Reggeli Magyarország, 1942. augusztus (49. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-29 / 195. szám

R­N 942 augusztus 29 számbat 17 Robbanás egy párizsi moziban 1 halott, 22 sebesült Párizs, augusztus 28. (OFI) A Ch­ehy­teoai Olympia moziban rendezett pro­­ptagandaelőadás folyamán szerdán este f fel tíz órakor robbanás, történt. Egy ember meghalt, kettő súlyosan, húsz könnyebben megsebesült- Betört egy 13 éves és egy 12 éves f­iú Kolozsvár, augusztus 28. (Kolozsvári tudósítónktól.) A rendőrség lefülelt két, Csepelről a szüleitől megszökött kisdiákot, egyikük hetedik elemista, a másik persig első polgárista. Kolozs­­várra­­lőttek és itt Balázs Györgyné lakásába, a Wass Ottilia ucca 50. szám alá betörtek. A ponyva hatása alatt megtévedt gyermekek fejszével betör­ték Balázsné lakásának ajtaját és el­vitték az élelmiszer jegyeket, majd pénzt és ékszert kerestek. A zajra fel­riadt szomszédok azonban meglepték őket és átadták a rendőrségnek. Be­ismerő vallomást tettek és elmondot­ták, hogy szerettek volna valami na­gyobb bűncselekményt is elkövetni. Elfogatásukról értesítették a csepeli rendőrséget és szüleiket. A rossz útra tévedt diákok egyike 13, másika 12 éves. A budapesti főkapitányság megálla­pította, hogy a vásott ifjak lelkiisme­retét több Csepelen elkövetett, lopás is terheli és éppen a javítóintézetbe való beutalás elől szöktek Kolozsvárra. Változik a rádió szombati és vasárnapi műsora A magyar rádió szombaton, augusztus 29 én és vasárnap augusztus 30-án az ere­detileg jelzettől eltérő műsort ad. E válto­zott műsor kiemelkedő számai: Szombaton délután 16 óra 25 perckor­­Beszél a fronti címmel a haditudósító század riportját közvetíti a rádió, 18 órakor Kemény János báró előadását Marosfőről. 19.35 perckor Puccini: Matton Lescar­t című dalműve kerül közvetítésre hanglemezekről, a milá­nói Sea’a együttesének előadásában.­­ Vasárnap délben 12.55 perckor Luk­inich Imre dr. tart előadást Hunyadi János győ­zelmei címmel. 16 órakor az Országos Úszó­­hét ünnepélyes megnyitását közvetíti a rádió. 18.45 perckor Kovács Károly mond verseket »Áldozat” címmel. 20.25 perckor népszínmű részletek kerülnek bemutatásra, 23.25 perckor­ pedig Graf Oessler zongorá­zik a magyar-német művészcsere kereté­­­ben.­ ­ m ■wwn.niaHHa—Mnw—wwmjmmui wii— KÖZGAZDASÁG Harmincmillió pengő a keresztény hitelakció rendelkezésére A magyar gazdasági élet átállítására vo­natkozó törekvéseknek kétségtelenül egyik legfontosabb biztosítéka az új keresztény egzisztenciák hitellel való ellátása. A kor­mány ezen az úton is tervszerűen halad előre, midőn a keresztény kiskereskedői és iparos egzisztenciák kedvezményes hitelel­látásáról gondoskodik és a kedvezményes hiteleket mind szélesebb körben teszi a ke­resztény egzisztenciák részére hozzáférhe­tővé. A Nemzeti önállósítási Alap és a fede­zetnélküli kiskereskedői és kisipari hitel­akció mellett a kormánynak a keresztény kereskedelem megerősítése és fejlesztése ér­dekében 20 millió pengős keretben életre­­hívott hitelakciója jelentős lépést jelentett a kedvezményes hitelakciók teljes kiépítése terén. Ez a hitelakció ama társadalmi osz­tály részére hozta az életet jelentő hitelt, amely tőkeszegénysége folytán azt a leg­jobban nélkülözte és amelynek a kereskede­lem átállítása érdekében arra a legnagyobb szüksége volt. A keresztény kereskedői hitelakcióval szerzett tapasztalatok bizonyítják, hogy a pénzintézeteknek az akcióba való bekap­csolása olyan rugalmas konstrukciót jelent, amely egyrészt biztosítja az indokolt hi­teligényeknek a kereskedelmi hiteleknél megszokott gyors kiegészítését, másrészt pe­dig lehetővé teszi a gazdasági élet átál­lítása során felsseriltő újabb hitelprobléma megoldását. A gazdasági élet részéről felmerült újabb hiteligények kielégítésére biztosított lehe­­tőséget a kormány, mmidőn a keresztény gazdasági egzisztenciák támogatására vo­natkozó újabb elhatározásával a keresztény kereskedői hitelakció kereteit továbbfej­lesztette és az eddig 20 millió pengős keret­ben fennálló akció kereteit 30 millió pen­gőre bővítette. Az akcióban eddig három pénzintézet szerepelt: a Budapest Székesfővárosi Köz­ségi Takarékpénztár, a Magyar Általános Hitelbank és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. Ezek mellé az intézetek mellé kap­csolódott be a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank rt. és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület. A jövőben tehát öt pénzintézet, áll a keresztény hitel­akció keretében, kedvezményes hitelfolyó­sítás céljából rendelkezésre és az egész ország területére kiterjedő hálózatok biz­tosítják a távoli vidékekről származó hi­­telszükséglet részére is a kielégítés lehető­ségét. A döntés természetesen a jövőben is a Keresztény Kereskedelmi Hitelek Bi­zottságának kezében tesz. A bizottság az intézetek gondos és alapos előterjesztése után a benyújtott hiteligénylés összes kö­­rülményei alapján dönt a kérelem tárgyá­ban. A 30 millió pengős keretre kibővült ke­­resztény hitelakció a jövőben fokozott fel­adatának tartja, hogy a gazdasági élet fokozatos átállítása folytán egyes szakmák részéről felmerülő hiteligényléseket ki­építsen, így a borkereskedelem átállítása folytán az új keresztény bor­kereskedők ehhez az akcióhoz fordulhatnak borhite­­lért. A méreteiben és jelentőségében kibő­vült akció azonban a jövőben már nem­­ kizárólag kereskedők hitelszükségletét lesz­­hivatva kielégíteni, hanem az úgynevezett középipar is ehhez az akcióhoz fordulhat. A magyar gazdasági élet a keresztény hitelakció fejlesztéséből is láthatja, hogy a kormány a g­azdasági élet átállítása érde­kében komoly munkát végez, hatékonyan gondoskodik az önálló keresztény kereske­dői és iparos egziszteciákról. A keresztény kereskedői hitelakcióba bekapcsolt pénz­intézetek éppen úgy, mint a Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara szeretettel ka­­rolják fel az ország minden részéről beér­kező hiteligényeket, mind az ügyek gondos előkészítése, mind pedig az akciónak minél szélesebb körben való ismertté tétele útján. Ezt a célt szolgálja az a külön készített tájékoztató is, amely az érdeklődők részére a pénzintézeteknél és kamaráknál díjmen­tesen áll rendelkezésre. Bátorság írta: Túri Z­ur­g­onyi András Az egész út­ alatt ketten voltak kö­rülötte. Gábor, a komoly, szerény fia­tal tanár és János, a híres sportfiú, a főváros kedvence, akinek izmos alakján úgy állott a frakk, mintha rá­­öntötték volna. Gábor mindig rendet­len volt egy kicsit. A nyakkendője ferdén állt, kabátja lógott s néha ügyetlen mozdulattal a szemüvegéhez nyúlt. A leánynak mind a kettő kedves volt. Szerette János szívós fiatalsá­gát, merészen villogó fogsorát, han­gos nevetését és biztonságát. S sze­rette Gábor nyugodt, szerény tudását, becsületességét, és megbízhatóságát. A kiránduláson, fenn a hegyek kö­zött, újra hármasban csavarogtak. A szirtek éles árnyékot vetettek a kes­keny gyalogútra s az egyik meredek falnál a leány megállott. A mélység felé hajolt, két karját kitárta s olyan volt ebben a pillanatban, mint az örök Szépség. A két férfi a háta mö­gött állt s most hangtalanul, némán mindketten őt nézték. Egyszerre gyors szél támadt, lecsa­­varva a lány nyakáról a finom se­lyemkendőt s a következő pillanatban már a szakadék felé vitte. A leány utána kapott. Ííiába A keridő lebeg­ve szállott a mélység felett, aztán es­­ni kezdett és megakadt egy kiugró szirten. — Jaj — szakadt ki a lány száján. Hátra fordult. A két fiú a megakadt rongydarabkát nézte, amely színesen virított a szürke kövön. A lány né­hány pillanatig mereven szugerálta őket. Aztán hirtelen azt mondta: — Melyikük hozza fel a kendőmet? Döbbent csend támadt. — Mária — szólalt meg Gábor. — Csak nem gondolja komolyan?... De a lány roppantott. — Ki hozza fel? — kérdezte újra. — Ostoba szeszély, — mondta csen­desen Gábor. — Nem kívánhatja, hogy egy tor­gyért az életünket kockáztas­suk ... És nem indult. — Majd én. — ugrott előre János s már mászott is lefelé, akár egy majom. Mereven figyelték. A leány is meg­bánta már a dolgot s most szivére szo­rított kézzel állt, dermedtem mozdu­latlanul. , De János lent volt már­ S aztán újra felfelé tört, kezében a gonosz kis sál. Még egy merész ugrás és megint a sziklán állt- Meghajolva adta át a ken­dőt, csak az arca volt sápadtabb a ren­desnél-Ettől kezdve nem törődtek többé Gáborral. A tanár el is búcsúzott rö­videsen és visszatért a­ hajóra. Fájt a szíve a leány miatt, aki így, ilyen os­toba módon akarta megtudni érzései­ket és fájt, hogy mindamellett sze­reli őt. Csillagos este­ volt, amikor megin­dult a hajó s a folyam fehér tajtékot szórt a csillogó levegőbe. Gábor egyedül állt a korlát mellett, távolabb Mária és János beszélgetett összebújva, szorosan egymás mellett. Nézte őket s egyszerre az iskolára gon­dolt, a másnapra, mikor újra ott ül a katedrán apró nebulók között. Majd észrevette, hogy a lány egy hirtelen mozdulattal a korlátra ült s lábát lóbázva hangosan nevet. Figyelmeztetni kellene — gondolta, de leintette magát. A sikoltásra tért magához. Látta a lány zuhanó testét, hallotta a víz kemény csattanását, aztán hörgő kiáltását. János mellett termett. De a másik bénult és mozdulatlan volt s üres te­kintete félelemtől csillogott. A víz babonásan meredt rájuk és gúnyosan csattant a hajó teste mellett. Gábor hirtelen határozott. Egyetlen lendülettel vetette át magát a korlá­ton: érezte a folyó hideg ölelését, aztán kiszámított csapásokkal a lány felbuk­kanó teste felé tartott. Erős küzdelem volt. Már azt hitte, sohasem látja többé a napot, amikor erős­­karok ragadták meg és Máriával együtt csónakba húzták. Megmenekül­tek. Másnap reggel kopogtak a kabinja ajtaján és Mária nyitott be. Halkan előrelépett és azt mondta: — Kérem, bocsásson meg, gonosz voltam magával, de mindent megbán­tam már­ És fehér arccal a fiú elé állott. Gábor csak nézte remegő kezét s a dacos száj meglágyult vonalát és érezte, hogy a szívébe furcsa kemény­ség költözik, amikor ezt mondta: — Nem haragszom. És igazán sem­miféle köszönetet nem érdemlek. Egyébként azt hiszem, János már ag­gódva várja. Remélem meg fogják érteni egymást... És elfordította a fejét. Az ajtó halk csukódására tért ma­gához. Akkor már késő volt. Ricinustermés biztosítása A kellő időben elvetett ricinus az érés­hez közeledik. A Futura és az Olajmag Értékesítő Szövetkezet által szétküldött termesztési útmutató részletes utasítást tartalmaz a ricinus kacsozásáról és külö­nösen fontos az útmutatónak az a meg­állapítása, hogy a ricinus többszöri kacso­zása nem okvetlenül szükséges, mert ez a termés nagyságának a rovására megy. Ezen újabb tapasztalatok szerint elegendő a ricinust csak egyszer kacsozni akkor, amikor már az első, esetleg a második vi­­rágzású fürtök is teljesen kifejlődtek. A ricinus helyes kezelése érdekében fon­tos, hogy azok a termelők, akik art­ak ide­­jén nem tették el a Futura által megkül­dött termesztési útmutatót, azt sürgősen hozassák meg ingyen a Futura központ­jától (Budapest, V., Vigadó utca 6. sz.) vagy az Olajmag Értékesítő Szövetkezettől (Budapest, V., Vigadó ucca 2. sz.) vagy a Futura bármely vidéki szerve útján. (MTI) Budapesti értéktőzsde Élénkülő forgalomban egyenetlen volt az értéktőzsde áralakulása. Nyitáskor inkább kínálat jelentkezett, amelyet mérsékelt ár,­engedménnyel könnyen lehetett elhelyezni. Később élénkült a kereslet, az árfolyamok­ is javultak, de csak néhány részvényben érték el a szerdai jegyzéseket. Az egész­­ üzletidő alatt szilárd volt a Nemzeti Bank, és a Sz­ma. A kötvénypiacon mérsékelt for­­galomban tartott volt az irányzat. Árfolya­­mok:­­ Budapesti terménytőzsde Nemzeti Bank 335.— 340—238 338.—­ Hazai Banik 51.— — 51.—­ Hitelbank 102.— 99 99— Magyar Bank bt.— 03 63— Jelzálog Bank 10.— — 10.75 Leszámítoló 65.— — 64— Keresked. Bank 151.— 150 150— Pesti Hazai 125.5 125 126— Első M. Bizt. 128­­.— — 1300— Hungária malom 72.— 70—69 69— Bauxit 510.— 480—405 500— Szentlőrinci 20.— — 20.5 Magnezit — — 630— Aszfalt 15.25 15 15.5 Kőszén 921.— 914—919 916.5 Ngybátonyi 57.— 56 56— Salgó 72.— 72.5­ 71.5 71.5 Urikányi 49.75 49.5 49.5 Ganz NI 61.5 62.25—61.75 62.— Acél 165.— 165—170 168— Magyar vágón 102.—­­ — 101— Rima 205— 211 201.— Nasici 89.— 89 89— Nova 51.— — 49.5 Tröszt 98.— 94.5—97 96— Ausztria 67.— — 69.— Magyar mikor 211.— 210—214 210.— Drchsi-Haggen. 372.— — 375— Georg’a 42 5 — 43.— Magyar kender 53.— — 56 — Pamutipar 70.— — 72.25 Szegedi kender 168.— — 170.— Műtrágya 218.— — 22­.— Gumi 92— — 92.5 Vasúti forg. 48.— — 48 — Telefon 23 75 — 24.25 Államadósság, kötvények, záloglevelek: Népszöv. font 81.25 89- 79 79— Népszöv. sv. fr. — — 92.— 1941. é. ny.­k­ilis. 100.— 100 100— 1914. évi főv. 489.— 490 490— 1927. évi főv. 115— 113.75 113.­5 1939. évi főv. — 95.75 95.29 Belv. Tp. 7.5% f. zl. 137— — 141— Megélénkült a kínálat a gabonatőzsde magpiacán. Borsóból 1450, babból 1200 má­zsa került piacra. Elkelt 500 mázsa nyers sárgarépamag, helyhatóság által megálla­pítandó áron, csanádmegyei állomásról, szeptember—októberi szállításra. KÖTÉSEK: Viktória borsó 750 q 53.b­ab "fel­ad­óá". Hántolt borsó; 600 q K. M. ab felad­óá 1. Bab 150 q 59.— dunántúli, 800 q 59.— felsőmagyar­­országi, 800 q 59.— dunántúli, 300 q 59.—­ pestme­­gyei?­­ 150 q 59.—­ 100 q 59.— dunántúli. Szeszös­­bükköny 30 q 115.— ab fel­adóár. Borsóhüvely 100 q őrölt, szárított 20.— ab feladóáll. Vasbab 50 q 37.— Csanádi áll. Sárgarépa, nyers 500 q szeptem­ber-október, helyi, csanádi á­l. A Közgazdasági Értesítő közli a tan­­könyvellátásban részesíthető könyvkeres­kedők névjegyzékét. A kereskedelem és közlekedésügyi miniszter — mint ismeretes — összeállította azoknak a könyvkereske­dőknek a névjegyzékét, akik tankönyvel­látásban részesíthetők. A névjegyzéket a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszté­rium hivatalos lapjában, a Közgazdasági Értesítőben teszik közzé. ORSZÁGOS VÁSÁROK. Augusztus 29. szombat, Báté, Budapest (kirakóv.), Csanádp­alota, Majsa, Nyirlugos (állatv.), Perkáta, Székelyhíd, Szek-­­szárd (havi), Vári, Zal­alövő. — Augusztus 30, vasárnap: Kisújszállás, Péternéve (á­latv.), Te­merin (állatv.). — Augusztus 31, hétfő: Bohybád, Cservenka (állatv.), Decs, Fülööpszállás, Felső­vadász, S­áromfa, Hatvan. Irsa. Istvándi, Kapu­vár, Kisvárda (állatv.), Küveskál, Mór, Nagy­körös, Poroszló. Sátoralj­aújhe­y, Szene. Szentmar,­tonkáta. Szirák (állatv.), Tápiógyörgye. Úszód (marhavásár), Vác. — Szeptember 1., kedd: Arnó (állatv.), Badacsonytomaj, Beled, Bonyhád (ki­zárólag bonyhádi tájfajta szarvasmarha felbo­nt­­ás és kirakogásár), Cellilöm­ölk, Csurgó, Deáki (ál­latvásár), Hatvan (kirakóv.), Igas, Jalsva, Kő­­röstarcsa (állatv.), Kémes, Mike, Miskolc (h­­yl állatv.), Nádasd (állatv.), Nagy­füged, Nagykani­zsa, Nagykörös, Nyiracsád (állatv.), J­'ápd, Sátor­aljaújhely, S­irák (kirakóv.), Szentgál. Szikszó (havi állatv., szarvasmarha- és lófelhajtás), Szombathely, Villány, Zalaszentgrót. — Szeptem­ber 2­, szerda: Barcs. F­eregszá­? (havi), B­csa (kirakó, és sertésvásár), Bük, Heves (havi állat­vásár), Kálló (állatv.), Kaposvár, Kosza (havi állat- és kirakóvásár), Kémánd, Ivörüstárcca (ki­rakóvásár), Mány, Miskolc (havi állatvj, Nagy­lengyel, Nagykapos, Szombathely, Ujm­ald­ow^­dc, I'zon (állatv.). — Szeptember 3­, csütörtök: Be­­reg Som, Csaroda, Encs, Erm­ihály­falva (állatv.), Gyula (marha-, sertés- és juh­vásár)­» Káló (ki­rakóvásár), Miskolc (havi á­latv.), O­nod (állatv.), Putnok (havi állatv.), Pápateszér,­látóra­ Jánylpoly, Szolyka (havi állatv.), Tabajd, Tis­zfü­red, Ziláh­. — Szeptember 4., péntek: Búj (havi sö­ésv.), Eger (havi állatv ), Gyula (ló és gadaság( cik­kek vására), Losoncd­omaj (alkatv.) Morei­­, Mez­őtér égd, Sátoraljaújhely, Szöged (kert Szentlőrinc. ) Szeptember 5., szombat: Dépi, Gyula (kirakóv.), Győr (lóvásár), Kichegyrs, Oláhszentgyörgy. Szeged. _ Szeptember 6., va­sárnap: Győr (lóvásár). Kutas, Szikszó, Tisza­tarján, Ujverbász (állatv.). — S­eptemb.­r 7., hétfő: Akasztó (állatv.). .Bn’ntin­eke. Bugyi, Csány (állatv.), Cegléd, Bunsszokrsó, Duna­­pentele. Dédes (­állatv.), EmM (hsvi­d)!ft*v.), Enying. Fegyvernek, Feled, Fölsői­reg, Füzes*­­abony, Győr, Görgeteg, Ile­cegsjántó fá­latv. , Jászapáti, Kőszeg, Kismarja, Léva (állatv.), Lo­­vasberény, Makfalva (állatv.), Ma­rga-szögyén, Magyarm­écske, Mezőtúr, M.ska (állatv.), Nagy*­atád, Németboly, Nagyherezna (havi v.), Nagy* s­öllös, Nyíregyháza (állatv ., P.'rs. Porocsopy* Sárvár (kirakóv.), Sopron Hórá^ár). Szepet'i (A'lnfvA. Szolnok. Szamo?157 P«r (ál-Hv.). Szen^ Szikszó, Szőny. T**Z#tarján, Torna (állatv.), Tü­sz­kevár, Ungvári Vásárosnamény. Zal.iapáti, Zsám* hók. (Esetlges változásért felelősséget nem vál­­latunk.)

Next