Reggeli Magyarország, 1944. január (51. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-18 / 13. szám

1944 j anuiár 18 kedd KÖZGAZDASÁG Fokozni kell gyümölcsvédőszer gyártásunkat El­­leték­es köröknek és a gyümölcster­melőknek jelentős gondot okoz a gyümölcs­­kártevők elleni védekező szerek gyártásá­nak kérdése. Ez érthető, hiszen igen sok fontos alapanyag hiányzik. Illetékesek azonban mindent elkövetnek, hogy megfelelő mennyiségű védekezőszer álljon a gyü­­mölcs terme­lők rendelkezésére, mert ív többi között ettől is nagymértékben függ gyü­­s­znölcstermelésünk eredménye. " A szicíliai kénbehozatal elmaradt és így a belső termelést kell fokoznunk, : Hiány van nikotinban is.* A gyümölcsvédő szerek gyártásához je­­­­lentős mennyiségben van szükség gyantára,, amelyet a belföldi termelés fokozásával fe­­dezni is lehet. Ezért helyes az iparügyi és földművelésügyi minisztériumnak az az akciója, amely a gyantatermelés megszer­­vezésére és fejlesztésére irányul, hogy fe­dezni tudjuk gyantaszükségletünket. A gyantatermeléshez legalább 1000 mun­kásra van szükség. Az érdekelt miniszté­riumok a gyantatermelést a régi kaparási rendszer helyett a belterjesebb csapolási el­­járás szerint szervezik meg. Több munkást küldtek ki külföldre ennek az eljárásnak az elsajátítására. Ezek a munkások fogják aztán a külföldi gyantatermelés munkáját végezni, illetve irányítani. Ki akarják építeni Svájc és Oroszország gazdasági kapcsolatait. Bernből jelenti a Bud. Tud.: Szombaton Bernben értekezletet tartottak Svájc és Oroszország gazdasági kapcsolatainak kiépítéséről. Az értekezleten a svájci kereskedelem és ipar száznál több képviselője vett részt. Elhatározták, hogy bizottságot választanak a gazdasági együtt­működés terveinek kidolgozására. Jelentősen növekedett a Községi Takarékpénztár forgalma A Budapest Székesfővárosi Községi Ta­karékpénztár Részvénytársaság igazgatósá­ga január 14-én Szendy Károly polgármes­ter, a takarékpénztár elnökének elnöklete alatt tartott ülésében dr. Liptay Lajos ve­zérigazgató, felsőházi tag előterjesztése alapján megállapította a takarékpénztár 1943. üzletévre vonatkozó mérlegét és záró­­számadását. A takarékpénztár mérlege az előző évi nyereséggel szemben 30 százalékos emelkedéssel 2.124.154 pengő tiszta nyere­séget mutat ki. Három és fél százalék osz­talék kifizetése után 100.000 pengőt az el­ismert nyugdíjpénztár javára adományoz­tak, a fennmaradó összeget a tartalékalap­hoz csatolják . Ilyenképpen a takarék­pénztár tartalékalapja meg fogja haladni az ötmillió pengőt. Szembetűnő a betétek jelentékeny emel­kedése. A betétállomány a múlt évi 193,8­­ millióval szemben 232,8 millióra növekedett, ami 20 százalékos betétemelkedés. Jelentős­­mérvben emelkedtek a takarékpénztár ki­­helyezései is. A váltótárca az előző évi 93,4 millióval szemben 152,2 millióra emelke­dett. Az év végén a takarékpénztár által leszámítolt kincstárjegyek állománya 221­­ millió pengőt tett ki. Az értékpapírállomány 2­31,8 millió. A takarékpénztár érdekkörébe tartozó Budapest Székesfővárosi Állatvásár Pénzforgalmi Rt. 225 millió pengős forgal­mat bonyolított le. A mérleg-, és a vesz­­teség-nyereségszámla a takarékpénztár for­galmának növekedéséről, üzletkörének bő­vüléséről, erőinek és tartalékainak növeke­déséről számol be. Kinevezték a kartellbizottság elnökét.­­A kormányzó a kartellbizotság elnökévé dr. Heller Farkas műegyetemi tanárt, he­lyettes elnökévé pedig Mit­schenbacher Emil felsőházi tagot, az OMGE igazgatóját nevezte ki háromévi időtartamra. Kiosztották a tejelési és tenyésztési verseny díjait Az Országos Törzskönyvelő Bizottság most rendezte meg tizenötödször a tejelési és tenyésztési díjazást. Megállapítható, hogy egyes díjcsoportokban sikerült a ne­hézségek ellenére fejlődést elérni. Az eredmények világviszonylatban is figyelmet érdemelnek. Kimagasló eredményt ért el a mezőhegyesi állami ménesbirtok »1388 Flóra« nevű tehene, 11.009 kilós évi teje­­léssel és 349 kiló tejzsírtermeléssel. A kis­­tenyésztők közül Wente Antal zombai kis­tenyésztő »5 Cifra«­ nevű magyar tarka tehene 7819 kiló tejet adott egy év alatt. Magyarorsz­ág legnagyobb tenyészértékű bikája »147 Pompás« nevű telivér slemen. ( thai­ bika, amely Droner Jenő tulajdona. A legértékesebb kisgazdatehén Balog Géza büki kistenyésztőnek »21 Bar­á»« nevű ma­gyar tarka tehene. A díjazás eredményeit az OMGE állattenyésztési szakosztályának legutóbbi ülésén hirdették ki. A földműve­lésügyi minisztérium tiszteletdíjait Hagyó­ Kovács Gyula felsőházi tag nyújtotta át a kitüntetetteknek. Könyvelését felfekteti: „Kontoservice" SITM. A legkedvesebb leányemlék írta: Legény Elemér­ ­. — Ezt a sobbert még leosztjuk aztán Margó, te vagy a soron, hogy elbeszéld nekünk legkedvesebb leánykori szerel­mes emlékedet — fordult a háziasszony Bozsokynéhez, aki a szomszéd birto­kon gazdálkodott. A másik két bridzs­­partner szintén a közeli környék birto­­kosnéja volt Minden hétévi, csütörtö­­kön más és más bridzspartnernél gyűl­tek össze- hogy hetenként egyszer já­tékszenvedélyüknek hódoljanak. De megállapodást kötöttek, hogy a dumá­nak is áldoznak némi időt ebben a sá­ros, fa­lsi csendes világban.... Peresztegényné, a jelen csütörtök háziasszonya például, mint műkedvelő írónő arra bíztatta őket, hogy _ mind­egyik mondja el leánykori legkedve­sebb szerelmi emlékét és azzal­­fenye­getőzött, hogy a megyei hetiapban novellát is ír a legsikerü­sebben elő­adott történetből. (Jaj nekünk! Je­­gyezte meg: epésein a kártyában min­­dig vesztes Molnárné.) Az utol­só fázis gyorsan lefutott,­ a partit Molnárné veszítette el, mint rendesen. A háziasszony össze-­-nerte a kártyalapokat. Molnárnénak vigasz­talásul ,tojás,koktélt töltött, a többiek a tej mellett maradtak, leoltotta a csillárt és megnyujtotta a japán er­­nyős hargulatlámpát, aztán intett a coror­ évő ágozatunk, 1,0 é vv ke­zet’eti. Bozsokynénak valóban áldozat volt a hosszas beszéd. Tizenötéves Özvegy-­sége alatt férfiasan szűkszavú lett ez a lágy ar’élű, fehérbőrű asszony, aki­nek álmodó szeménél csak a haja volt feketébb. Ebbe a hullámos, lágy tö­megbe már ezüst vonalakat húzott az ősz ecsetje és a gond, a harc az élet­tel, hogy három fiát, akik éppen olyan szőkék és daliásak voltak, mint az apjuk és cseresznye szeműek akár az anyjuk, felnevelje útjára bocsássa. — Én Napsi címet adnám a novellá­nak. Katica — kezdte Bozsóky Margó a háziasszonyhoz fordulva, el­beszélését. — Bizonyára nem emlékez­tek rá, hogy ez vöt Bo­zsóky bece­neve. Valaki egy megyebálon, mikor a táncleren­di'^n daliásán, sugárzóan szőkén megjelent, elkiáltott­a magát: »Itt a napéi!« Napsi a napsugár rövi­dítése volt. Valódi napsugár-jelenség volt. Szőke és kacagó és akár a nyári napsugár, ritkán bújt a felhők mögé. Egészen addig, míg a satanovi híres lovas halá rohammal, amelyen a zala­egerszegi honvédhuszárok rohantak szárnyas paripákon a megsemmisü­lés­re, súlyos fejsebet nem kapott s ez hosszú évek kínlódása után elvitte. Akkor felhők közé rejtőzött a sebesült napsugár. No de ez az én magánter­mészetű lírám. Megpróbálom elmon­dani, hogy miképpen történt a Napsi leány kérése... * Bozsókyné megitta a teáját és a kártyaasztaltól átült egy kényelmesebb berzserbe, aztán folytatta: — 1912 kora tavaszán Pesten töltöt­tünk néhány hetet. Napsi mindenütt ve­lünk. Éttermekben, színházakban, zenés­ kávéházakban. Udvarolt és ostromolt Nem engedtem, hogy hamarosan észre­vegye, hogy az ostromlott vár kapui még” zárva vannak. Hagytam, hogy egy kicsit drukkoljon. A főváros legna­gyobb szenzációja a Városi Színház 11­ fellépő orosz cári balett és annak utol­érhetetlen szólótánc­­sa, Nizsinszky volt. Napsi kötelességévé tettem, hogy okvetlenül szerezzen jegyet. Ez bizony már csak »A rózsa lelke« című balett­hez sikerült, én pedig »Igor herceget«­­az orosz balett remekművek közül a leghosszabbat szerettem volna látni. »A rózsa lelke«, ez a koreográfiai költe­mény Theophile Gautier költeményének köszönheti születését, a költemény egyetlen sorának, amelyet sokszor mondogatok magamnak, mikor Napsira gondolok: »Je suis le spectre de la rose, que tu portais hier au séal...« A balett csodálatos látványa alatt, mikor az alvó leány előtt szerelmese képében megjelenik a keblén viselt ró­zsa lelke, mikor a zene kimondhatatlan lágyságú hullámai szinte illatfürdőbe mértják a füleket — akkor suttogta el Napsi leánykérését és egy rózsát nyúj­tott át, amelyet azonnal a mellemre tűztem, de előbb megcsókoltam. Ez volt az én igenem . . . Ennyi volna az egész kedveseim — eresztette le a hono­ját Margó és fátyolos szemét körülhor­dozta a társaságon. — _De ehhez hozzáfűzök egy későbbi emléket. Ez az emlék is régi már. Ab­ból az időből való, mikor a rádió a hőskorát é­lé. Én voltam az első tán egész Zalában, aki a világétert jelentő antennát kifeszíttettem a házam tete­­j­e és vadászni kezdtem a hullám ha­tártalan világában. Kezdetleges szer­szám volt akkor egy rádiókészülék, hangszórónak m­ég a híre-hamva sem volt. Nápsit nem régen veszítettem el, aludni nem tudtam, talán meg is őrül­tem volna rádió nélkül Egész éjszaká­kat töltöttem el rádió-asztalkám előtt, fülhallgatóval­ a fejemen... Egyszer, egy tavaszi éjszakán, mikor a szobám szép és francia ablaka tárva állott, fiaim a szomszéd szobában aludtak a kamaszkor áldott, mégis álomtalan ál­mait, balettzenét sugárzott a bécsi Ravag adója. Jó hallásom van, min­­djárt a nyitánynál ráismertem »A rózsa le­lke« muzsikájára. Akkor még ne­m voltak nyomtatott, heti rádiómű­sorok, az ember csak vadászott a mű­sorszám­aikra és öröm volt, ha kedvére való adásra bukkant. Boldogan, tele fájdalmas gyönyörűséggel hallgattam az ismerős zenét és felgyűlt bennem annak a színházi estnek sokszor idé­zett varázslatos emléke. Szemem sz­aloinkon, a nyitott, holdfényben úszó éjjeli kapun függött. Megelevenedett a balett, lassan lehunyódott a szemem. A láthatatlan zenekar azt a jelenetet festette alá, mikor az első báljáról Ha­zatért leány a holdfényes éjszakába kihajolva, a bálra­ nagy élményére gondol és lassan ajkához emeli a keb­léből kivett rózsát. A szerelmesétől kapta tánc közben. — E pillanatban megjelent karcsún, sugarasan szőkén Napsi, úgy, ahogy akkor a szívembe zártam alakját, de Nilsinsky jelmezében. Színesen és élen állott ott az ablakom párkányán és híven, szerelmes tekintettel kitárta felém a karjait. Lassan felállottam és megigázetten mentem feléje. De alig léptem kettőt, irtózatos csörömpö­lésre riadtam fel. Gyurfi, a legidősebb fiam tartott a karjában, rádiókészü­lékem pedig ott hevert darabokban a lábam előtt. A balettmuzsika elringa­tott, és egyetlen pillanatra visszahozta az elveszített napsugarat, ha álomban is. Nem volt kár a drága rádiókészül­­ékért, amelyet lerántottam a fülhall­g­atóval, megérte... *Te suis le spectre de la rose, que tu portais au bal —* ismételte a Gautier verssort Margó asszonyt és tenyerébe nyugtatta fehér homlokát. Néhány percig csend volt, csupán a lassú eső dobolása hallat­­ozott az ablakokon... ein Magyarázatot adnak ki a zárórarende­lethez. A Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamarában értekezlet volt a zárórarende­lettel kapcsolatban. A megjelent kereske­dők ismertették kívánságaikat. Dr. Lányi Béla min. titkár, a zárórakérdés miniszté­riumi előadója a felszólalásokra közölte, hogy a minisztérium a rendelethez rövide­sen átfogó magyarázatot ad ki. A Gazdasági Jog januári száma most je­lent meg. Részletes gyakorlati ismertetést közöl Egyed István tollából az iparjogosít­­ványo­k kiadásának háborús rendjéről. A szaklap a többi között a bányászati kisajá­tításról közöl érdekes tanulmányt és is­mertetést a zálogleveles kölcsönök vissza­fizetéséről szóló rendeletről. 500 pengőig megszűnik a tand­emstopp. Megírtuk, hogy az új mérlegrend­elet a 42-es bizottság első ülésén tárgyalásra kerül. A rendeletnek a már közölt új intézkedésein kívül érdekes újítása lesz, hogy 500 pengő­­tantiémig megszűnik a tantiémstopp. Budapesti értéktőzsde A megszokott keretek közt bonyolódott le a hétfői tőzsdén az üzleti forgalom. A ke­reslet­ és a kínálat tartózkodása miatt a tőzsdeidő elején csak kevés üzlet jött létre. Zárlat felé a vasipar egyes értékeiben a kínálat megélénkült és az árak egyenetle­nül alakultak. A kötvénypiac csendes, üzlet­­telen. Árfolyamok: 1 Budapesti terménytőzsde A terménytőzsdén eladtak 100 mázsa tavaszi bükkönyt 72 pengőért kisalföldi állomásról, 150 mázsa csillagfürtöt 36 pen­­gőért, felsőtiszai állomásról és 70 mázsa mintaszerinti borókabogyót 270 pengőért budapesti közraktárból. Hitelbank 136.5 —­ 136.5 a Magyar Hank 97.5 96.— 96.5 Hes.­am.toi0 98.— — 98.— •Nemzeti Hank 432.— — 432.— 1­eresk. Hank — 239.5 239.5 Első M. Bizt. 1906— — 1966.— Első Bp. g.-malom 55.— — 55.— Hungária malom 108.— — 108.— Bauxit 712.5 — 772.5 Borsodi szén 44.— — 44.— Cementia 363.— — 303.— Magnezit 934.— — 934.—■ Aszfalt 19.— — 19.— Kőszén 1626.— — 1626 — Nagybátonyi 85.— — 85.— Salgó 129— — 129.— Urikányi 65.4 — 65.4 Ganz 81.— 79 78.­ Rima 347.3 — 347.3 Hoffherr 49.— 48—47 47— Délcukor 232.—■ — 232.— Georgia 65.5 — 65.— Goldberger 159.— —- 159.— Magyar Kender 74.1 — 741 Pamutipar 126 25 126 *5 126 25 Szegedi kender 311.75 311.75 311.75 Pálfalvi 50.5 - 50.5 Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1941. évi ny. kötes 96.— 96 96— 1914. évi főv. ’ 607.5 607.5 607.5 1927 évi főv. 170— — 170 — Alt. Tak. B. d. II. 164.93 164.93 164 93 1942. évi 3% köles. — 52 52.— . 7 SZINHAZ-FILM 1 ... 1 m Díszbemutató a kassai színházban Kassa, január 17. A kassai Nemzet.? Színházban vasárnap volt Cserháty Lajos és Szerdahelyi János »Petőfi« című hazafias dalátékának díszbemu­tatója. A darabot a kassai színház elsőnek mutatta be. Vitéz Ujfalvy La­jos kir. tankerületi főigazgató mon­dott bevezető ünnepi beszédet. Meg­emlékezett a magyar nemzet nagy köl­tőjéről és hőséről, majd hangsúlyozta, hogy mennyire fontos ennek a haza­fias darabnak a jelentősége a mostani időkben. Petőfi szerepét Márkus Lajos, Szend­­rey Júliáét Oltay Baba alakította nagy sikerrel. A főbb szerepeket Ka­szab Alfília, Gárdonyi László, Deák Lő­rinc, Károlyi Vilmos és D. Szabó Jó­zsef játszotta.­­(*) Vasárnap délutáni hangverseny Bach: G-dur brandenburgi versenyével nyílt meg a Székesfővárosi Zenekar mű­­sora. kiegyensúlyozatlan, gyakran felboru­lással fenyegető előadásban. Gárdonyi Zol­tán hegedűre és zenekarra írt népdalva­riációi nem kívánnak különösebb megeről­tetést a hallgatóságtól, anélkül is kellemes hangulatot idéznek elő. Először játszották Budapesten Petrassi, fiatal olasz zeneszerző »Halottak kara« című művét. Mindenkép­pen fel kellett figyelnünk rá, jelentős és formai szempontból kiváló alkotás. Farkast Ferenc Large- és Tarantellájáról remél­jük, hogy nem a legjobb műve­ a szerzőnek, Dvorzsák »Új világ« szimfóniája hosszú­,­ságinál fogva­ már kevés figyelemre tart­hatott számot. "Csilléry Béla igen jó formá­ban vezényelt, a közreműködő Országh Ti­vadar ezúttal csalódást okozott. Igyekeze­­tért érdemel elismerést a MÁV Testvériség férfikara. (*) A debreceni Csokonai Kör vasár­nap jól sikerült irodalmi moltinét tar­tott Nagyváradon. A Szigligeti Társa­ság nevében dr. Németh­y Béla elnök, a társaság elnöke üdvözölte a debre­­ceni Csokonai Kör tagjait. Az üdvözlő-­ beszédre Csobán Endre vármegyei fő­­levéltárnok, a Csokonai Kör elnöke válaszolt, majd nagysikerű előadást tartott a régi Debrecen lelkéről. Ezután Gulyás Pál ism­ert debreceni költő ver­seiből adott elő. Juhász Béla szellemes előadásban mutatta be a mai Debrecen lelkét. (*) A nagyvárosi Szigligeti Színházban, nagy sikerrel került színre Csadó Pál Ztar­zsó című vígjátéka. A férfi főszerepet Pos­rényi László játszott). S­ikert aratott Czéh Gitta, Ross József, Borsos Mária és Antal Erzsi.

Next