Reggeli Magyarország, 1942. július (49. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-01 / 146. szám
1M2 f0hős , szerda i német sajtóbán az Egyiptom elfoglalása utáni teendőkről cikkezik Berlin, június 30 A. Reggeli Magyarország berlini szerkesztőségének telefon jelentése A hivatalos landijelentést kiegészítő közlések ma igen gyérek. Teljesen hallgatnak Berlinben továbbra is a Kurszk térségéien folyó támadásokról. Szebasztopol ostroma az erődítményövbe történt további behatolás után katonai körök véleménye szerint szözeledik a végkifejléshez. Ami azt a hivatalos közlést illeti, hogy német és olasz páncélos osztagok elérték Bír Fuka környékét, utalni kell arra, hogy a hivatalos német hadijelentés rendszerint az előző napi hadihelyzetet vázolja. Eszerint az Afrika hadtest Bir- Fukát még ugyanazon a napon elérte, amelyen Marsa Maluh elesett. Ugyancsak kitűnik ebből, hogy Rommel élcsapatai e napon további 80 kilométerrel közelebb jutottak a Marsa Matruhtól körülbelül 300 kilométernyire keletre fekvő Alexandriához. Mint emlékezetes, hivatott német katonai magyarázóknak az volt a felfogása, hogy Marsa Matruh és Alexandria között nincsen már erőd vagy a tartós védekezést elősegítő más komoly állásrendszer. Ezt a véleményt most feladják, noha hozzáteszik, hogy a hadjárat eddigi menetének tanúsága szerint megerősített állások nem jelentenek akadályt Rommel számára. A hivatalos hadi jelentésnek ama közlésével kapcsolatban, hogy bombatámadásokat intéztek az Arab öböltől délre fekvő erődművek ellen, katonai szakkörökben ugyanis utalnak arra, hogy ez a védelmi állás nem jelentéktelen és hogy erre vonatkozik a szakértőnek számító Weygand tábornoknak az a kijelentése, hogy ez az egyetlen állás, amely alkalmas lehet Egyiptom megvédésére. Ennél többet azonban nem is mondanak berlini katonai körökben az északafrikai helyzetről. A sajtó vitába száll a helyzet londoni megítélésével, mert az angol fővárosban azt fejtegetik, hogyha a brit csapatok a védelemről áttérnek a támadásra, esetleg kihasználhatják Rommelnek azt a hátrányát, hogy gyors előrenyomulása megnyújtotta utánpótlási vonalát. Méltatlankodva írják a berlini lapok, hogy az a brit napiparancs, amelynek értelmében Auchinleck tábornok veszi át Ritchie tábornok parancsnoki állását továbbra is »líbiai« 8. hadseregről beszél, holott a hadműveletek már Egyiptomban folynak. Egyiptom felé egyébként politikai tekintetben is változatlanul élénk érdeklődés fordul. Főleg azt hangsúlyozzák Berlinben, amit olasz közlések ajánlanak az egyiptomi nép figyelmébe. A Wilhelmstrassen teljesen osztják Gayda véleményét, s hozzáteszik, hogy Egyiptom belső helyzete mind feszültebbé válik. A német sajtó már arról ír, hogy mi lesz Egyiptomban a megszállás után, így például a Deutsche Allgemeine Zeitung azt fejtegeti, hogy a hirhedt Cattara-lapályon megépítik majd a régóta tervezett nagy erőművet. Eddig — írja a német lap — az angolok mindig megakadályozták ennek a tervnek a megvalósítását, mert őket csak az ipari kiaknázás kérdése érdekelte. Ha azonban — mondja a német lap szó szerint — a jövőben Egyiptom végre felszabadul az angol uralom alól, akkor meg lehet valósítani a cattarai erőművek tervét is, amely előnyére fog szolgálni a líbiai olasz telepítésnek is. Élénken bíráló megjegyzéseket vált ki Berlinben a londoni belső helyzet alakulása is. A Wilhelmstrassen megállapítják, hogy Londonban most a helyzet sötét megítélése mellett új mozzanatok is felbukkantak, amelyeket a birodalmi külügyminiszériumban vdélibábkergetésnek neveznek. Mindenesetre az a vélemény alakult ki Berlinben, hogy Churchill ezúttal is bizalmi szavazatot fog kapni az alsóháztól, igaz hozzáteszik, hogy ez csak a felszínről tűntetheti el azt, hogy a brit közvélemény már nem hajlandó követni Churchillt. Otto von Heydebreck „Ez a nyár tisztázza Európa helyzetét Kállay Miklós miniszterelnök nyilatkozott berlini lapoknak Magyarország háborúbalépésének első évfordulóján Berlin, június 30. (Magyar Távirati Iroda.) A Berliner Lokalanzeiger »Magyarország háborús részvétele« címmel budapesti különtudósítójának Kállay Miklós miniszterelnökkel folytatott beszélgetését közli. A tudósító bevezetőül a következőket írja: Egy esztendő telt el azóta, hogy a Szovjetnek Kassa, a békés magyar vidéki város ellen intézett bomba, támadása világháborús régi fegyvertársunkat is arra indította, hogy tevékenyen részt vegyen a bolsevizmus megsemmisítésére indított harcban. A magyar Honvéd mint hű bajtársa a német katonának, az Európa halálos ellensége ellen szövetkezettek sorában, a múlt nyáron azokkal együtt harcolta végig és élte végig a keleti nagy győzelmi hadjáratot. Galíciában és Ukrajnában, az umani csatában és Nikolajev elfoglalásakor a magyar gyorshadtest bebizonyította, hogy kiválóan megállja helyét és új dicsőséget hímzett a régi zászlókra. Magyarország hadbalépésének évfordulójával egybeesik az idei nyáron a fokozottabb háborús részvétele Magyarországnak. Ribbentrop birodalmi külügyminiszternek és Keitel vezértábornagynak budapesti utazásai „előkészítették ezt a fokozott együttműködést. Megerősítette azt Horthy Miklós kormányzónak, legutóbb pedig Kállay Miklós miniszterelnöknek és a külügyminiszternek a Führer főhadiszállásán tett látogatása. Ezekről a látogatásokról és azok kihatásairól beszélt Kállay Miklós miniszterelnök nyilatkozatában. A miniszterelnök a következőket mondotta: Pontról-pontra betelesedett... — A tengely új nagy győzelmei megerősítik, hogy mindaz, amit velem a Führer főhadiszállásán közöltek, pontról pontra beteljesedett vagy útban xlav a beteljesedés felé. Csaknem matematikai pontossággal bejelentették nekem a szovjet hadszíntér eseményeit, de az afrikai harcok kedvező fejleményeit is. Már eddig is meggyőződésem volt, hogy a német hadijelentések a valóságot juttatják kifejezésre. Most csodálattal látom, hogy beteljesedik az, amit hetekkel ezelőtt közöltek velem. Meggyőződésem, hogy ez a nyár győzelmes harcok után tisztázza Európa helyzetét és már ebben az évben megindulhat az új Európa kialakítása. Az egész magyar nép ebben a pontban éppen úgy gondolkodik, mint én és én egynek érzem magam a magyar néppel. Ezért nyugodtan megállapíthatom, hogy egyetlen magyar sem gondolkozhat másként, aki hazáját szereti. Egyek vagyunk abban a célban, hogy német és olasz szövetségeseinkkel leverjük a bolsevizmust és ezt a harcot kötelességünknek tekintjük hazánk és Európa védelme érdekében. A lap tudósítója a nyilatkozathoz a következőket fűzi hozzá: A mostani és a jövő közös harcai európai jelentőségének erős hangsúlyozása, a korlátlan bizakodás, amely a harcok megítélésében kifejezésre jut — ezek a szempontok a fő jellemzői a vezető magyar államférfiú figyelemreméltó kijelentéseinek, amelyek a kölcsönös bizalomteljes megértés előmozdításának és megszilárdításának szellemében bizonyára visszhangra találnak majd nálunk. A lap az első oldalon közli a nyilatkozatot a miniszterelnök fényképével. Kállay Miklós miniszterelnöknek ugyanezt a nyilatkozatát közli szintén az első oldalon a Völkischer Beobachter is. 3RN A miniszterelnök hitvese felavatta a kállósemjéni hadirokkantak zászlaját Kállósemjén, június 30. A kormányzó legfőbb védnöksége és Kállay miniszterelnök fővédnöksége alatt a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Szövetségének járási csoportja hétfőn avatta fel zászlaját Kállósemjénben. Az ünnepségen a zászlóanyai tisztet a miniszterelnök hitvese vállalta el. Kölcsey István országgyűlési képviselő ünnepi beszédében többek között a következőket mondotta: — Ha az évszázadokon végignézünk, látjuk, hogy csodálatosan visszatér a magyar múlt. Mert ahogyan a Kállay-nemzetség őseit láttuk a szabolcsi Földváron, ma is ennek a nemzetségnek fia áll ort a magyar föld bevehetetlen földsáncain. Nekünk egy a kötelességünk: a nemzeti egység megteremtése. Rendre, fegyelemre, munkára van szükség. Hogyan üzenjünk a Vöröskereszt Bajtársi Rádiószolgálata útján ? A harcoló katonáink és hozzátartozóik körében egyaránt népszerű Vöröskereszt bajtársi rádiószolgálat annyi üzenetet kap az utóbbi időben, hogy feladatainak csak nehezen tud eleget tenni. A hozzátartozók ugyanis részben nem tartják be az előírásokat, részben olyan üzenetek továbbítását kérik a bajtársi rádiószolgálattól, amelyek nem annyira sürgősek és fontosak, hogy rádió útján való továbbításuk indokolt lenne. A Vöröskereszt a rádióüzenéshez szükséges tudnivalókról szerdán, július 1-én este 20.50-kor külön rádióelőadásban tájékoztatja az érdekelteket. Jr niucadu Magyarország német nyelvű nemzeti orgánuma A MAGYAR-NÉMET TÁRSASÁG FOLYÓIRATA Főszerkesztő: PUKÁNSZKY BÉLA. A legújabb három szám tartalmából. Július: Paikert Géza: A magyar jellem, vitéz Mérey László: Az ősmagyar hadviselés, a villámháború első formája. Drucker György: Külpolitikai nevelés Magyarországon. E. Görlich: Grillparzer Bánk bán-drámája. Guilleaume Árpád: A magyar Vöröskereszt. Gerlőtei Jenő: A Balaton. Kessler Hubert: Az aggteleki cseppkőbarlang. Illés Endre novellája. Petőfi, Ady, Juhász és Illyés Gyula versei. Műmellékieten: Egry József balatoni képei és Rácz Veronika parasztrajzai. Június: vitéz Surányi-Ungár Tivadar: Magyar-német gazdasági együttműködés háborúban és békében. Bakó Elemér: A mai magyar nyelvjáráskutatás. vitéz Szarka Géza: Székesfehérvár kialakulása. Markó Árpád: Magyar csapatok a német-dán háborúban. A. Schmidt-Szendrő: A magyar tánc. Dénes Jenő: Kolozsvári Művészeti Hetek. Márai Sándor: Bach, Goethe, Rilke, Sinka István és Sértő Kálmán versei. Május: Illyés Gyula: A hun-magyar rokonság. Hlatky Endre: Nagyvárad, Erdély kulcsa. Pukánszkyné Kádár Jolán: Erdélyi magyar színjátszás. Horváth Elek: Erdély magyar művészete. Elekes Lajos: A Hunyadiak származása. Lakatos István: Brahms erdélyi körútja. R. Berde Mária elbeszélése. Jékely Zoltán Kalotaszegi Elégiája. Minden számban gazdag beszámoló a magyarnémet szellemi érintkezések újabb eseményeiről, magyar írók német fordításairól, a német sajtó magyar vonatkozásairól, stb. Egy szám ára 1 P. Évi előfizetés 10 P. Danubia Könyvkiadó Rt., Budapest, IV. ker., Apponyi-tér 1. Lossonczy István az új közellátási miniszter letette a hivatali esküt A hivatalos lap szerdai száma közli a Kormányzó Úr legfelsőbb elhatározását, Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszternek a közellátásügyi minisztérium ideiglenes vezetésétől való felmentéséről és losonci Lossonczy Istiván államtitkárnak magyar királyi közellátásügyi tárcanélküli miniszterré való kinevezéséről. Lossonczy István tárcanélküli misiszter kedden délben tette le a hivatali esküt ő főméltósága előtt a királyi a várpalotában. Az eskütételnél közreműködött Kállay Miklós titkos tanácsos, miniszterelnök és báró Herényi Zsigmond belső titkos tanácsos, a magyar Szent Korona őre. Az eskümintát bárdházi Bárczy István titkos tanácsos, miniszterelnökségi államtitkár olvasta fel. A kormányzó az eskütétel után magánkihallgatáson fogadta Lossonczy István tárcanélküli minisztert. Az új miniszter életrajza Losonci Lossonczy István 1883-ban született Miskolcon régi nemesi családiból. A miskolci református főgimnázium elvégzése után jogot hallgatott a budapesti tudományegyetemen. Egyetemi tanulmányai után katonai pályára lépett A világháborút huszártisztként az első naptól az utolsóig végigharcolta. A kommunisták halálra ítélték, de sikerült elmenekülnie. Siófokon a nemzeti hadsereg fővezérségén teljesített szolgálatot majd a honvédelmi minisztériumban működött csoportvezetőként 1922-ben őrnagyi rangban nyugállományba ment és felesége tiszaderzsi birtokán gazdálkodott. Máig is mintatelepül szolgáló öntöző gazdálkodást létesített. Mezőgazdaságügyi, öntözésügyi és szociális kérdésekkel sokat foglalkozott. Éveken át elnöke volt a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának, s részt vett Szolnok vármegye törvényhatósági életében. Közéleti tevékenysége mellett történelmi és régészeti szaktanulmányokkal szerzett megbecsülést nevének. Politikai pályafutását 1936-ban kezdte, azaikor az abádszalóki kerület egyhangúlag képviselővé választotta. A képviselőházban is mezőgazdasági és öntözésügyi kérdésekkel foglalkozott. 1938-ban Hajdú vármegye és Debrecen város főispánjává, majd országmozgósítási kormánybiztossá és 1940 végén közellátási kormánybiztossá nevezték ki. Debrecenben olyan mintaszerűen szervezte meg a közellátást, hogy sok berendezését országos viszonylatban is átvették. 1941 szeptemberében az újonnan szervezett Közellátási Hivatal politikai államtitkárává nevezték ki s most már országos viszonylatban is érvényesítette a közellátás terén szerzett értékes és gazdag tapasztalatait. Működését azzal kezdte, hogy páratlan erélyességgel véget vetett a főváros élelmezésében mutatkozó zavaroknak. Közvetlenül, minden adminisztráció nélkül, személyesen szokott sürgős esetekben intézkedni. Győrffy-Benayel Sándornak legbensőbb munkatársa és tanácsadója volt s ő teremtette meg a közellátási igazgatást is. Lossonczy István személyében válságos időkben a legalkalmasabb férfiú kerül a közellátási miniszter nagyfontosságú pozíciójába. A világháború egyik legszebben dekorált tisztje, gyakorlati tudását tulajdon birtokán megszerző s gazdatársainak minden gondját-baját jól ismerő gazda, széles látókörű, nagyműveltségű közéleti férfiú, a fajtáját fanatikusan szerető magyar ember. Mindenekelőtt azonban kiváló szervező és gyors, erélyes intézkedő. Munkássága elé mindenki a legnagyobb bizalommal tekint, mert személye biztosítéka a közellátási kérdések szakszerű megoldásának.