Reggeli Magyarország, 1942. június (49. évfolyam, 123-145. szám)
1942-06-02 / 123. szám
FŐSZERKESZTŐ | SZVATKÓ PÁL^ 1942 jánius 2, kedd — Ára 8 fillér Előfizetési ár: 1 hóra 1,90, negyedévre 5*50 pengo Hitler* kitüntette a harkovi magyar csapatok parancsnokát és Helyi harcok a keleti fronton — Észak-Afrikában a sivatagi csata elérte tetőpontját Német megtorló támadás Canterbury ellen — Az angolok Kölnt bombázták, rengeteg műkincs elpusztult Japán tengeralattjárók Sidney kikötőjében megtorpedóztak egy hajót ós németek közét egymillió tonnát süllyesztettek el májusban A keleti fronton a keresi és charkovi nagy csata után csökkent a harcok hevessége. Ezzel szemben Észak-Afrikában újra fellángoltak a harcok és a német-olasz támadás már eddig is jelentős sikereket ért el. A német véderőfőparancsnokság vasárnapi különjelentése a tengeri háború óriási méreteire hívta fel a figyelmet. Az angolok szombat éjszakai légitámadásával Köln ellen újra kiújult a nyugati légiháború. A cseh-morva protektorátusi események és az állandóan napirenden levő francia kérdés újabb mozzanatai tartoznak még a legérdekesebb hírek közé. A A német tengeralattjárók minden eddiginél nagyobb győzelméről számolt be a Führer főhadiszállásáról kiadott vasárnapi különjelentés. A skagerraki ütközet évfordulóján — mondja a különjelentés — a német haditengerészet újabb sikereket mutathat fel. Az ellenség hajózása elleni harc fáradhatatlan folytatásával a német búvárnaszádok az Atlanti óceán nyugati részén megint elsüllyesztettek 22 hajót összesen 106.800 tonna tartalommal. Ezzel csak a búvárnaszád fegyvernem ez év májusában összesen 767.100 tonnányi 110 hajót süllyesztett el. A hétfői német hadijelentés kiegészítette a vasárnapi különjelentést és közölte, hogy a haditengerészet és a légihaderő májusban összesen 170 ellenséges hajót süllyesztett el összesen 921.000 tonna tartalommal. A közel egymillió tonna elsüllyesztése egy hónap alatt rekordot jelent a hajósüllyesztések történetében. A németek eddig még egyetlen hónapban sem süllyesztettek el ilyen óriási hajótért. Az első háborús évben a rekordot 503.000 tonna jelentette, ezt az eredményt augusztusban érték el. A második háborús évben, 1941-ben szeptember volt az angolok »fekete hónapja«, amikor a németek 525.000 tonnát küldtek a tenger fenekére. A harmadik háborús évben a legnagyobb egyhavi veszteség 585.000 tonna volt. De még ezek mellett a számok mellett is hatalmas ugrást jelent az ez év májusi rekord, amikor közel egymillió tonna veszteséget okoztak az angolszász hajózásnál. A német tengeralattjárók az Északi Jegestengertől, végig az Atlanti óceánon, egész a Mississippi torkolatáig egyik csapást a másik után mérték az angol és amerikai utánpótlási hajózásra. A hajóveszteségeket nemcsak az angolszászok hajóállománya érzi meg, megérzi ezt a szovjet és az angol hadsereg is az összes európai, ázsiai és afrikai frontokon. Mert a hajókkal együtt értékes hadianyag is elpusztult s ennek hiányát Angliában, a Szovjetunióban és Észak-Afrikában egyaránt érzik a szövetséges csapatok. »Német tengeralattjárók harcoltak a carkovi arcvonalon« — írja a londoni Evening Standard katonai munkatársa és megjegyzi, hogy ez a kijelentés csak az első pillanatban látszik különösnek, a valóság viszont az, hogy a német tengeralattjáróknak tényleg szerepük volt a carkovi csatában. Mert a német tengeralattjárók támadásai a Murmanszkba tartó amerikai hajókaravánok ellen nagymértékben befolyásolták a szovjet hadsereg hadianyagellátását. A Charkovért folyó óriási mérkőzés — írja az angol lap — nemcsak a csata színhelyén dőlt el, hanem már a Szentlőrinc folyón, a Mexikói öbölben, azt Atlanti óceánon és a sarki vizeken. A német tengeralattjárók sikersorozatai fölött az angolszászok sem hunyhatnak szemet. A hivatalos jelentések ugyan szokás szerint igyekeznek csökkenteni az elsüllyesztett tonnák számát, az angolszász sajtóban azonban nap-nap után jelennek meg aggódó cikkek, amelyek leplezetlenül feltárják az angol és amerikai hajózás súlyos helyzetét, így például a Daily Sketch nyíltan beismeri, hogy a német tengeralattjárók »túl nagy sikerrel belefúrták orrukat Uncle Sam bordái közé«. Az optimisták azt mondják, hogy az amerikai partok előtt működő német tengeralattjárók közül minden harmadik megsemmisül — írja a londoni lap, amelynek cikkírója azonban annyira pesszimista, hogy a hatalmas amerikai hajóépítő program terveiben sem talál vigasztalást. Azt írja ugyanis: csak az számít, ami tényleg megvan és nem az, ami csak képzeletben létezik. És ebben neki van igaza. A nyugati légiháború az angolok szombat éjszakai támadásával úgy látszik újra kiújul. Mint ismeretes, az angolok néhány héttel ezelőtt Lübeck, Rostock, Hamburg, Köln és más német városok bombázásával új harcmodort honosítottak meg, amelyet a németek angol városok bombázásával toroltak meg. Ennek a nyugati légiháborúnak egyrészt a városok polgársága, másrészt a városok kultúrkincse esett áldozatul. Néhány hétig ezek a támadások szüneteltek. Most angol kezdeményezésre a nyugateurópai városok újabb borzalmak és megpróbáltatás elé néznek. A vasárnapi német hadijelentés »rémületkeltést szolgáló támadásnak« nevezte a kölni angol akciót, a hétfői jelentés »terrortámadásról« beszél. Vasárnapról hétfőre virradó éjszaka a németek már végrehajtották az első megtorló támadást Canterbury délnyugatangliai érseki székhely ellen. Az angolok a kölni támadást kezdetben a háború, majd a világ, végül az emberiség legnagyobb légitámadásának nevezték... Azt állították, hogy Köln ellen több, mint 1000 gép hajtotta végre a támadást. Churchill gratulált. Az angol sajtó nagy cikkeket írt a második front megnyitásáról... A németek ezzel szemben rámutatnak az angol állítások propagandisztikus mivoltára és hangsúlyozzák, hogy a brit légierő milyen óriási veszteségeket szenvedett Németország fölött. Kaval Párizsban megbeszéléseket folytat a munkások és munkaadók képviselőivel. Ebből az alkalomból beszédet is mondott és nagy vonalakban ismertette a kormány termelési politikáját. Abból indult ki, hogy minden népnek, amely el akarja foglalni helyét az új Európában, a legnagyobb munkateljesítményre kell törekednie. Franciaországnak ki kell vennie a maga részét a mostani hatalmas küzdelemből. A legnagyobb teljesítmény érdekében végre kell hajtani bizonyos termelési reformokat, amelyek a szállítóeszközök és nyersanyagok hiányán segítenek majd. Ezzel párhuzamosan kell haladnia a munkaerők jobb eloszlásának. A kormány azonban nemcsak a munkateljesítményt, hanem a munkás keresetét is emelni akarja. A munkaidő meghosszabbítása — mondta Laval — maga után vonja a bérek felemelését is. Laval párizsi tartózkodása alatt megint napirendre kerültek mindazok a problémák, amelyek jellemző összetevői az úgynevezett francia kérdésnek. A franciaországi német megszálló csapatok katonai hatósága közölte, hogy újabb merényletet követtek el egy német katona ellen. Ha tíz napon belül nem sikerül a merénylőt elfogni, akkor tíz gyanús egyént agyonlőnek és további személyeket kényszermunkára küldenek — jelenti a Bud. Tud. Vichyből. Vasárnap éjjel hivatalos közleményt adtak ki arról a támadásról, amelyet Párizsban a Rue de Seineben egy élelmiszerüzlet ellen elkövettek. A közlemény szerint amikor a rendzavarás kezdeményezőjét elvezették, a tömegből rálőttek a kísérő rendőrökre. Két rendőr meghalt, három megsebesült. Laval a párizsi rendőrfőnök kíséretében meglátogatta a sebesült rendőröket és részt vett az áldozatul esett rendőrök temetésén. Egy másik temetés is volt Párizsban. A legutóbbi angol légitámadás áldozatait temették. Laval Pétain megbízásából 200.000 frankot bocsátott a károsultak rendelkezésére. Laval szombaton délután De Brinon nagykövet társaságában meglátogatta Párizs külvárosaiban azokat a helyeket, amelyek különösen sokat szenvedtek a legújabb brit támadásnál. A miniszterelnök adózott az áldozatok emlékének, Pétain nevében búcsúztatta őket, majd hosszasan elbeszélgetett a hozzátartozókkal. Az angol légitámadás reakciójának tekintik azt a tüntetést, amely a párizsi opera előtt játszódott le s amelynek VII. Edward angol király szobra esett áldozatul. Ötvenfőnyi tömeg ledöntötte az angol király lovasszobrát. A szobrot annak idején az angol-francia szövetség emlékére álították... B. I. H Führer, a dunántúli kötelékek parancsnokát az I. osztályú német Vaskereszttel tüntette ki A Magyar Távirati Iroda jelenti: Katonai körökből nyert értesülés szerint a carkovi csata befejezésével az arcvonalnak ezen a részén igen kedvező új helyzet alakult ki. Az a hatalmas eredmény, amelyről a német hadijelentés részletesen beszámolt, egyébiránt kellőképpen érzékelteti a nagy győzelem arányait és annak roppant jelentőségét. A charkovi bekerítő csatában oly kiválóan harcolt dunántúli kötelékek parancsnokának, Abt Ottó vezérőrnagynak a Német Birodalom vezére és kancellárja az I. osztályú német Vaskeresztet adományozta, amelyet ünnepi külsőségek között adtak át a kitüntetett magyar tábornoknak. A charkovi csatában résztvett honvédkötelékek legénysége közül különben ezideig mintegy 150 főt tüntettek ki a II. osztályú német Vaskereszttel. A magyar csapatoknak azon az arcvonalán, amelyre a carkovi csata küzdelmei nem terjedtek ki, az ellenség meg-megújuló támadásokkal igyekezett a bekerített szovjet erők felszámolását késleltetni. Ezek a kísérletek azonban kudarcot vallottak, mert honvédeink minden támadást visszavertek. Egyik, zászlóaljnyi erővel végrehajtott támadásuk már tüzérségünk tüzében összeomlott. Az ellenséges csapatok másik támadása során 25 harckocsival kísérelték meg gyalogrohamuk előkészítését. Példásan működő páncélelhárító fegyvereink azonban a harckocsitámadás első hullámában előretörő nyolc szovjet harckocsit a legrövidebb idő alatt kilőtték, úgyhogy az ellenséges páncélos kötelék többi járművei meghátráltak és további előretörésükre már nem került sor. Az ellenség rendkívül súlyos veszteségeivel verték vissza ezek a csapataink azt a támadást is, amelyet a Szovjet ezrederejű kötelék bevetésével kísérelt meg. Bár az ellenség részéről a legutóbbi napokban csak szórványos légi tevékenység volt, légvédelmi ütegeinknek sikerült három ellenséges repülőgépet lelőniek. A vasárnap kiadott német hadijelentés kiemelte azt a sikert is, ame-