Reggeli Délvilág, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-01 / 256. szám

Szerekes frakcióvezető Az MSZMP-Murphy törvényéről Fritz Péter és Nemcsók János szocialista képviselőktől közre­fogva tartotta meg szegedi saj­tótájékoztatóját Szekeres Imre, mely kép több szempontból is jelképesnek mondható. Jelzi a párt egységét, Hajós egységbon­tó törekvésének meghaladását és a vidék országos súlyát. Fél­reértések elkerülése végett le­­szögeztetett, hogy az „enthéef­­esedés­ szindrómája” nem fe­nyegeti az MSZP-t, magyarán együtt maradt parlamenti frak­ciójuk, minden megosztó viszály ellenére. Örömteli bejelentésként hall­hattuk, hogy eldőlt a kong­resszus tárgysorozata, nevezete­sen összegezni fogják a prog­ramkészítés eddigi eredménye­it, állásfoglalást készítenek az ország helyzetéről, és meghatá­rozzák az MSZP­ Murphy-tör­­vénykönyvét. Ennek részleteit is megtudhattuk, mely akár Szeke­res politikai négyparancso­latának is fölfogható. I. ne vála­szolj más szoci képviselőtársad nyilatkozatára. II. beszéld meg vele, mielőtt róla nyilatkozol a sajtóban. III. általában és konk­rétan se beszélj össze-vissza. IV. egyeztesd, amit mondasz társad­ról, de vele! Akinek van szeme és fü­le, az megérti eme törvénykönyv üze­netét. Kérdés, a címzettek is így fogják föl a Szekeres-parancso­latokat? Régiónk ügyeit illetően Szeke­res a jövő évi költségvetés jelen­tős kedvezményeire hivatkozott mindazon nyugati befektetők irányába, adókedvezmény vonat­kozásában, akik nem a szeretett nyugati országrészekbe, hanem eme mostoha Kelet-Magyarhon­­ba kívánnának beruházni. Plá­ne „zöldmezős” befektetéseket támogatnának jövőre, majd meglátjuk! Alapvetőnek mondta Szeke­res, hogy a népet sajna nem ér­dekli a nagypolitikusok veszeke­dése sem pártok között, sem párton belül., A társadalmat csakis és kizárólag a kormány­zás és a politizálás eredményei érdeklik — tudtuk meg. Az nem hírértékű, ha ők ott sem­ vitáz­nak egymás között, csak az, ha jutottak is valamire. Márpedig komoly vitákat folytatnak most is a pártban, hiszen a polgári tár­sadalom felépítése a szociknak jutott kormány­feladatul, s ez nagy gond. A hatalom édes ter­he azonban jó népünknek is, s ezért jó, hogy ott vannak ők, mert érzékenyebbek gondjaink­ra, mint sokan mások lennének. Leszögeztetett egyébként, hogy kitartanak minden megkezdett törekvésük mellett a pénzügy­­politikában, igaz a népesség-ka­tonaság nyugalmát is ügyelik. Továbbá kitartanak 1998-ig. Ez az üzenet egyben eligazítja a ha­talomra éhes ellenfeleket. Akik mindig vannak kívül s bévül... (Tráser) Fényes ünnep Szegeden Éppen ma 100 éve világítottak elő­ször Szegeden közterületen a francia Charles Georgi cég ívlámpái a város központjában. A centenáriumról a Démász Rt. a szó szoros értelmében fényes ünnepséggel emlékezett meg tegnap. Délelőtt a Fekete Házban nyílt meg a február 15-éig tartó ipar- és szak­matörténeti időszaki kiállítás. A föld­szinti termekben számos fotó doku­mentálja a századfordulótól napjain­kig az áramszolgáltatás és villamos háztartási berendezések fejlődését. A laikus közönség avatottabb szemmel tekinthet ezután a legmodernebb be­rendezéseire, a szakemberek számá­ra pedig igazi csemege ez a tárlat. Az Elektrotechnikai Múzeum, a Démász és a centenáriumi évben meghirde­tett gyűjtőakció eredményeként szá­mos érdekességet láthat a közön­s­ség. Délután 5 órakor, a szürkébe hajló alkonyi órában vehette át dr Szalay István , Szeged polgármes­tere jelképesen a Móra parkban a 9 darab, vadonatúj, ám korhű kandellábert. Kordokumentumok alapján készíttette el a Démász egy budapesti díszműves mesterekből álló nagy tekintélyű szakmai cég­gel. A kandeláberek értékét ne fo­rintba mérjük — hangzott el, ha­nem inkább úgy tekintsünk rájuk, mint a Dél-Alföld idegenforgalmi látványosságára. Magyarországon - talán a fővárost kivéve - igen ke­vés helyen áldoznak arra, hogy a múltnak ilyen szép emléket állít­sanak. M.V. (Folytatás az 1. oldalról) - Milyen változást hozott a pri­vatizáció az itt dolgozók számá­ra? - Kilencven százalékuk korábban is a Gabonaforgalmi Vállalatnál dol­gozott. Az első időszakban nagyon nehezen szokták meg, hogy új tu­lajdonos van. Féltek attól, lesz-e munkájuk. Hiszen a Gabona­forgalmi Vállalatnál voltak olyan idő­szakok, amikor csak eltöltötték az időt, ami most már nem megenged­hető. Egy két dolgozó akadt mind­össze, aki megvált a kft-től. Akik ma­radtak, azoknak bátran mondha­tom, tisztességes, jó megélhetést tu­dunk biztosítani. Gondoskodunk ró­luk minden formában. Megfelelő munkáért megfelelő bért és egyéb juttatásokat is nyújtunk munkatár­sainknak. Ebben az évben belép­tünk egy üdülőszövetkezetbe, két hét tulajdonosi jogot vásároltunk meg. Egy-egy hét időtartamra alkal­manként 8-16 főt tudunk jutalom­üdülésre elküldeni. Ezzel is hono­rálni próbáljuk nem könnyű tevé­kenységüket. — Lesz-e elegendő kenyérgabo­na az elkövetkezendő hónapok so­rán Makón és térségében? — Mint említettem, igen nagy­­mennyiségű búzát sikerült mintegy 12-14 nagyüzemtől és közel 500 magántermelőtől felvásárolnunk. Egy részét exportra ajánlottuk ki, de az a mennyiség, amely ez évi őrlé­sünkhöz, illetve Makó és térségében 1996 júliusáig szükséges, az bizto­sított. Sajnos vannak olyan hangok, hogy felvásárlási lázban élnek so­kan. Mindenki megnyugtatására mondhatom, lesz elég liszt, és lesz elég kenyér. — Mi várható a kenyéráremelés terén? — Többen is hangoztatták, közel lesz a 100 forinthoz a kilónkénti ár. Mi több, vannak olyan helyek, ahol már majdnem elérik ezt az privát malom árat. Hódmezővásárhelyi péküze­münk- bár nem meghatározó az a mennyiség, amit ott sütünk - a fehér kenyeret 52 forintért, a házi kenyeret pedig 62 forintért értéke­síti. - Jelen pillanatban van-e Önök­nek felügyeleti szervük, illetve kik­kel kell egyeztetni a felvásárlást, exportálást érintő ügyekben? - Közvetlenül nem tartozunk egyetlen felügyeleti szervhez sem, mindössze tájékoztatási kötelezett­ségünk van. Tagja vagyunk az Ipari és Kereskedelmi Kamarának, s a mi­nisztérium agrárfenntartási osztá­lyával tartjuk a kapcsolatot. Fentiekből tehát kiderül, hogy Makón és térségében élőknek, ha munka nem is, de kenyér, liszt ele­gendő mennyiségben áll rendelke­zésre. Kép és szöveg: MOLNÁR LÁSZLÓ 1995. november 1., szerda Az ügyet a Szegedi Városi Bíróság tárgyalta, és ítélet is született 1993 végén. Ezt azonban nem volt szeren­cséje látni, ugyanis Sipos úr ügyvéd­je „elfelejtette” erről tájékoztatni. Megeshet ilyesmi mostanság? Meg lesz. A Csongrád Megyei Bíróság el­nökének jóvoltából azonban megis­merkedhettünk ezen dokumentum tartalmával. Kiderül, a tisztelt bíróság helyt adott Sípos Sándor keresetének, és a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságot új eljárásra utasította. És itt valahogy megakadt a tű a lemezen. Az okok­ról Kerényi Károlynét, a nyugdíj­osztály vezetőjét kérdeztük. - Önök eltértek a bírósági íté­lettől, és nem folytatták le az új el­járást. - Lehet, hogy papírforma szerint ez az eljárás kifogásolható, de köz­ben megérkezett hozzánk Sipos Sándor előnyugdíj iránti kérelme. -Nem volt furcsa, hogy a Kovács elállt a korábbi szándékától? - Az elbírálás szempontjából teljesen mindegy, hogy előnyug­díjba megy, avagy korkedvezmé­nyesbe. - Nem egészen, hisz az előbbit a Munkaügyi Központ fizeti, az utóbbit pedig Önök. - Kérem, ne vigye el erre a be­szélgetést, mi az ügyfeleink érdeke­it képviseljük, és nem az volt a fon­tos, ki fizet. Egyébként az összeg tel­jesen ugyanaz. - Erről miért nem tájékoztatták Sipos Sándort? -Azt hittük, az ügye rendeződött, hisz az ég egy világon nálunk sem­mit nem sérelmezett. A határoza­tunk ellen egyébként 15 napon be­lül fellebbezhetett volna. Nem élt ez­zel a jogával. - Miért nem bólintottak rá a korkedvezményre? - Nem tétlenkedtek az ellenőre­ink, hisz megnézték Sipos Sándor munkalapjait, és megállapították, napi 8 órán át nem dolgozott úgy­nevezett melegüzemben. - Ne haragudjon, a jogszabály szerint a munkaidő kétharmad ré­szét kell ebben a munkakörben le­tölteni. Továbbá Sipos úr munka­köri leírásában a következő sze­repel: A kiszombori Új Élet Szövet­kezet területén a gépekhez szüksé­ges gépi kovácsolást kell végeznie; lópatkó-készítés, ekevas-, ekecsa­var-, kultivátorvas megmunkálá­sa, továbbá szíjtárcsák öntése. Mindez Önöknek nem elegendő? - Mindezt Sipos Sándor kézi erő­vel végezte, a jogszabály pedig gépi kovácsolásról szól. Summa summárum: a mi megítélésünk szerint őt nem illeti meg a korked­vezmény. - Ön továbbra is azt mondja, hogy a korkedvezményes nyugdíj azonos az előnyugdíjjal? - Igen, ez így van. - Mit lehet ezek után tenni? - Mi készek vagyunk újra kiadni az elutasító határozatot, ami ellen felszólamlásnak van helye, amit az igazgatóság vezetőjének kell benyúj­tani. Majd a bírósághoz lehet fordul­ni, de Sipos Sándornak akkor sem lesz több a nyugdíja. * Sipos úr ellenben azt hiszi, hogy más a helyzet. - Nézze, nem értem, a bírósági ítélet nyomán miért nem kezdtek új eljárást. Továbbá az sem világos, mi­­­ért nem fogadták el a téesz vélemé­nyét, miszerint én valóban gépi ko­vácsolást végeztem. Még valami: ne­kem senki nem magyarázta el, mi­ként számítják az előnyugdíjat, és miként a korkedvezményest. Úgy ér­zem, engem becsaptak, leírtak. Most hová fordulhatnék? Tisztelt Sipos Úr, szerény vélemé­nyünk szerint, talán a Jóistenhez. Havi tizenegyezerből ugyanis más­ra aligha futja. De ha kedve tartja, még verheti a vasat. Csak hát nagy kérdés, van-e értelme. P. BODZSÁR ERZSÉBET Nyugis nyugdíj? - Félbgvágott bírósági ítélet A tizenegyezres eb Ezt akár kutyának is hívhatnánk, a Csongrád Megyei Nyug­díjbiztosítási Igazgatóság szerint, oly mindegy. Csupán Sipos Sándor, makai kovácsnak nem. Negyvenkét évet húzott le ugyanis az üllő és a kalapács tüzes szorításában, és most nem akarja élvezni a tizenegyezer forintos előnyugdíját. A mester háborog, őt megilleti a korkedvezmény. Valóban? Monstre per Olajhamisítók a vádlottak padján Megkezdődött az olajos per Szegeden. Bő fél óra telt el a Szegedi Városi Bíróságon a nagyszabású olaj­­hamisítási per kezdetén azzal, hogy a vádlottak a bíró névsorolvasása alapján elfoglalták helyüket Justicia szegedi palotájának legnagyobb ter­mében. Az 53 vádlott némelyikét megbilincselve vezették be. Néhá­­nyan nem jelentek meg a tárgyalás­ra szóló idézésre, a többség megha­talmazott védővel, páran ügyvéd nél­kül érkeztek a november végén zá­ruló perre, amelyre 275 tanú meg­hallgatását javasolta az ügyészség, ez várhatóan két hetet vesz igénybe. A monstre ügy tárgya a savazott háztartási tüzelőolaj, illetve a papí­ron HTO-nak feltüntetett, ily mó­don vámkezeltetett gázolaj. A sző­kítéssel, és a hamis papírral érté­kesített üzemanyag forgalmazásával a gyanúsítottak több, mint 2 milli­árd 770 millió forinttal károsítot­ták meg az állami költségvetést. Eb­ből az összegből majdnem 1 milli­árd 800 ezer forint lett volna a fo­gyasztási adó, 455 millió az útalap, 534 millió az áfa. A bűncselekmény elkövetésének idején 1992-ben és 1993-ban még jelentős különbség volt a HTO és a gázolaj ára között, ezért számított bombaüzletnek az olcsó HTO-t gázolajként árulni. A rossz minőségű üzemanyag kárt okozott a gépjárművekben, a szak­értők szerint több, mint 7 millió fo­rint értékűt. Az adócsalás és más bűncselek­mények miatt indított eljárásban a bíróság azt igyekszik feltárni, hogy kinek mekkora a felelőssége az olaj­­hamisításban, illetve a törvénytele­nül előállított üzemanyag forgalma­zásában, s hogy az illegális ügyletek­ből kinek mekkora haszna szárma­zott. A teljes képhez az is hozzátar­tozik, hogy a nagyhalak - a HTO és a gázolaj beszerzőinek személye - máig ismeretlen, őket, akik minden bizonnyal százmilliókat vágtak zseb­re, nem sikerült a bíróság elé állíta­ni, s a tárgyaláson sem valószínű, hogy a kilétükre fény derül. (Halász) A­z ötöslottón 578 millió forintos telitalálatot elért házaspár ki­létének ismertté válása miatt nem indokolt büntetőeljárás kezdemé­nyezése. Egyebek mellett ezt tar­talmazza az az ajánlás, amely az „5/ 90 lottójáték” szelvényeinek 1995. október 8-i feldolgozásával, a nyer­tesek személyes adatainak kezelé­sével, nyilvánosságra kerülésé­vel kapcsolatos adatvédel­­mi biztosi vizsgálat eredményeit összegzi. Maj­tényi László az ajánlás szövegét tegnap Budapesten, az országgyűlési biztosok hivatalában, sajtótájékoztatón ismertette. Ugyanakkor a doku­mentum készítői arra a megálla­pításra jutottak, hogy a házaspárt bemutató Objektív című televíziós műsor stábja a Szerencsejáték Rt. mulasztása következtében szerez­te meg a nyertesek címét. A vizs­gálat alapján az Objektív szerkesz­tőségét is felelősség terheli, mert a szakmai és technikai hibák soro­zatával olyan - nem csupán elvont jelentőségű - adatvédelmi jogsér­téseket okozott, amely nyomán a nyertesek életvitelét, biztonságát alapvetően befolyásoló és veszé­lyeztető helyzet állt elő. Halló, Szentes? (Folytatás az 1. oldalról) Az elképzelések szerint, per­sze csak ha jóváhagyja a képvi­selő-testület, a mostani 6 ezre­lék helyett nyolcra emelik az ár­bevétel-arányos helyi iparűzési adót. Az egymillió forint feletti nagy előfizetők - mint említette a polgármester - elfogadták azt a konstrukciót: az adózó dönt­hessen az összeg felhasználásá­ról. A kétezrelékes emelés egyébként 35 millió forint több­letet eredményezhet az önkor­mányzatnak. Az iparűzési adó­ból - a tervek szerint - létre­hoznak gazdaságfejlesztési-, sport-, intézményfejlesztési­ és városszépítési alapot. De az iga­zi kisvállalkozók továbbra is adó­­mentességet élveznek. Beveze­tik a magánszemélyek kommu­nális adóját is, amennyiben rá­bólintanak a képviselők. Ezt az új adónemet a régi házadóhoz ha­sonlította Szirbik Imre. Ám nem­csak az ingatlantulajdonosok fizet­nének, hanem a bérlők is. Ebből mintegy húszmillió forint folyhat be a város kasszájába, amelyet közműépítésre fordítanak. A legnagyobb vitát a szennyvíz­­hálózat bővítése váltotta ki. Töb­ben elmondták: ha csökkenne a csatornadíj, akkor csatlakoznának a rendszerhez, így viszont sokan a­­derítőket használják, szennyez­ve a környezetet. Ráadásul a szom­szédok egymás házát nedvesítik így el. Erre is mondta a polgármes­ter, hogy a tavasszal végigjárják majd munkatársai a várost, felde­rítendő, ki hová engedi a szenny­vizet? De elhangzott a részéről egy költői (?) kérdés is, hogy tudniil­lik, s ha a szippantási díjat fel­emelnék?... (balázsi) 3

Next