatott különösebb érdeklődést az emberformálás iránt. Pedig hát ez volna az opera alapja, amit az anyatejjel és az állejtéssel együtt kell magába szívnia annak, aki színpadról álmodik. Persze nem tudom, ebben mennyi szerepe volt a dirigensnek. Tóth Judit mezzójában és egyéniségében mintha benne rejlene a csábítás öröme, a Carmen Habanérájában azonban kevés karmesteri támogatást kapott, hogy a szám valóban igéző legyen. Némivel több szerencséje volt szerelem Csillának. Persze a gyönyörű Norma-kavatinában kevesebb a dráma, és több a színtiszta bel canto. Ez a sötétebb színű koloratúrszoprán szépen is formálta a szólót. Énekelt még egy Pillangó nagyáriát. Nem mondom, hogy rosszul csinálta, de hát Pillangókisasszony-ügyben túlságosan erős és friss élményeink vannak, többek között éppen Pál Tamással... Dominique Corbiau egy különleges technikát képvisel. Én soha nem lelkesedtem különösebben a fiúszopránokért, s nézetemet most se kényszerültem felülvizsgálni. Dicséretes koloratúrkészséggel, ám kissé bizonytalan intonációval formált két áriát. Finálénak ismét nyitány következett. A végzet hatalma nagyszabású élőzenéje. Ez alapvetően helyes arányokkal és időnként drámai erővel szólalt meg, s Anghel az esti legjobb darabjának bizonyult. Persze ebben az is közrejátszott, hogy a zenekar tudja ezt a darabot, s jól tudja. Az udvarias tapson felbuzdulva a karmester ráadásra ragadtatta magát. Még egyszer beintette. Az olasz nő nyitányt. Hátha másodszorra jobban sikerül - gondoltam, miközben elhagytam a termet, nem állhatom az indokolatlan lelkesedést. (márok) Koncert Szegeden Zenekar kölcsönben Minden zenekarnak van egy gazdája. Zeneigazgatónak hívják, vagy művészeti vezetőnek, esetleg fő-zeneigazgatónak, netán elnök-karnagynak. Persze mások is vezényelhetik a zenekart, ha a gazdája megengedi, de profilját mégiscsak az állandó vezető határozza meg. Szerelmesek és mizantrópok Raciére vagy Moline A Szegedi Színkör harmadik bemutatója tulajdonképpen a negyedik bemutatója lesz. Ugyanis egyszerre két klasszikus művet adnak elő, Racine Phaedráját és Moliére Mizantrópját. A Szegedi Színkör a Szegedi Nemzeti Színház társulatának tagjaiból alakult három évvel ezelőtt. Első bemutatójuk Thomas Mann József-tetralógiájának átírása volt, a második pedig egy sikeres commédia del’arte, A megóvott szüzesség. Minden előadásukat nagy siker kísérte, az első két bemutató a Tantusz Művelődési Házban zajlott le. A most következő, melynek egyébként Szerelmesek és mizantrópok a címe, a JAJE aulájában lesz, vasárnap. Akárcsak az előző műveknek, ennek is - mondjuk így - szellemi atyja, Varsa Mátyás, aki képes volt 80 oldalasra átírni a több ezer oldalas Thomas Mann-művet. A Racine- és Moliére-műveknek szintén ő a dramaturgja. Raciére (vagy Moline) műve hasonlóan sikeres lehet, mint az előzőek, és átírása hasonló nehézséggel járhatott, mint a monstre Mann-regényé. Varga Mátyást arról kérdeztem, hogyan lehet két olyan darabot összehozni, amelynek szereplői már csak azért is mások, mert különböző neműek. A világ legjobb tíz darabja közt mind a kettő ott van. Racine Phaedrája is, a Mizantróp is. Megszámoltam, ebben a két darabban összesen nyolc be nem teljesedett, meg nem valósult szerelem van. Talán egyedül a Mizantrópban van egy szerelem, amely majdnem megvalósultnak tekinthető, de ez is inkább amolyan barátság-megegyzés féle. A két darab egy korban íródott, a Moliére ugyan komikus, de ez egy elég fekete darabja (bár vannak benne kifejezetten humoros részek). Racine pedig nehéz, klasszikus szerző, és úgy éreztem, annyiban összemérhető a két mű, hogy mind a kettő másfelé irányul. Az egyik, Racine darabja a szecesszió felé néz, a másik az avantgárd felé. -Ami azt is jelenti, hogy Racine a görög tragédiaszerzőkhöz áll közelebb, Moliére pedig a modern darabokhoz. - Racine-t már csak ezért is hajlamosak voltak szavalva nagyon komolyan előadni. Az ő darabját könnyebben meg lehetett húzni, ugyanis nagyon sok benne a redundancia. Az a fajta fogalmi ismétlés, amely új információt nem tartalmaz. Négyszer-ötször fut neki egy érzelemnek, és ez így egyrészt nehezen adható elő, másrészt nagy próba elé állítja a színészeket, akik hajlamosak is voltak úgy előadni Racine darabját, már csak azért is, mert versben van írva, mint egy hőskölteményt. Nem is volt az utóbbi időben komolyabb Racine-előadás. Még Moliére Mizantrópjának két kitűnő megjelenítését is láthatták a magyar nézők az utóbbi időben, az egyiket Székely Gábor rendezte, a Katona József Színházban, a másikat Ascher Tamás Kaposvárott. A Petri György fordítása, amelyet az említett két rendező használt, számunkra túl modern volt és mi egy korban akartuk látni a két darabot, ezért visszatértünk a Szabó Lőrinc-fordításhoz. Már lassan fél éve próbálunk, amit nem úgy kell elképzelni, hogy mindennap volt próba, hanem úgy, hogy a színészek szabadidejükből áldoztak egy-egy órát, fél órát a Szerelmesek és mizantrópokra. KOLOZSI LÁSZLÓ A Magyar Posta Rt. felkészült a vállalkozói hírlapkézbesítés szeptember 1-jei bevezetésére — közölte Kozák László, a Magyar Posta Hírlapüzletági Igazgatóságának igazgatója tegnap az MTI munkatársával. Ezzel részben a hírlapterjesztés színvonalát kívánják növelni, részben a postának a lapok terjesztéséből adódó veszteségét csökkenteni. Kozák László elmondta: hétfőtől már a vállalkozók rendelkezésére áll a jelentkezési lap a posta XIII., Lehel utcai kirendeltségében. A fővárosban 80-ról 600-ra zsugorították a kézbesítői körzetek számát, így a jövőben nagyobb terület, több előfizető ellátása jut egy-egy körzetre. A Hírlapüzletági Igazgatóság azonban további összevonásokat tervez. Ennek eredményeként jövő év közepére százzal szeretné csökkenteni a körzetek számát. Igazán azt szeretnék, ha a kézbesítői munkakör inkább vállalkozói alapokon nyugodna. A postának ez éves szinten 3-4 százalékos bérköltség-megtakarítást jelent majd. Kozák László kiemelte: a cég hosszabb távon 150-200 saját kézbesítővel is számol. A fővárosban dolgozó mintegy 900 kézbesítő közül havonta átlagosan 50-60-an mondanak fel, a fluktuáció a szolgáltatás színvonalára is kihat. Hangsúlyozta: a posta alkalmazásában lévő terjesztőket nem kényszeríthetik, hogy vállalkozók legyenek. De bíznak abban, hogy az újfajta lehetőség vonzó lesz a számukra is, és a jövőben megoldódik a folytonos létszámhiány. A posta számításai szerint egy háromtagú családnak havi bruttó 200 ezer forint bevételt jelenthetne ez a munkakör. A posta a terjesztőknek csupán azt fogja előírni, hogy reggel fél ötkor kezdjék a hírlapkihordást, és ezt fél hétre fejezzék is be. A vállalkozónak kell tehát felbecsülnie, hogy választott körzetét egyedül, avagy mekkora segítséggel képes a követelményeknek megfelelően ellátni. Kozák László megemlítette azt is, hogy egy vállalkozó csak egy körzetet kaphat. Vállalkozói hírlapkézbesítés