Reggeli Délvilág, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-02 / 1. szám
mSOjfc ^SéSéSAifiur 1996 szökőév, a február hónap 29 napos lesz. Erre azért van szükség, mert a napév (az az idő, amely alatt a Föld egyszer megkerüli a Napot) nem pontosan 365 napos. Szökőév négyévenkénti beiktatása nélkül ezért minden évben egynegyed nappal térne el a tényleges időszámítás a naptáritól, ami azt jelentené, hogy kereken 350 évenként a tavasz decemberben kezdődnék - emlékeztet a dpa. Ez a probléma már az egyiptomiaknak is feltűnt. Ezért a fáraó rendeletére már Krisztus előtt 238- tól minden négy esztendőben beiktattak egy szökőnapot Ezt Julius Caesar is átvette az általa szerkesztett naptárba, amely egészen a középkorig érvényben volt , azonban - a jelenlegi gyakorlattól eltérően - a szökőnapot nem február 28., hanem már 23. után beiktatta. A naptár világa azonban még így sem volt teljesen rendben. A Julius Caesar által készített naptár, amely 365,25 napot tartalmazott, pontosan 11 perccel és 46 másodperccel hosszabbá tette az évet, mint amilyen hosszú egy napév volt. 128 év elteltével ez már egy teljes napot jelentett. Ezért aztán az évszázadok folyamán a naptári tavaszkezdet mind jobban eltért a csillagászatitól. XIII. Gergely pápa ebben a helyzetben 1582-ben „meghúzta a vészféket”. Naptárreformot rendelt el és ennek következtében még abban az évben október 15-e következett október 4-re. Ráadásul a jövőt illetően töröltetett néhány szökőévet. (Az 1700-as, az 1800-as és az 1900- as év nem volt szökőév, a 2000-ik viszont megint az lesz.) A Gergely-féle naptárreform ellenére is fennmaradt egy egészen kis eltérés a napév és a naptári év között - mindössze 26 másodperc. Német csillagászok számításai szerint ez az eltérés csak 3320 év múlva tesz majd ki egy egész napot. Akkor majd megint el kell hagyni egy szökőnapot. A szökőévhez viszonyítva sokkal fiatalabb jelenség a szökőmásodperc - az „atomkorszak” gyermeke, amelyet 1972-ben vezettek be, amikor megváltozott a másodperc meghatározása. Azóta ugyanis a másodpercet nem a csillagok járása szerint mérik, hanem egy atomóra ingájának lengéséhez igazítják. Ez az eljárás időről időre szükségessé teszi egy szökőmásodperc beiktatását. Az 1996-os év egyébként rendkívül kedvező lesz azok számára, akik rövid szabadságot akarnak kivenni. Nem lesz olyan ünnep, amely feleslegesen egybeesne a hétvégével. Aki például március 30-án, szombaton utazik szabadságra, az kihasználhatja nagypénteket és húsvéthétfőt, és 8 nap szabadsággal 16 napot lehet távol munkahelyétől. Ugyanígy május 11. és 27. között kilencnapi szabadság árán 17 napot pihenhet. Húsz gyertya a tortán Blaskó-ünnnep Szerencsés helyzetben van egy dixieland zenekar, ha ünnepelni akar. Egész egyszerűen kipostáz csak néhány tucat meghívót a szakma legjelesebbjeinek, és már készen is van az ünnepi koncert. Mert hát a dixieland - vagy tágítsuk a kört egy kicsit - a tradicionális dzsessz átjárható műfaj. Akár egy nyitott ajtón lépkednek a zenészek egyik zenekarból a másikba, mindenféle szakmai és emberi féltékenység kizárásával. Talán azért van ez - mondják a műértők -, mert ebben a zenei világban még léteznek kötelező, standard számok, melyeket mindenki ismer, ráadásul a ragtime vagy dixieland elsősorban instrumentális műfaj. Azaz egy rockzenész, nevezetesen Somló Tamás olvasatában ez azt jelenti - mindenki azt fúj, amit akar. Igen ám, ha zseniális hangszeres tudású muzsikusok állnak egymás mellett a színpadon, ahhoz, hogy a produkcióból ZENE legyen, kell némi egymásra figyelés, még a legvirtuózabb szólistának is tudnia kell a háttérben maradni. Fent nevezett rockmuzsikus kijelentését egy olyan koncerten tette, ahol a dixieland minden kívánalmának megfelelő zenekar, a Blaskó Dixieland Jazz Band és vendégei fogadták a nagyérdeműt a karácsonyi bejglik után egy kis vigasságra. Idén ünnepli születésének 20. évfordulóját az együttes, melyet egy CD - a zenekar történetének harmadik hanghordozója - és egy, a Szegedi Nemzeti Színházban rendezett ünnepi koncert tett emlékezetessé. A koncert érdekessége, hogy a - a hely szelleméhez hűen - színházi keretet kapott. Toronykőy Attila rendezésében a Casablanca című film - a CD névadója- hangulatát varázsolták a színpadra a színház művészei. Az előtérben az éppen játszó muzsikusok, míg a háttérben a meghívott vendégek foglaltak helyet, mely a 30-as évek hangulatát idéző bár díszleteiből állt. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, Blaskovics László, a zenekar vezetője és megalapítója, ki az eredeti formációból az egyetlen, aki még ugyanebben a zenekarban muzsikál, bemutatta a csapatot, mely 3 esztendeje muzsikál együtt. A zeneileg remekül felépített műsor egy standard számmal kezdődött, miután Vári Lajos zongorajátékára élettel telt meg a bár. Horány Zsuzsa remekül éne kelte a „The Shadow of your Smile” cí mű számot, akárcsak a CD-n. A meleg, bársonyos hang igazán jól hangzik a harsona és a trombita rekedtsége mellett. A koncert - ha nem is kronológiai sorrendben - de feldolgozta a zenekar történetét, melyben a meghívott vendégek nevei közül először Benkó Sándor neve került elő, aki segítette az egykori műegyetemi zenekar pályáját, és aki a ‘82- es „Ki mit tud?”-on mint zsűritag hozzájárult a zenekar második helyezéséhez. Azután jöttek sorban a többiek, először Molnár Gyula, aki napi kapcsolatban áll a Blaskó Dixielanddel, hiszen Blaskovics László, akár egy köldökzsinór köti össze a két zenekart, lévén mindkét együttesnek ő a trombitása. Nagy Iván, a Benkó Dixieland zseniális tudású, és rongylábú pozanosa következett, aki remek, és eldöntetlen párbajt vívott Sallai Lászlóval, aki a Blaskóba kerülése óta félelmetes iramú fejlődésen ment keresztül Hatvani Jenő klarinétossal együtt. Mindketten megállták a helyüket az igazi világsztárok mellett. Figyelemre méltó egyébként az is, amilyen tökéletesen idomult a zenekarhoz Vári Lajos és Horány Zsuzsa játéka, kik a kezdetekkor bizony egy kicsit kilógtak az együttesből. Fónay Tibor túl sok szerephez most nem jutott, pedig játéka alapján vállalhatna többet is. Nem úgy az együttes mókamestere, Háló Pál, aki minden lehetőt magára vállalt, és ahol csak tudott, szólózott egyet, ugyanakkor a líraibb számoknál remekül tudott a háttérben maradni, pedig pergő, lendületes játékára igazán nem jellemző a finomkodás. A koncert során azután szinte mindenki mindenkivel helyet cserélt. Jancsovics István, aki ugyan csak rövid ideig volt a Blaskó zongoristája, Vári Lajost helyettesítette, Kalocsai Géza Háló Pál helyére ült, és fantasztikusan jól játszott - ahogyan az várható is volt. Kiszin Miklós, a Molnár Dixieland bőgőse Fónaytól vette át a hangszer nyakát, és látszott, elképesztően élvezi, amit csinál - csakúgy, mint a közönség. Természetesen Garay Márta is zongorához ült, kár, hogy nem énekelt, de így is hatalmas sikert aratott. A koncert második felében fújta meg először hangszerét Benkó Sándor. A klarinétozás olyan magasiskoláját mutatta be néhány rövidke perc alatt - amilyenre Benkó nevét ismerve mindenki számított. St. Martin volt a következő vendég, kevesen tudják, hogy a nagyszerű szaxofonos annak idején - Hódmezővásárhelyen - már gyermekként közel került a tűzhöz, Blaskovicsék szomszédságában lakott ugyanis. Azután persze elkerülhetetlenül Blaskóékhoz került, és rövid ideig együtt is játszottak. A koncerten Szentmártoni Imre gépi kísérettel adott elő új albumáról néhány számot, és persze azt sem úszhatta meg, hogy dixit játsszon. Az elején kicsit nehezen indult be, de amikor elkapta a ritmust, már csak a szakmabéliek mondták volna meg róla, hogy nem vérbeli dixieland muzsikus. Somló Tamás következett, a sorban, természetesen egy régi LGT-nótát is elénekelt, méghozzá a régi időket idézőn, annak ellenére, hogy a háromtagú vokálnak néha fogalma sem volt arról, hogyan is szól az Álomarcú lány. Természetesen Somló is magával hozta a kicsit ugyan kopott fényű, ámde remek hangokat kiadó szaxofont, és beszállt egy kis dixire. Az ünnepi koncert végén két kötelező dolog van. A torta és a jam sassion. Azt hiszem, ez utóbbi jelen esetben sokkal jobban ízlett a publikumnak. Merthogy egyáltalán nem kötelességtudatból zenéltek a jelenlévők. A Blaskó legénysége - és szigorúan csak a most együtt muzsikálók - a CD első számát, a Casablanca filmzenéjét játszották el: „As time goes by". Utána pedig mindenki együtt muzsikált. Molnár Gyula a szaxofont és a klarinétot cserélgette, Benkó Sándor Hatvani Jenővel fújt közösen és fáradhatatlanul. Nagy Iván, amellett, hogy megint csak zseniálisan harsonázott, végre énekelt is, Sallai László pedig vérszemet kapva egyre jobban játszott Benkó-béli kollégája oldalán. Még Kiszin Miklós is zenélt, bár Fónay Tibor semmi pénzért sem engedte volna el bőgője nyakát, így neki valamiféle ütőhangszer jutott. Háló Pali meg valami petrencésrúdra emlékeztető dobverőket szerzett valahonnan, szerencsére csak egymáshoz püfölte őket, míg Kalocsai Géza a nyakába akasztott egy dobot, és úgy kelt versenyre Hálóval. Minden jónak vége szakad egyszer, a tortán is leégtek a gyertyák, míg a jam tartott, és együtt muzsikáltak az ország talán legjobb zenészei. És amíg kifelé oldalaztam a széksorok között, eszembe jutott Benkó Sándor pohárköszöntője, melyben a húszéves Blaskó Dixieland Jazz Bandet méltatta. „Úgy legyünk profik, hogy közben amatőrök maradjunk. A tudásunk legyen a profiké, a mentalitásunk pedig az amatőröké, és akkor, a magunk kedvére - és nem a pénzért - muzsikálva mindig élvezni fogjuk, amit csinálunk.” KÉRI BARNABÁS 1996. január 2., kedd A magyar zöldség exportpiaci lehetőségeit nem sikerült a kertészeknek tavaly kihasználni. A hideg tavaszi hőmérsékletek miatt kevés volt az árualap. A termelők 1996-ban növelik a primőr mennyiséget. A szentesi Korai Zöldségtermesztési Rendszer (KZR) vezetője, Kis Zoltán arról tájékoztatott, hogy a területegységre jutó jövedelmet nehéz növelni a primőrtermesztésben. Ezért inkább az extenzív fejlesztés, azaz a termőterületek kismértékű növelése volt jellemző 1995-ben. A szerkezetben csökkent a paradicsom, a kígyóuborka nőtt például a kínai kel, a káposztafélék területe. Legnagyobb volument a külföldön is keresett fehérpaprika képvisel. A hidegfóliás primőrök - így a fehérpaprika - mennyisége mintegy 20 százalékkal csökkent az előző évihez képest a hűvös időjárás következtében. Több primőr kell Gartenék viszik a szentesi paprikát Az integráció 650 szövetkezeti tag és 2000-2500 család részvételével üzleti alapon történik, ingyenes szolgáltatás nincs. A korábbihoz hasonlóan, nonprofit módon csak a szövetkezeti tagok áruinak a forgalmazását vállaljuk - hangsúlyozta a rendszer vezetője. Tőlük bizományba vesszük át értékesítésre a termékeket. Jellemző a klasszikus kereskedelmi forgalmazás, a külső (integrált) termelők közel a felének azonnal és készpénzben fizet az áruért a KZR. Az őszi primőrök (paradicsom, paprika, uborka) szezonja most fejeződött be. A következő szezon előkészítése megkezdődött. A vevői igények megismerése után egyeztetjük a palántamennyiségeket, az 1996. évi termelést a kertészekkel. A fűtött fóliás primőr mind költségesebb, amely az Árpád Szövetkezetnél teljesen termálenergiára alapozott, ám más gazdaságokban megtalálható - a HTO visszaszorításával - néhol a gáz, máshol a szénnel, fával és hulladékokkal való fűtés is. Az idei évben a primőrök termesztése inkább a hidegfóliás területeken növekedhet. Dr. Csikai Miklós, az Országos Zöldség Terméktanács - egyben a szentesi Árpád Szövetkezet elnöke elmondta, hogy a KZR által tavaly a 111. negyedév végéig forgalmazott 10 600 tonna zöldség 12 százalékkal kevesebb volt a tavalyelőttinél. Időjárási okok miatt szerény (10 százalékkal kevesebb) termést adott a fehér paprika, a szabadföldi paradicsom alakú paprika hozamcsökkenése 70-80 százalékos. Az 1 milliárd forintot meghaladó árbevétel 6 százalékkal több volt az 1994. évinél. Ez azt jelenti, hogy az egységárak átlag 15 százalékos növekedése nem tartott lépést a költségek (input árak) mintegy 30 százalékos emelkedésével. Az import nem volt annyira hátrányos a belföldi zöldségpiacokra, mint a korábbi időszakban. A vámpótléknak egyes termékcsoportoknál kedvező jelei mutatkoztak. Ám a statisztikák, a piaci felmérések nem mutatják a valós helyzetet. Mert változatlanul előfordult, hogy más névvel, számmal, engedéllyel érkeztek külföldi termékek. Az exportpiacokon jóval több terméket lehetett volna eladni - főleg fehérpaprikából. A kiszállított zöldségmennyiség 15 százalékkal csökkent az előző évihez képest. Az exportárak emelkedtek, a KR-nél az export árbevétel a tavalyi III. negyedév végéig 450 millió forint volt, 22 százalékkal több a tavalyelőttinél. Keresett volt a magyar zöldség a külföldi piacokon. Ez is igazolja messzemenően, hogy helytelen az a politika, miszerint a termelést vissza kell fogni, mert nem lehet az árut eladni. A minőségi termék - ami piaconként változik — eladható. A lehetőségeinket nem tudjuk kihasználni árualap hiánya miatt az agrárágazatban. A primőr több lesz 1996. évben. Ez abból a kényszerhelyzetből következik, hogy a kertészek csak így tudják a költséginflációt ellensúlyozni. Ha romlik az eredmény, azt újabb zöldségféle, illetve második növény termelésével lehet kompenzálni. Tárgyaltunk Bernben és Münchenben a legjelentősebb svájci és német vevőpartnerekkel az 1995-ös év tanulságairól és az 1996. évi keretszámokról. Ausztriába és a skandináv államokba a szállítás (a fungarofrucktból kivált) Garten Kft. útján történik. A piaci igények, lehetőségek ismeretében pontosítottuk az idei árualapok összetételét és mennyiségét - mondta dr. Csikai Miklós, SOLTÉSZ JOLÁN A külterületi földek jövedelmi adózása Búza lett az etalon Húsz százalékos lineáris adókulcs szerint adózhatnak jövő évben azok, akik külterületi termőföldjük bérbe adásából meghatározott mértékű jövedelmet szereznek. Ezt a személyi jövedelemadóról szóló, tavaly decemberben elfogadott idei szja-törvény teszi lehetővé. A törvény úgy határozza meg a kedvezmény igénybevételének lehetőségét, hogy a bérleti díj nem haladhatja meg a föld egy aranykoronájára számított 25 kilogramm élelmezési célú búza garantált árát. A számításnál a földművelésügyi miniszter által megállapított előző év végi garantált árat kell alapul venni. Ezt a Pénzügyminisztérium közleményben tudatta. A pénzügyi tárca közölte azt is, hogy tavaly december hónapban a búza garantált ára 8800 forint/tonna volt. Ebből az következik, hogy 25 kilogramm élelmezési célú búza garantált ára 228 forintnak felel meg. Azaz ez utóbbi összeget kell a bérbe adott külterületi termőföld aranykorona értékéhez viszonyítani. Példaként vehető egy olyan magánszemély, aki 600 aranykorona értékű külterületi termőföldet ad bérbe, akkor ez azt jelenti, hogy a 600 aranykoronát kell megszorozni 220- szal, azaz 132 ezer forint összegig terjedő bérleti díj után választható a 20 százalékos lineáris adózási módszer. 3 Göncz Árpád Szerényen és hívság nélkül Az év fordulója a számvetés ideje. Kivált ma, amikor ünnepre, honfoglalásunk ezerszázadik évfordulójának ünnepére készülünk. Szerényen és hívság nélkül. Ahogyan napjainkhoz illik: múltunkat vállalva, de őszintén szembenézve önmagunkkal. E történelmi évforduló jó alkalom, hogy számba vegyük: mi az, ami magyarrá tesz, ami nélkül nem lennénk önmagunk, s mi az a terhes hagyomány, amit talán sajnálunk elvetni, mégis okosabb hátrahagynunk. S ha a múltat utólag megváltoztatni nem áll is módunkban, merjük kimondani, mikor, hol és miért tértünk le a helyes történelmi útról, s hogy az úttévesztésért az ország - a nemzet egésze - mekkora árat fizetett. Csak így, a múlt és jelen valóságának ismeretében tudjuk kijelölni a jövőben rejlő, de elérhető közös célt és az odavezető utat. Amit akár áldozatok árán is készek vagyunk végigjárni. A múlt, a jelen és a jövő szakadatlan időfolyam, még ha a sodra olykor felfoghatatlanul meggyorsul is. Mint az elmúlt esztendőkben. Tudjuk, a Szovjetunió összeomlása - önrendelkezésünk és szabadságunk visszanyerésének történelmi forrása - egyben piacaink jó részének elvesztését, piacváltást, korszerűtlen iparunk versenyképességének csökkenését jelentette. Termelésünk öt év alatt majd negyven százalékkal esett vissza, s drámai módon megnőtt a munkanélküliek és eltartottak száma. Mezőgazdaságunk szétzilálódott, iparunk gyökeres szerkezetváltásra szorul. Mit várunk hát mi - a nagybetűs TÁRSADALOM - egyiktől is, másiktól is a jövő évben? A kormánytól erélyt és következetességet, tervszerű előrelátást, a megkezdett reformfolyamat végiggondolt folytatását, érdemi és alkotó párbeszédet, nyitottságot és őszinteséget, hogy tudjuk, ma és holnap hányadán állunk? Mert magabiztos kormány nélkül sem létbiztonság, sem közbiztonság nincsen. Sem a nemzet egészét képviselő kiegyensúlyozott szomszédpolitika, sem előretekintő Európa- és biztonságpolitika. E három, mely együtt a magyarság jövőjének záloga.