Reggeli Délvilág, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-02 / 1. szám

I R­E­G­G­E­L­I január 2., kedd tt vagyunk az ezerkilencszázki­lencvenhatos esztendőnek ele­jén, s még csak az sem mondható el, ami sok, ezt megelőző évvel kapcsolatban elmondódott, már tudniillik a következő: várjuk a vé­gét, mert akkorra sok mindenen túljutottunk már. „Csak ezen az éven legyünk túl! Aztán majd csak lesz valami” - mondták sokan, számos eddigi esztendővel kap­csolatban, de most nem mondja senki. Úgy vannak vele az embe­rek, semmi sem fog el­intéződni ezen újabb három­­­százhat­­v­a­n - akárhány­­ nap alatt, sem­miféle alagútnak nem jutunk a vé­gére, nem látunk semmi világos­ságot, még csak a szembejövő vo­nat fényét sem, pedig tán az is jobb lenne már. Jobb a borzalmas vég, mint a borzalom vég nélkül” - idézhetek évkezdet­ tájt nagyon so­kan. Mikor áll meg a gazdasági re­cesszió, és mikortól lehet számíta­ni valamiféle föllendülésre? Tar­tós lesz-e a boszniai béke, meddig maradnak az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó amerikai ka­tonák? Semlegesek leszünk-e, vagy pediglen belénk lép a NATO? Lesz­nek-e előrehozott választások, és mely politikai pártok győzelmével végződnek? Hány száz forintba fog kerülni egy kilopond kenyér? - le­hetne kérdezni, de nem kérdezi senki. Az emberek mintha már jö­vőbe látni sem akarnának. Jövő?” - kérdik, és legyintenek. A jövő ké­rem szépen, ha van egyáltalában jövő, sokismeretelenes egyenlet, melynek megoldóképletéből épp a leglényegesebb momentumok hiá­nyoznak, így a képlet még csak hoz­závetőleges bizonyossággal sem hasznavehető. Legföljebb jóslások­ba lehet bocsátkozni, de hogy ér­demes-e, megintcsak más kérdés. A jövőre vonatkozó jóslatok ugyan­is csakis a jelen paraméterei által adhatók meg, a jelen paraméterei azonban nem vonatkoznak a jövő­re, azaz a legfontosabb, ami még ma ismeretlen, nincs közöttük, s így minden­­ jóslat meg­lehetős bi­zonytalan­­sági ténye­­zővel dol­gozik, más szó­val minden, csaknem bi­zonyos. Ki látta előre annak idején a szovjet birodalom keletkezését? Senki, tán csak egy-két túlérzékeny költő. S ki látta előre a szovjet bi­rodalom bukását? Ahogy észlelem - talán még a költők sem, így va­gyunk az Úr ezerkilencszázkilenc­venhatos esztendejével is. Amivel kapcsolatban az egyetlen, ámbár eléggé elcsépelt, közhely hasznave­hető: valahogy majd csak lesz, mert még sohasem volt úgy, hogy vala­hogy ne lett volna. Meglehetősen tág határok közt mozoghat a mostani évben min­den. A­z pedig, hogy sorsát akként kor­­mányozza, őt magát ne a sza­kadék, de a járható út felé vigye - s kinek-kinek a saját maga feladata. Szép feladat­­ benne ülni a zuha­­j­nó repülőgépben, és azon mester­kedni, ha már nincs katapult, nem működik az ejtőernyő sem - az­­ összetorlódott utastömeg tetejére vergődjünk, ne okvetlen minket I nyomjanak agyon, ha nem muszáj. Ez a nagy és nemes feladat vár ránk ebben az évben, a zuhanó gépben. Nudista óévbúcsúztató BÚÉÉÉÉK! - kiáltotta az a közel nyolcvan nudista vasárnap, aki - a he­lyi szokásokhoz híven - fürdőruha nél­kül mártózott meg a dél-franciaországi Montpellier városánál a Földközi-tenger vizében, hogy ily módon vegyenek bú­csút 1995-től. Az AP beszámolója szerint Montpellier városa, a francia Riviéra egyik gyöngyszeme kellemes napsütés­re ébredt ugyan, a tenger azonban híí­ves maradt: mindössze kilenc fokot mutattak a hőmérők. A forró hangu­latnak azonban ez sem ártott, s a nu­disták, igaz, vacogó foggal, de több percig is úszkáltak a dermesztően hi­deg vízben. Az élet megannyi más te­rületéhez hasonlóan a politika innen sem maradhatott távol. Mintegy ezer kíváncsiskodó bámész tekintetétől követve a közeli Cap d’Agde városka polgármestere is megmártózott. Ta­valyi választási kampányában ugyanis azzal (is) hitegette a polgárokat: ha újraválasztják, kész részt venni az óévbúcsúztató fürdőzésben... Tovább áradnak a folyók. Tegnap reggel ötszáznyolcvannyolc centi volt Szegednél a tiszai vízállás - tá­jékoztatott Kőfalvi István, az AT1V171G műszaki ügyeletese -, s a tetőzés hatszázötven-hétszázhar­­minc centiméter között várható a napokban. A Maros, ugyancsak a tegnapi reggel folyamán, három­­száznyolcvannégy centi magasságú volt Makónál, s a víz több helyütt kiszaladt a hullámtérre. Melynek teljes elárasztása a négyszáz centi­méter körüli vízálláskor várható, s tekintettel arra, még mindig árad, indokolt a hullámtérből a veszé­lyeztetett értékeket kimenteni. Na­gyon valószínű ugyanis, hogy a fo­lyó eléri a négyszázötven centis ma­gasságot Makón. A Hármas-Körös a megyehatártól nem túl messzire, Szarvasnál, tegnap hétszázhar­minchat centi volt, az előző napok mértékéhez képest némileg apad. Víztömegével azonban kétségkívül hozzájárul a Tisza nem épp ala­csony vízszintjéhez, amely utóbbi pedig a Marost duzzasztja föl. - efelé -A folyók felső szakaszairól ked­vezőbb híreket adtak az Országos Vízügyi Főigazgatóság hétfő déle­lőtti tájékoztatásain. A Körösök tel­jes magyarországi szakasza apad, az elmúlt 24 óra alatt a Fehér-Kö­rösön Gyulánál 138 centiméterrel, a Kettős-Körösön Békésnél 104 centiméterrel csökkent a vízszint. Mivel a mályvádi tározónál meg­szűnt a kifolyás, megkezdődik a víz visszavezetése. Az apadás mi­att várhatóan a mérgesi tározónál is megszűnik a kifolyás, és meg­kezdődhet a megbontott töltéssza­kasz helyreállítása. A gyulai szi­vattyútelepnél a korábban jelentett vízbetörést megállították, de foko­zott figyelőszolgálatot tartanak je­lenleg is. Ezeken a kiemelt helye­ken továbbra is harmadfokú ké­szültség van érvényben. A Fekete-, a Fehér- és a Hármas-Körösön elsőfokú, a Sebes-Körös alsó sza­kaszán és a Berettyón másodfokú árvízvédelmi készültséget tarta­nak. A Tiszán az árhullám tető­zése elérte Tokaj térségét, a fel­sőbb területeken megindult a gyors apadás. Vásárosnamény és az ország határa között a Tiszán, a Túron és a Szamoson megszün­­­tették az árvízvédelmi készültsé­get. Jelenleg csak Tokaj térségében és a bodrogközi Tisza-szakaszon van másodfokú készültség. A fo­lyó további szakaszain - Záhony és Csongrád között - elsőfokú ké­szültséget tartanak. K i**“'’«' '(rj? LZV/, ■ J\ : ~t ” fry íg ígéretünk betartottak Horn Gyula szerint a kormány 1995-ben teljesítette mindazt, amire az év elején ígéretet tett. A kormányfő erről hétfőn délelőtt, élő adás­ban nyilatkozott a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök elmondta: nem­sokára szakmai megbeszélések kezdődnek arról, miként lehetne a leg­célszerűbben felhasználni a terveken felül befolyt privatizációs pénze­ket. A konkrét előterjesztéseket a hónap végén megkapja az MSZP- frakció és a koalíciós partner is, de a végső döntést az Országgyűlés hozza majd meg. Horn Gyula elismerte: március előtt hosszú ideig tétovázott a gazdaságpolitikai döntések meghozatalával, mert nem volt olyan jól kidolgozott, meggyőző erejű javaslat a kabinet előtt, amely mellett ki lehetett volna állni. Márciusban azonban Bokros Lajos és Surányi György olyan konkrét terveket tett le az asztalra, melyeket vál­lalni lehetett. Ezeknek a lépéseknek már van eredménye, de a változá­sokat egyelőre csak kevesen érzékelik. A kormánynak az elmúlt idő­szakban többet között sikerült megállítania a munkanélküliség növe­kedését, és egyre több ágazat indult el az átalakulás útján. A minisz­terelnök a sztrájkok, tüntetések és érdekegyeztetések kapcsán kije­lentette: reményei szerint sikerül megkötni a három évre szóló meg­állapodást a szakszervezetekkel. Sokáig szóba sem akart állni az újságírók­kal. Kerülte a társaságukat, haragudott Tamasi Attila, a Marinko ügy másodrendű vádlottja. Rablásban való felbujtós bűnrészesség és lő­szerrel való visszaélés gyanúja miatt került a Fővárosi Bíróság pulpitusa elé. Hosszú tárgy­a­lássorozat után a bíróság felmentette, szabad­lábra helyezte, lőszerügyért szóbeli megrovást kapott. A letartóztatás és az ítélet között Tamasi Attila 18 hónapot töltött el előzetes letartózta­tásban. Ez a másfél év maga volt a pokol a 26 éves fiatalember számára. - Higgye el, iszonyú érzés volt úgy a cellá­ban üldögélni, hogy közben csak arra gondol­tam, ártatlan vagyok - mondja Tamasi Attila, majd hozzáteszi. - Eközben az újságok olyan képet festettek rólam, mintha Magyarország második számú közellensége lennék. Amikor pedig felmentettek, mindössze egy-két mon­dat jelent meg rólam. De legalább a letartózta­tásom alatt cáfolta volna a rendőrség azt a sok valótlanságot, amit az újságok összehordtak ró­lam. Önök megelőlegezték nekem a börtön­­büntetést. - A magam részéről bocsánatot kérem a célon való túllövésért. - Nem tesz semmit, túléltem a 18 hónapot. Védője dr. Krajkó Zoltán ügyvédi irodájában beszélgetünk. Krajkó úr szervezte meg a talál­kozót, ami hosszú ideig azért sem jött létre, mert Tamasi Attila pszichológiai rehabilitáci­ója is hónapokig tartott. Felmentése után fél évvel sikerült nyélbe ütni az interjút. Tamasi most nyugodtnak, kiegyensúlyozottnak látszik, fegyelmezetten válaszol a kérdésekre. (Folytatás a 6. oldalon) Iszonyú V­asárnap délben megindult a for­galom a néhány órá­val korábban össze­szerelt zupanjai Száva-hídon. A Horvátországot és Boszniát összekötő pontonhí­­don elsőként egy amerikai katonai szállítójármű, majd a két mentőkocsi és több harckocsi haladt át. Az amerikai illeté­kesek elmondták, hogy a hídon egyelő­re még nem kelnek át Hidak a Száván a boszniába szolgála­tot teljesítő béke­­fenntartó katonák. A második világháború óta leghosszabb -373 méter hosszú - pontonhíd megnyitá­sa több napot késett a Száva áradása és a heves esőzések mi­att. Peter O’Neil ame­rikai tábornok vasár­nap bejelentette, hogy hamarosan megkezdődik egy második pontonhíd építése is Zupanja közelében. A tervek szerint a két hídon naponta több ezer katona kel majd át Bosz­nia területé­re. Vasárnap délben repülőgépen Mostar­ba érkezett Bernard Janvier tábornok, az IFOR-erők főparancs­nokának egyik helyet­tese, valamint Robert Rideau, a szarajevói francia szektor pa­rancsoka. Határhelyzet Röszkénél tetőzött Az ország valamennyi határátkelő-­­ jén zavartalan a forgalom - tájékoz­­­­tatta az MTI-t hétfőn délelőtt Krisán­­ Attila. A határőr ezredes. ..unban fel i s hívta a figyelmet a délután megélén-­­­külő forgalomra, mert sokan indul-­­ tak vissza Németországba azok közül,­­ akik a karácsonyi ünnepeket a volt Ju­­­­goszláviában vagy Romániában töltöt-­­ ték. Ezért várható volt, hogy Tompá-­­ nál, Hercegszántónál és Röszkénél­­ fennakadások keletkeztek a befelé tar-­­ tó forgalomban, Hegyeshalomnál pe­­­­dig az országot elhagyóknak kellett vá­rakozniuk. N­incs AB-bébi a megyé­ben, de több kisgyermek is született, akik harminc­­egyedikén, az esti, illetve el­sején, a hajnali órákban lát­ták meg a napvilágot. S hogy kik ők? Makó ez esztendőben vi­lágra jött legelső lakója Erki Kiss Szilvia, aki nem túl sok­kal éjfél után született. Még egy­ kislány jött a világra az ú­j nap hajnalban, négy óra után - illetve egy kisfiú, még hat- Csongrád megye újszülöttei mincegyedikén, este hétkor. Vásárhelyen Gulyás József­né Juhász Ildikónak Tünde Il­dikó nevű kislánya született, harmincegyedikén, nem sok­kal tizennyolc óra után. Örül­het a Denderle házaspár Jó­zsef Imre nevű kisfiúknak, aki elsején, hajnali ötkor szü­letett. Szentesen Muzsik Lászlóné Kiss Kása Etelká­nak Kristóf nevű kisfia szü­letett, tizennyolc óra negy­venötkor. Egyébként a szege­di szülészeti klinikán sem jött világra kisgyermek egészen pontosan éjfélkor. Óév utol­só, és Újév első szülöttjeinek sok boldogságot kívánunk! (efesé)

Next