Reggeli Magyarország, 1942. október (49. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-01 / 222. szám

1941 phishtr 1. ctsrsrish — Ára 8 túlír XLIX. évfolyam, 222. számfőszerkesztői SZVATKÓ PÁL Előfizetési ár. ..,­1 hóra 1.90, negyedévre 5*50 pengi! Hitler nagy beszéddel megnyitotta az 1942143-as téli háborús segélymozgalmat • Í1 német nép 1942 nagy sorspróbáját már* kiállta — Fő célunk az volt, hogy megsemmisítsük a plutokrata­bolsevista szövetség jobbkezét — Timit Németország csinált, egyedülálló a világtörténelemben Honvédeink a Don egyik szigetét megtisztították a szívósan védekező szovjet csapatoktól • • ■ - t - ■ - Sztálingrád északi részében a németek újabb szakaszokat foglaltak el — Ti Terek folyótól délre tovább nyomultak előre­­ "Északon is eredményesen támadtak — Német repülők ismételten bombázták Trichangelszket Eitler T©aér és kancellár, mint min­den évben, most is nagy beszéddel nyitotta meg a téli segélyakciót. A téli segélyakciókat Németország a nemzetiszocialista rezsim uralomra­­jutása óta rendszeresítette, fontossá­guk természetesen a háború kitörése óta még növekedett Hitler beszédei, amelyek a téli segélyakciók kezdetén szoktak elhangzani, a háború kitörése óta szintén nagyobb jelentőségre tet­tek szert, mert a Führer ezt az ajkai­kat szokta felhasználni arra, hogy a segélyakciók eddigi eredményeinek ismertetése mellett beszámoljon a katonai helyzetről is. Ezeket az ősz­­eleji beszédeit a háború kitörése óta főleg a katonai beszámolók miatt előzte meg minden egyes alkalommal feszült várakozás- Most, a negyedik háborús év kezdetén Hitler beszédét minden eddiginél nagyobb figyelem­mel hallgatták belföldön és külföldön egyaránt .A második front változatlanul heves vita tárgya az an­golszász táborban. Az új vitahullámot Willkie moszkvai nyilatkozata indí­totta el. Roosevelt személyes kikül­döttje ugyanis a szovjet fővárosban úgy nyilatkozott hogy a Szovjetuniót csak a második arcvonal mielőbbi fel­állítása mentheti meg a katasztrófától. Willkie nyilatkozatát szóvátették az angol alsóházban is és kifogásolták, hogy Roosevelt követe olyan nyíltan és leplezetlenül beszélt a Szovjetunió súlyos helyzetéről. Helytelenítették azt is, hogy célzásokat tett a szövetsé­gesek hadászati terveire. Churchill is hozzászólt a vitához és kijelentette: örömmel ragadja meg az alkalmat hogy mégegyszer hangsúlyozza: meny­nyire fontos, hogy senki se tegyen nyilatkozatokat az eljövendő hadmű­veletekről, tekintet nélkül arra, vájjon ezek a nyilatkozatok kombinációkon vagy értesüléseken alapulnak. Chur­chill a továbbiakban hangsúlyozta: szükségesnek tartja, hogy a második arcvonalra vonatkozó találgatásoktól tartózkodjék. Nem kívánatosak az olyan nyilatkozatok, — mondotta — amelyek a második front felállításáról, annak időpontjáról vagy helyéről szólnak. A második front körüli vitá­ban érdekes cikkel szólal meg­­ angliai katolikusok központi lapja, a Catholic Herald. A lap sze­rint a Szovjetúnióval való szövetséget csak a körülmények kény­szerí­tették Angliára. Az angol nemzet tekinté­lyes része, többek között maga a mi­niszterelnök is, kellemetlennek érzi ezt a szövetséget. Ennek következté­ben — írja a Cathalie Herald — a szö­vetségesek hiányos segélynyújtását talán nem is lehet annyira sajnálatos csődnek minősíteni.A Litvinov washingtoni szovjet nagy­követet — mint az NST jelenti — visszarendelték Moszkvába. A Popolo di Roma a visszahívást úgy kommen­tálja­, hogy a Kreml nyomást akar gyakorolni az Egyesült Államokra a második front mielőbbi felállítása ér­dekében. Dakar­ a megint az előtérben van. Francia felfo­gás szerint — jelenti az MTI Vichy­­ből — a madagaszkári helyzet alaku­lása folytán nem tekinthető kizártnak a Dakar elleni támadás lehetősége. Francia Nyugat-Afrika főkormány­zója éppen ezért körrendeletben utasí­totta az alárendelt hivatalokat, hogy készítsék elő az európai nők és gyer­mekek hazaszállítását. A nyugatafri­­kai főkormányzó utasítását főleg a párizsi sajtó kommentálja igen heves angolszászellenes hangon. A Cri du Peuple cikkében rámutat a brit-cam­­brai Bathurst és Freetown kikötőkben észlelt angol-amerikai előkészületekre és megállapítja, hogy Anglia még ta­valy az Egyesült Államok rendelkezé­sére bocsátotta Freetownt. Freetownt időközben nagyszerű katonai támasz­ponttá építették ki és ilyen körülmé­nyek között nagy szerepet játszhat a Dakar elleni támadás esetén. Arigentinára és Chilére Brazília hadüzenete óta Washington egyre nagyobb nyomást gyakorol s ennek az amerikai nyomás­nak a jelét kell látni abban, hogy a tengelyellenes argentin képviselők cso­portja a tengelyhatalmakkal való dip­lomáciai szakítást indítványozta a buenosairesi parlamentben. A­­ képvi­selőház többórás vita után 67 szavazat­tal 64 ellenében elfogadta a javaslatot. Ugyanakkor 70 szavazattal 59-cel szem­ben megszavazták a riói értekezleten hozott pánamerikai javaslatok végre­hajtását is. A képviselőház szavazása még nem vonja maga után a diplomáciai kap­csolatok megszakítását. Mert egyrészt a javaslat még a szenátus elé kerül, ahol a kormányt erősebb többség tá­mogatja, mint a képviselőházban, más­részt a kormány több ízben leszögezte, hogy a külpolitikai kérdések eldöntése nem a képviselőházra, hanem kizáró­lag a kormányra tartozik. Roosevelt fontos döntések előtt áll és ha be akarja tartani szagát, diktatórikus té­vésekre kell elhatároznia magát. Az történt ugynis, hogy a szenátus ked­den este megkezdte szünetét, anélkül, hogy Roosevelt inflációellenes tör­vény javaslatának tárgyalását befe­­jezte volna. Sőt előzőleg 48 szavazat­tal 34 ellenében elfogadták a farmer­blokk ellenjavaslatát az inflációelle­nes törvényjavaslat­­szövegének meg­változtatására. Roosevelt, amikor be­nyújtotta törvényjavaslatát, azzal fe­nyegette a szenátust, hogy amennyi­ben október 1-ig nem szavazzák meg a törvényjavaslatot, a szenátustól füg­getlenül fog cselekedni. Roosevelt személye az indiai kérdés­sel kapcsolatban is előtérbe lépett Louis Fischer, az Indiából nemrég ha­­zatért ismertebb amerikai író kijelen­tette, hogy Roosevelt elnöknek átadta Gandhi személyes üzenetét, amelyben a Mahatma felkérte az Egyesült Álla­mok elnökét, hogy közvetítsen a hin­duk és angolok között. Hétfőn 55 ame­rikai személyiség is kérést intézett Roosevelthez és Csangkaisekhez, hogy lépjenek közbe az indiai válság meg­oldása érdekében. A sajtókonferencián kérdést intéztek Hull külügyminiszter­hez, váljon az Egyesült Államok kor­­mánya, nem ajánlhatná-e fel szolgála­tait az angol-hindu ellentét elsimításá­ra. Hull azt válaszolta, hogy a­z ame­­rikai kormány figyelemmel kíséri a helyzetet és nagy érdeklődést tanúsít India függetlenségi harca iránt. B. I. A Führer nagy beszéde Berlin, szeptember 30. Szerdán dél­után hat órakor a berlini Sport Pa­lackban rendezték a német téli segély­akció megnyitó ünnepségét, amelynek nagy eseménye a Führer beszéde volt. Goerlicke körzetvezető megnyitó­szavai után Göbbels birodalmi pro­­pagandaminiszter ismertette három­negyedórás beszédben azokat a vív­mányokat, amelyeket a nemzetiszocia­lista mozgalom tíz év alatt megvaló­sított. Részletesen beszámolt a be­folyt összegek felhasználásáról és­­ példaként említette az egyik csapat­testet, amelynek minden tagja két­­három hónapi zsoldját ajánlotta fel. Hitler azzal kezdte beszédét, hogy egy éve szólt utoljára a párttestvérek­­hez és a német néphez. Ezt sajnálatos­nak tartja, elsősorban azért, mert nem tud a német nép elé lépni annyiszor, mint ahányszor szeretne­, másrészről azért, mert fél, hogy a beszéde sokkal rosszabb lesz, mint várják, mert őszin­tén megvallja, már kijött a beszéd gyakorlatából. Az ideje tudniillik sok­kal szűkebbre van szabva, mint az el­lenségeinek, akik hétről hétre besétál­ják az egész világot, mindenféle üres beszédekkel foglalkoztatják a világot. Neki ugyanakkor nincs másra ideje, mint cselekedni, tettekkel foglalkozni. Beszéd és cselekedet Könnyű holmi atlanti chartákat ösz­­szebeszélni és összefirkálni, m­inden­esetre az ilyen ostobaságok sokkal ke­vesebb időt foglalnak el, mint a ko­moly és döntő cselekvés. Szerencsére azonban ezek a dolgok és a sorsok ki­menetelét nem változtatják meg. . Ők ott a túloldalon más szempontból is könnyebben beszélnek, mint mi. Mi cselekedtünk és programot hajtottunk végre, ők pedig addig beszéltek, amíg felfedezték a mi programunkat és ami­ről ők mint messzi jövőről beszéltek, azt mi németek már régen megvalósí­tottuk. • Egyes elnökök arról beszélnek, hogy a jövőben a jog uralmának ne legyen semmiféle hiányossága. Közben pedig háborúba döntötték az egész világot és a hasznos, termelő munka helyett olyan helyzetet teremtettek, hogy az emberek tízmilliói munka nélkül van­nak és harmincmilliói állanak a legsötétebb nélkülözések előtt. Mi pe­dig közben dolgozunk és tettekkel tö­rekszünk arra, hogy előálljon­ a világ olyan berendezése, amelyben megszű­nik minden munkanélküliség és min­denkinek meg lesz a­­ maga munkája és mindenki megkapja a maga mun­­kájának jutalmát. Ők a másik oldalon a sok beszédjük során felfedezték a mi szocialista pro­gramunknak az alapelveit. Ha most azt hallom, hogy az egyik emberük, nem tudom Eden vagy valamelyik másik a kompániában a sok nulla kö­zül azt állította, hogy az a különbség

Next