Reggeli Délvilág, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-01 / 282. szám
Thália mosolyog Nem tudom, létezik-e ilyen cím, hogy a „leghűségesebb szegedi”? Ha igen, ha nem, illene vele megtisztelni Varga Mátyás díszlettervezőt, éppen most nyolcvanötödik születésnapján. Pedig nem is szegedi. A fővárosban ringatták bölcsőjét. De amióta művészi pályafutása elkezdődött, nem élhet Szeged nélkül. Hiába csábították napnyugati színházi bölcsek, hiába kereste kegyeit Melpomene Kolozsvárott és Budapesten. A fények harsogásából mindig idevágyott a jegenyék határtalan csöndjébe. E Tisza menti metropoliszba, ahol Psyhymnia nyaranként Aidával, Tonióval, Santuzzával és Leonórával beszélget a platánok alatt. Mindig idevágyott, hogy feledhetetlen templombelsőt, és oltárt építhessen a Hunyadiaknak, hogy történelmi várába tessékelje Bánk bánt, hogy Iránt bátyának kedvébe járjon, és hogy újra és újra elmondhassa Madáchcsal: Ember küzdj és bízva bízzál! Hiszen ő sem tett mást egész életében, minthogy küzdött a színház becsületéért, a film igazáért, a látvány sugallatáért, mert egy díszlettervező művészete akkor kezdődik, amikor felmegy a függöny, amikor a közönséget villámcsapásként éri a játéktér egyetlen „szóval” kifejezhető vallomása. Eleinte vendégként járt Szegedre, Kürthy György és Janovics Jenő hívására, miközben Németh Antalnak sem mondott nemet Budapesten. 1957-ben a fenomenális Vaszy Viktor hívta ismét maga mellé. És miután ajándék nélkül nem szokás sehova se betoppanni, megajándékozta kedves városát egy Színháztörténeti Kiállítóházzal. Azóta is újabb feladatokon töpreng. Thália pedig mosolyog. És akkor mi van? Semmi! Hozzá hasonló szellemi nagyság Európában nem található! Matyi bácsi, Isten éltessen! POLNER ZOLTÁN Bécsbe költözik a veronai Arena Jövő hétfőtől a bécsi Stadthalléban vendégszerepel a veronai Arena Nabucco-produkciója. Az 50 méter széles, húsz méter mély színpadon építik fel a Veronában 1991-ben jól bevált színpadképet, amelynek egyik fontos alkotórésze egy 15 méter magas torony. Tizenegy kamionban és repülőgéppel négy hatalmas konténerben érkezett Bécsbe az 50 tonna díszlet, valamint a kosztümök. A 120 zenész hangszerét egy speciálisan kialakított hatalmas teherautó szállította az osztrák fővárosba. Az 5400 személyes bécsi városi csarnokban december 9-éig hat estén keresztül láthatja a közönség a Gianfranco de Bosio elképzelései szerint megrendezett Verdi-operát. A főszerepeket felváltva Paolo Gavanelli és Renato Bruson, illetve Elizabeth Conell és Monica Pick-Hieromini ala kítja. Érdekesség, hogy az előadáson nem lesz hangosítás, mivel a hatalmas kórus és zenekar hangja betölti a termet - vélik a rendezők. 1995. december 1., péntek A hetvenes években minden általános iskolában kötelező feladat volt a diákoknak, hogy a közvetlen környezetükben fellelhető, régi korokból itt maradt tárgyi emlékeket (különösen azokat, amelyek néprajzi értékkel bírnak) lehetőség szerint gyűjtsék össze, megmentve őket a feledéstől. Efféle tárgyak emiatt úgyszólván minden iskolában fellelhetők kisebb-nagyobb számban, ám a rendszerezésre, illetve a szakszerű kiállításra csupán néhány helyen került sor. Ezek közé tartozik a makói Deák Ferenc Általános Iskola is, ahol Erdei Gáborné tanárnőnek, a népi kultúra nagy tisztelőjének köszönhetően egy komplett kis hagyományőrző tárlat látható az iskolaépület egyik padlásszobájában. A kiállítást maga Erdeiné tanárnő mutatta be ottjártunkkor. - A padlásszobában igyekeztünk kialakítani egy olyan helyiséget, amely az egykori emberek életét a lehető legsokrétűbben mutatja be. Kialakítottunk egy szobarészletet, ahol vetett ágy, illetve egy múlt századból ittmaradt gondolkodószék is látható, emellett egy valósághűen berendezett konyharészlet is megtekinthető az egyébként apró teremben. Nagyon sok cserépedény található a polcokon - ez utal a vidékünkön nagy hagyománnyal rendelkező fazekasmesterségre -, és természetesen az egykori használati tárgyaknak, mezőgazdasági munkaeszközöknek is nagy figyelmet szentelhetünk. A tárgyakat a gyerekek akár kézbe is vehetik, kipróbálhatják, hiszen így rögzül bennük igazán, amit látnak. - Mi mindennel tudják még segíteni, hogy a diákokhoz közel kerüljenek ezek az eszközök, illetve a kor, amelyben használták ezeket? - Az érdeklődő diákoknak mindent részletesen elmagyarázunk, emellett a falakon képes szöveges tablókat helyezünk el, amelyek bepillantást engednek az egykori makói paraszti életbe. Információkkal szolgálunk a korabeli szokásokról, mesterségekről, népviseletekről is. Azoknak a gyerekeknek, akiket különösen izgat ez a világ, meg is tanítunk néhány mesterfogást a ma már lassan feledésbe merülő kismesterségek, kézműves szakmák némelyikéből. Mindez most, a nemzeti alaptanterv elfogadása után különösen jelentőssé válik, hiszen a NAT nagy hangsúlyt helyez a népi kultúra megismertetésére, nemzeti kultúra ápolására. A kiállítás éppen ezért több tantárgycsoport oktatásában segítségünkre lesz. - A Deák Ferenc iskola tanulói - mint mi is tapasztaltuk - ismerik és kedvelik ezt a kis kiállítást. Van-e lehetőség arra, hogy más, hasonló tárlattal nem rendelkező iskolák diákjai is megtekintsék! -Természetesen. Szívesen fogadunk kisebb létszámú tanulócsoportokat, szakköröket, vagy egész osztályokat is, sőt nem csak megmutatjuk nekik az anyagot, de a tárlatvezetést is vállaljuk. Csupán annyit kérünk, hogy a csoportot kísérő pedagógus telefonon előre jelezze a nebulók érkezését. SZABÓ IMRE Bölcsőro Mi van a padláson? mmmoniu MOL CARRIER HIDROKOMOL SOROZAT A MOL Carrier Hidrokomol hidraulikaolaj sorozat tagjai között minden felhasználó megtalálja a rendszerhez illő, megbízható működést elősegítő hidraulikaolajat. Sokoldalú tulajdonságaik alapján felhasználási területük igen széles. Megfelelnek a nemzetközi szabványoknak és több gépgyártói jóváhagyással is rendelkeznek. Kiválasztásukhoz, alkalmazásukhoz a MOL Rt. szakemberei készséggel állnak a vásárlók rendelkezésére. Minden kedves vásárlónknak három darab 216,5 literes vagy kilenc darab 60 literes hordós Carrier Hidrokomol hidraulikaolaj vásárlása esetén kézi hordószivattyút adunk. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság Csontkovács járt Csongrádon Manuális és zseniális kezelésének lényege: a kéz kivételes tapintó érzékének segítségével az emberi test „mozgatórugóit”, az idegeket, inakat, szalagokat, izmokat, ízületeket stb. egyensúlyba hozza. A csigolyák, csontok ugyanis úgy is el tudnak mozdulni, hogy nincs bizonyítható baj még a röntgenfelvételeknél sem. S ha az elmozdulását nem vesszük észre kellő időben, bizonyos idő múlva komoly fájdalmak, ízületkopások lépnek fel. A szavasi Erdélyi János köznépi megszólítása: csontkovács. Amikor például egy-egy élsportoló kifogy az orvosokból, rendszerint megkeresi. Kezelte már Ónodi Henrietta olimpiai bajnok tornásznőt, de a Ferencváros és a Kispest-Honvéd futballistái is előszeretettel megfordulnak nála. Persze, csak titokban, mert ha kiderülne, mondjuk egy kick-boxversenyzőről, hogy a szarvasi csontkovácsnál járt, biztosan kettőzött energiával küzdenének ellene az ellenfelei. Nem vagyok orvos, vallja Erdélyi úr, hanem természetgyógyász. Több ezer éves tapasztalaton alapuló, mellékhatás nélküli fájdalomcsillapítást végez. Bizony Magyarországon ezt a beavatkozó tevékenységet néhány évvel ezelőtt még kuruzslásnak tekintették. Betegeit biztatja, hogy tartsák be az orvosaik utasításait, szedjék be a felírt gyógyszereket. Maga sem hisz a csodákban, ellenben ismer a szervezetben lévő, „atombombához” hasonló erőket, amelyeket felszabadítva csodát tehetünk, fájdalmat szüntetünk meg. Mivel a természetgyógyász is szellemi-fizikai igénybevételnek van kitéve, valamint azért, hogy a várakozóknak ne kelljen órákig a váróban üldögélni, kénytelen a fogadási idő alatt érkezési sorrendben sorszámot osztani. Hétfőn-szerdán-pénteken 6—16 óra között, kedden és csütörtökön 6-12 óráig fogadja a gyógyulni vágyókat a Szarvas, Vasút utca 60. szám alatt. A közelmúltban Csongrádon a Városi Galéria emeleti nagytermében tartott előadást Erdélyi úr, s előtte rövid interjút adott lapunknak. - Mondja, tulajdonképpen mi a szakmája? - A hivatalos szakmán természetgyógyász, vagyis csontkovács. Még hivatalosabban: gyógymasszőr. - Korábban mivel foglalkozott? - Kiscsapatoknál mint gyúró dolgoztam, a fürdőben masszíroztam, majd különböző tanfolyamokat végeztem el. -Hallottam, olvastam, hogy nem egy élsportoló már csak Önben bízott, végigjárva az orvosokat, s nem is alaptalanul. - Nem tudok többet nyújtani, mint az orvostudomány. Körülbelül 10-15 évvel ezelőtt még kuruzslisnak tekintették a szakmámat. Mára a természetgyógyászat 19 ága közül egyike a legnívósabbnak, igen sok tudományos tapasztalatot hasznosít. Hogy miért tudok többet, mint az orvosok? Nem tudok én többet, sőt... Talán azt mondhatom, hogy az általam alkalmazott manuális kezelési mód hatékonysága igen magas. - Hogyan szerezte a tudását? - Nekem még megadatott az, hogy régi csontkovácsokkal találkozzam Békés megyében. - Például kikkel? - Békéczkyvel, Drenyovszkival, Csasztnerrel. Ők már sajnos meghaltak, de a tudományuk itt él az emberek lelkében, amit tovább viszünk. - Valójában milyen gyógymódot alkalmaznak Önök? Ázsiait? - Nem. Magyart. Több száz éves, és Európában is őshonos. - Magánvállalkozóként gyógyít? - Természetesen. Adót fizetek az államnak, betegbiztosítást abból a pénzből, amit a betegektől kapok. Felháborítónak, szégyennek tartom, hogy míg egyes orvosokat komoly segítségben részesítenek, addig a természetgyógyászok semmit sem kapnak. Kizárólag a betegek támogatnak bennünket, azzal, hogy eljönnek hozzánk. - Egy győri természetgyógyász távgyógyítást hajt végre, legalábbis az állítása szerint. Ön mit szól ehhez? - Nem vagyok abban biztos, hogy tagja a Magyar Természetgyógyász Szövetségnek. Szerintem meg kellene erről kérdezni a főtitkárunkat. Éppen azért kell elvégezni a természetgyógyászok akadémiáját, hogy ne fordulhassanak elő hasonló esetek. - Tartott már előadást Csongrádon? - Még nem. A Jóisten azonban megadta azt a lehetősége, hogy az ország jó néhány részén megfordulhassak. Kölcsönösen tanultunk egymástól a betegekkel. (d. 1.) (Fotó: Bakai) „El kell végezni a természetgyógyászok akadémiáját” 5